Pszichológiai összefüggés van a diszfunkcionális étkezési mintákkal a bariatrikus műtétre felvett, kórosan elhízott betegek körében

Morbid Obesity Center, Vestfold Hospital Trust

P.B. 2168, 3103 Tønsberg (Norvégia)

Kapcsolódó cikkek a következőhöz: "

Facebook
Twitter
LinkedIn
Email

Absztrakt

Bevezetés

A bariatrikus műtéten átesett vagy kezelt elhízott betegek körülbelül 10-25% -ának diszfunkcionális étkezési szokásai vannak [1,2,3,4]. A diszfunkcionális étkezési szokások operatív módon operálhatók érzelmi evésként (EE), kontrollálatlan étkezésként (UE) és az evés kognitív korlátozásaként (CR) [5]. Az EE olyan negatív hangulati állapotok szabályozására szolgál, mint magányos, szorongó vagy depressziós. Másrészről, az UE-ben szenvedő emberek hajlamosak elveszteni az étkezési magatartás felett az éhségérzetet, míg a CR-ben szenvedők általában túlságosan korlátozzák az ételbevitelt a súly, a testalkat vagy a testösszetétel ellenőrzése érdekében. Ennélfogva mindhárom minta a negatív érzelmi állapotok szabályozására vagy elnyomására szolgál. Ezek a minták az energiasűrűségű ételek túlfogyasztását eredményezhetik [6], és a szélsőséges eltérések a DSM-IV által definiált, nem meghatározott étkezési rendellenességhez vagy a falási étkezési rendellenességhez (BED) tartozhatnak [7].

A műtét előtti BED tünetek klinikai jelentősége a bariatrikus műtét kimenetele szempontjából nem egyértelmű. Egy tanulmány [8] a legeltetési étkezési magatartás kialakulásáról számolt be, de kevesebb táplálékkal. Más vizsgálatok nem számoltak előrejelző értékről [9], különös tekintettel a súlycsökkenésre [10], de inkább a nem optimális súlycsökkenést jósolták a műtét utáni BED tünetek szintje.

Úgy tűnik, hogy a diszfunkcionális étkezési intézkedések következetesebb képet mutatnak [3,11,12,13,14] a testsúly visszanyerésének és a károsodott műtét utáni fogyás előrejelzésének.

A depresszió és a szorongás gyakori társbetegség a bariatrikus műtétet igénylő betegeknél [15,16] - 16% -os, illetve 22% -os prevalenciával [17]. Ismert, hogy a depresszió megzavarja az önszabályozó alvást és az étkezési magatartást [18], ami a motiváció romlásához és az anhedóniához kapcsolódik. A szorongás másfelől aggodalomra adhat okot a nem fenntartható változások jövőbeli következményei miatt, és vonakodhat a viselkedési változások végrehajtásától. Úgy tűnik, hogy a hangulati rendellenességek a kóros elhízás következményei [19].

A nagy hatású pszichológiai konstrukció a személyiség, mivel átjárja az emberek kognitív és érzelmi életének és viselkedésének legtöbb aspektusát [20], beleértve az étkezési magatartást is. A kórosan elhízott betegeknél megfigyelt diszfunkcionális étkezési szokások összefüggésben vannak a személyiségjegyekkel [2,21,22,23] és különösen a neurotikus személyiségjegyekkel [24,25,26]. Ennek a kapcsolatnak a neme és a hangulati rendellenességek tüneteivel összefüggő pontos jellege azonban nem ismert. Bár a bariariát megelőző elhízott nőknél két tág személyiség altípust figyeltek meg [27]: egy normális és egy második pszichopatológiai típust. Az utóbbi típusú betegek magasabb pontszámot kapnak az „idegbetegségben”, az alacsonyabb értékeket pedig az „extraverzió”, az „elfogadhatóság” és a „lelkiismeretesség” tulajdonságokban. Jelentősen több mértéktelen evés és diszfunkcionális étkezési magatartás is megjelenik, amelyeknek érzelemszabályozó funkciói lehetnek.

