Rövid jelentés: Az autizmus spektrum zavar, az emésztőrendszeri problémák és a perinatális kockázati tényezők közötti összefüggés a testvérpárokban

Absztrakt

Az autizmus spektrum rendellenességet (ASD) összefüggésbe hozták a gyomor-bélrendszeri (GI) problémákkal, de ennek az összefüggésnek a jellege nem világos. Szülők testvérekhez, konkordánsak vagy ellentétesek az ASD-vel (N = 217), részt vett egy internetes felmérésben, amely az anya terhesség alatti súlygyarapodását, az anya vírusos/bakteriális fertőzését és az antibiotikumok használatát, a szoptatás időtartamát, a szülés módját, a születési súlyt és a gyermek GI problémáit foglalta magában. Az ASD összefüggésbe hozta a GI problémáit és a perinatális környezeti kockázatot, az anyai fertőzés és az antibiotikumok terhesség alatti és/vagy szoptatási időszakban történő összegzése alapján. A GI problémák és az ASD közötti kapcsolat továbbra is a testvérpárokon belül maradt (β = 1,23; o

Ez az előfizetéses tartalom előnézete. Jelentkezzen be a hozzáférés ellenőrzéséhez.

Hozzáférési lehetőségek

Vásároljon egyetlen cikket

Azonnali hozzáférés a teljes cikk PDF-hez.

Az adószámítás a fizetés során véglegesül.

Feliratkozás naplóra

Azonnali online hozzáférés minden kérdéshez 2019-től. Az előfizetés évente automatikusan megújul.

Az adószámítás a fizetés során véglegesül.

Hivatkozások

Adams, J. B., Johansen, L. J., Powell, L. D., Quig, D. és Rubin, R. A. (2011). Gasztrointesztinális flóra és gyomor-bélrendszer állapota autizmussal élő gyermekeknél - összehasonlítás a tipikus gyermekekkel és összefüggés az autizmus súlyosságával. BMC Gasztroenterológia, 11, 22.

Adams, J. B., Romdalvik, J., Ramanujam, V. M. és Legator, M. S. (2007). Higany, ólom és cink az autista gyermekek tejfogaiban, szemben a kontrollokkal. Toxikológiai és Környezetegészségügyi Közlöny, 70(12), 1046–1051.

Adlerberth, I. és Wold, A. E. (2009). A bél mikrobiota kialakulása a nyugati csecsemőknél. Acta Paediatrica, 98(2), 229–238.

Allison, P. (2009). Rögzített effektusú regressziós modellek. Los Angeles: Sage Publications.

Arentsen, T., Qian, Y., Gkotzis, S., Femenia, T., Wang, T., Udekwu, K., Forssberg, H. és Diaz Heijtz, R. (2017). A Pglyrp2 baktérium peptidoglikán-érzékelő molekula modulálja az agy fejlődését és viselkedését. Molekuláris pszichiátria, 22, 257–266.

Arentsen, T., Raith, H., Qian, Y., Forssberg, H. és Diaz Heijtz, R. (2015). A gazda mikrobiota modulálja a társadalmi preferencia fejlődését egerekben. Mikrobiális ökológia az egészségügyben és a betegségekben, 15(26), 29719.

Bölte, E. R. (1998). Autizmus és Clostridium tetani. Orvosi hipotézisek, 51(2), 133–144.

Campbell, D. B., Buie, T. M., Winter, H., Bauman, M., Sutcliffe, J. S., Perrin, J. M. és Levitt, P. (2009). Megkülönböztetett genetikai kockázat a MET társulása alapján egyidejűleg előforduló autizmussal és gyomor-bélrendszeri betegségekkel küzdő családokban. Gyermekgyógyászat, 123. o(3), 1018–1024.

Chaidez, V., Hansen, R. L. és Hertz-Picciotto, I. (2014). Gyomor-bélrendszeri problémák autizmussal, fejlődésbeli késéssel vagy tipikus fejlődéssel küzdő gyermekeknél. Journal of Autism and Developmental Disorders, 44(5), 1117–1127.

Curran, E. A., Dalman, C., Kearney, P. M., Kenny, L. C., Cryan, J. F., Dinan, T. G. és Khashan, A. S. (2015b). A szülészeti szülési mód és az autizmus spektrum zavar közötti összefüggés: Egy populáció alapú testvér-tervezési tanulmány. JAMA Pszichiátria, 72(9), 935–942.

Curran, E. A., O’Neill, S. M., Cryan, J. F., Kenny, L. C., Dinan, T. G., Khashan, A. S. és Kearney, P. M. (2015a). Kutatási áttekintés: Császármetszéssel történő születés, autizmus spektrum rendellenesség és figyelemhiányos/hiperaktivitási rendellenesség kialakulása: Szisztematikus áttekintés és metaanalízis. Gyermekpszichológiai és pszichiátriai folyóirat, 56(5), 500–508.