A nők jelentik a kórosan elhízott személyek többségét, beleértve azokat is, akik bariatrikus műtétet igényelnek [28]. A zavart étkezési szokások az általános népességben a nők körében is gyakoribbak [29], és úgy tűnik, hogy az EE gyakoribb a kórosan elhízott nők körében [30]. Az étkezési magatartás és a személyiségjegyek közötti összefüggés nemi különbségeit az elhízásról szóló szakirodalom szerint kicsi vagy elhanyagolható [24]. Az eredmények szintén következetlenek voltak a résztvevő betegek kis száma és a bariatrikus műtéti betegek bevonásának elmulasztása miatt. A mostani tanulmányban ezért arra törekedtünk, hogy feltárjuk a nemi vonatkozású különbségeket a diszfunkcionális étkezési magatartásokban a bariatrikus műtétre felvett betegeknél, valamint a specifikus személyiségjegyek, valamint a depresszió és a szorongás tüneteinek közvetítő szerepét.

Feltételeztük, hogy 1) a bariatriás műtétre befogadott női betegesen elhízott betegeknél magasabb volt az érzelmi táplálkozás szintje, mint a férfiaknál, és 2) hogy a személyiségjegyek, a szorongás és a depresszió részben közvetetten magyarázhatják az 1. hipotézist.

Anyag és módszerek

Résztvevők

A felvételi kritériumok az elhízás 2. fokozata (BMI 35,0-39,9 kg/m 2) és legalább egy, az elhízással összefüggő társbetegség vagy elhízás 3. fokozat (BMI ≥ 40,0 kg/m 2) voltak, és bariatéri műtétre elfogadták a Morbid Obesity Centerben Vestfold Hospital Trust. Nem voltak kizárási kritériumok.

102 beteget (69 nőt és 33 férfit) vettünk fel, akiket 2011 szeptembere és 2012 júniusa között bariatriás műtétre vittek be a norvégiai Vestfold Hospital Trust Morbid Obesity Center-be. Az átlagos BMI 43,5 (SD 4,9) kg/m 2 volt, és a többség (79,4% n = 81) 3-as fokú elhízással rendelkezett.

Intézkedések

A leíró változók magukban foglalták az életkort, a nemet, az iskolai végzettséget, valamint a testsúlyt és a testmagasságot.

A diszfunkcionális étkezési szokások mérésére az elhízott egyének étkezési magatartásának mérésére hitelesített háromfaktoros étkezési kérdőív (TFEQ-R-21) norvég változatát [5,31] használták. 21 tételből áll, amelyek az „érzelmi étkezés” (EE; 6 tétel), az „ellenőrzetlen étkezés” (UE; 9 tétel) és az „evés kognitív korlátozása” (CR; 6 tétel) alskálákat tartalmazzák. A domén pontszámok 0 és 100 között mozognak. A diszfunkció szintjét minden alskálán magasabb pontszámok jelzik. Valamennyi alskála magas belső konzisztenciát mutatott (Cronbach α értéke 0,70 és 0,90 között) [31].

A személyiségjegyek értékelésére a NEO Personality Inventory-Revised (NEO-PI-R) [32] norvég változatát használták. A NEO-PI-R világszerte használatos, és a személyiség öt tényező-modelljén (FFM) alapul [33]. 240 elemből áll, ötpontos Likert-skálával, a személyiség öt területének mérésére: neurotizmus (N), extraverzió (E), nyitottság (O), kedveltség (A) és lelkiismeretesség (C). A domén pontszámok mindegyike hat aspektus pontszámból áll, ezért az öt domén pontszámhoz és a 30 aspektus pontszámhoz átlag nyers pontszámokat hoztak létre, amelyeket a korrelációs/regressziós elemzések során használtak fel. A magasabb pontszámok több tulajdonságot jeleztek. A leíráshoz a nemhez igazított standardizált T-pontszámokat (M = 50, SD = 10) is alkalmaztuk.

A szorongást és a depressziót a kórházi szorongás és depresszió skálával (HADS) mérték [34]. A HADS a nem vegetatív affektív tünetek önértékelő intézkedése [34,35], ahol hét elem a depressziót (HADS-D) és hét a szorongást (HADS-A) értékeli. Az elemeket 0-3 pontozással vesszük, így az egyes alskálákon 0-21 tartományt kapunk. Norvégiában ≥ 8-as határértéket használnak a depresszió vagy a szorongás valószínű diagnózisának jelzésére [36]. A Cronbach-α a HADS-A esetében 0,68 és 0,93 között (átlag: 0,83), a HADS-D esetében pedig 0,67 és 0,90 között (átlag: 0,82) [34,36].

Eljárások

Négy hónappal a bariatrikus műtét előtt és a tájékozott beleegyezési űrlap kitöltése után az adatokat webalapú megoldással (Metreno és FluidSurveys) gyűjtötték össze a kórházi látogatás során.

A magasságot falra szerelt sztadiométerrel és a súlyt mértük a BMI kiszámításához (kg/m 2).

Az eljárásokat azután kezdték meg, hogy a tanulmányt jóváhagyta az Orvosi és Egészségügyi Kutatásetikai Regionális Bizottság (2010/2071a).

Statisztikai elemzések

Az összes statisztikai elemzéshez az SPSS 17. verzióját használtuk. A csoportok közötti különbségeket független minta t-tesztekkel (folyamatos adatok) és Fisher pontos tesztjeivel (kategorikus adatok) vizsgáltuk. A folyamatos változók közötti asszociációkat Pearson kétváltozós korrelációival és hierarchikus, több lépcsős regressziós elemzéssel vizsgáltuk. Hierarchikus megközelítést alkalmaztak annak értékelésére, hogy a diszfunkcionális étkezési szokások variációja mekkora összefüggést mutat a változók három blokkjával: 1) demográfiai információk (azaz életkor, nem, iskolai végzettség és BMI), 2) affektív tünetek (azaz szorongó és depressziós hangulat) és 3) személyiségjegyek (azaz NEO-PI-R).

Az elemzések számát figyelembe véve az α-szinteket a kétváltozós elemzésekben (1., 2. táblázat) 0,001-re és a többváltozós elemzésben (3. táblázat) 0,01-re állítottuk be, ennek megfelelően a ≤ 0,001 és ≤ 0,01 p-értékeket tekintettük szignifikánsnak.

Asztal 1

A BMI, az életkor, az étkezési magatartás, a szorongás, a depresszió és a személyiség leíró teljes minta és nemspecifikus statisztikája a bariatrikus műtétre befogadott betegek esetében (N = 102)

2. táblázat

A demográfiai változók, az étkezési magatartás, a szorongás, a depresszió és a személyiségjegyek közötti korrelációs együtthatók (N = 102) *

3. táblázat

Hierarchikus, lépésenkénti, többszörös regressziós elemzések jelzik a diszfunkcionális étkezési magatartást

Többszörös közvetítés elemzése

Többszörös mediációs elemzést végeztünk Preacher és Hayes [SPSS] makro segítségével, lehetővé téve a kovariát kontrollt. Több mediátor hozzájárulását, azaz a személyiséget, a szorongást és a depressziót, egyidejűleg indirekt utakként vizsgálták. A rendszerindítási standard hibákat 1000 ismételt mintavétellel becsülték meg [37], hogy megfelelő konfidencia intervallumokat kapjanak a közvetett út vagy a mediátor együttható számára.

Eredmények

A 102 résztvevő (69 nő, 33 férfi) átlagéletkora (SD) 42,6 (9,8) év volt, a BMI pedig 43,5 (4,9) kg/m 2. A nők lényegesen több érzelmi étkezési és szorongásos tünetről számoltak be. A ki nem igazított személyiségi pontszámok magasabb neurotizmust mutattak a nőknél, de a normával kiigazított T-pontszámokban nem találtak nemi különbséget (1. táblázat).

Szorongás és depresszió

A lehetséges diagnózishoz a ≥ 8-as HADS-küszöbértéket használva nem találtak nemi különbségeket a szorongás (férfiak 33%, nők 45%, p = 0,29) vagy a depresszió (férfiak 24%, nők 24%, p =) prevalenciájában. 0,999).

Kétváltozós asszociációk a személyiségjegyek, az étkezési magatartás és a hangulat között

A személyiségjegy neuroticizmusa erősen korrelált az EE-vel, az UE-vel, a szorongással és a depresszióval, valamint negatívan a CR-vel és az életkorral. A lelkiismeretesség negatívan korrelált az EE-vel, az UE-vel, a depresszióval és a szorongással, és pozitívan korrelált a CR-vel.

Regresszióanalízisek az érzelmi étkezés, az ellenőrizetlen étkezés és a kognitív visszafogás előrejelzésére

A hierarchikus regressziós modellek (3. táblázat) első lépésben azt mutatták, hogy a nők szignifikánsan több EE-t jelentettek, mint a férfiak, míg a magas BMI mind a három étkezési szokásnál magasabb szintű diszfunkcióhoz kapcsolódott. A második lépésben a nagyobb szorongással és, de kisebb mértékben több depresszióval járó betegek több EE-ről számoltak be, összehasonlítva a kevesebb szorongással vagy depresszióval küzdőkkel. A depressziós tünetek pozitívan kapcsolódtak a diszfunkcionális étkezési szokásokhoz mindhárom intézkedésnél (azaz EE, UE és CR), amelyek a legnagyobb negatív hatással voltak az UE-re. A személyiségjegyek hozzáadása az utolsó lépésben azt mutatta, hogy a neurotizmus pozitívan társult az EE-hez, de ami fontos, ez a személyiségjegy a szorongást és a depressziót is jelentéktelenné tette. A másik két kimenetelnél a lelkiismeretesség volt a legjelentősebb személyiségvonás, helyettesítve a depresszió viszonyát a CR-vel is. Mindkét esetben a lelkiismeretesség védőhatást jelentett. A regressziós modellek általánosíthatósága mellett szól az a tény, hogy nem észleltek kiugró értékeket és nemlineáris regressziós hatásokat.

Az idegbetegség és a lelkiismeretesség statisztikailag szignifikáns pontszámai miatt a regressziós analízist úgy követtük el, hogy ezeket a tartományi pontszámokat helyettesítettük a tényleges pontszámokkal. EE szempontjából az impulzivitás (β = 0,28, p = 0,001) és a depresszió (β = 0,29, p = 0,006) volt a legfontosabb neurotikus szempont az EE magyarázatában (teljes R 2 = 0,56). Az UE esetében a neurotika az impulzivitás (β = 0,26, p = 0,005) és a sebezhetőség (β = 0,27, p = 0,007) járult hozzá leginkább a regressziós modellhez (teljes R 2 = 0,35). A CR esetében a lelkiismeretesség és a neurotika a kötelességtudás (β = 0,34, p = 0,001) és az impulzivitás (β = -0,34, p = 0,001), illetve az impulzivitás () legnagyobb mértékben járult hozzá a modellhez (összes R 2 = 0,33). A domain és a domain pontszámok helyett facet használata jelentősen megnövelte a megmagyarázott variancia mennyiségét (R 2), különösen a CR esetében.

Mediációs elemzés az EE nemi különbségeiről

Többszörös mediációs elemzést végeztek annak megvizsgálására, hogy a személyiség, a depresszió vagy a szorongás szerepet játszott-e közvetítőként a nem és az EE kapcsolatában. A személyiség volt az egyetlen jelentős közvetítő. A kezdeti közvetlen út (gender-EE, kontrollált a BMI-re) β = -0,46 (p