Diaz Heijtz, R. (2016). Magzati, újszülött és csecsemő mikrobioma: Perturbációk és következményei az agy fejlődésére és viselkedésére. Szemináriumok a magzati újszülöttgyógyászatban, 21(6), 410–417.

Diaz Heijtz, R., Wang, S., Anuar, F., Qian, Y., Bjorkholm, B., Samuelsson, A., & Pettersson, S. (2011). A normál bél mikrobiota modulálja az agy fejlődését és viselkedését. Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának közleményei, 108(7), 3047–3052.

Dimenas, E., Glise, H., Hallerback, B., Hernqvist, H., Svedlund, J. és Wiklund, I. (1995). A közérzet és a gyomor-bélrendszeri tünetek endoszkópiára utaló betegeknél a nyombélfekély gyanúja miatt. Scandinavian Journal of Gastroenterology, 30(11), 1046–1052.

Dinan, T. G. és Cryan, J. F. (2016). Mikrobák, immunitás és viselkedés: a pszichoneuroimmunológia találkozik a mikrobiommal. Neuropszichofarmakológia: Az American College of Neuropsychopharmacology hivatalos kiadványa, 42(1), 178–192.

Kertész, H., Spiegelman, D. és Buka, S. L. (2011). Az autizmus perinatális és újszülöttkori kockázati tényezői: átfogó metaanalízis. Gyermekgyógyászat, 128(2), 344–355.

Husk, J. S. és Keim, S. A. (2015). Szoptatás és autizmus spektrum rendellenesség a Gyermekegészségügyi Országos Felmérésben. Epidemiológia, 26(4), 451–457.

Jašarević, E., Rodgers, A. B. és Bale, T. L. (2015). Az anyai stressz és a mikrobiális transzmisszió új szerepe a korai élet programozásában és a neurodevelopmentben. A stressz neurobiológiája, 1, 81–88.

Jimenez, E., Marin, M. L., Martin, R., Odriozola, J. M., Olivares, M., Xaus, J., & Rodriguez, J. M. (2008). Az egészséges újszülöttektől származó meconium valóban steril-e? Kutatás a mikrobiológiában, 159. o(3), 187–193.

Kang, D. W., Adams, J. B., Gregory, A. C., Borody, T., Chittick, L., Fasano, A., & Krajmalnik-Brown, R. (2017). A mikrobiota transzferterápia megváltoztatja a bél ökoszisztémáját és javítja a gyomor-bélrendszeri és autizmus tüneteit: nyílt vizsgálat. Mikrobiom, 5., 10.

Konstantareas, M. M. és Homatidis, S. (1987). Fülfertőzések autista és normális gyermekeknél. Journal of Autism and Developmental Disorders, 17(4), 585–594.

Krajmalnik-Brown, R., Lozupone, C., Kang, D. W. és Adams, J. B. (2015). Bélbaktériumok autizmusspektrum-rendellenességekben szenvedő gyermekeknél: kihívások és ígéretek annak tanulmányozásáról, hogy egy komplex közösség hogyan befolyásolja a komplex betegséget. Mikrobiális ökológia az egészségügyben és a betegségekben, 26, 26914. doi: 10.3402/mehd.v26.26914.

Lahey, B. B. és D’Onofrio, B. M. (2010). Mind a családban: A testvérek összehasonlítása az oksági hipotézisek tesztelésére a viselkedésre gyakorolt környezeti hatásokról. A pszichológiai tudomány jelenlegi iránya, 19(5), 319–323.

Li, Q. és Zhou, J. M. (2016). A mikrobiota-bél-agy tengely és annak potenciális terápiás szerepe az autizmus spektrum rendellenességében. Idegtudomány, 324, 131–139.

Marques, T. M., Wall, R., Ross, R. P., Fitzgerald, G. F., Ryan, C. A. és Stanton, C. (2010). Csecsemőbél mikrobiota programozása: étrendi és környezeti tényezők hatása. Jelenlegi vélemény a biotechnológiáról, 21(2), 149–156.

Niehus, R. és Lord, C. (2006). Autizmus spektrumzavarral küzdő gyermekek korai kórtörténete. Journal of Developmental and Behavioral Pediatrics, 27(2 kiegészítő), S120 – S127.

Plomin, R. és Daniels, D. (2011). Miért különböznek annyira egy család gyermekei egymástól? International Journal of Epidemiology, 40(3), 563–582.

Quigley, M. A., Hockley, C., Carson, C., Kelly, Y., Renfrew, M. J. és Sacker, A. (2012). A szoptatás a gyermekek kognitív fejlődésének javulásával jár együtt: Egy népességalapú kohorsz vizsgálat. A Journal of Pediatrics, 160(1), 25–32.

R Core Team (2015). R: Nyelv és környezet a statisztikai számításhoz. Bécs, Ausztria: R Statisztikai Számítástechnikai Alapítvány. http://www.R-project.org/.

Risch, N., Hoffmann, T. J., Anderson, M., Croen, L. A., Grether, J. K. és Windham, G. C. (2014). Az autizmus spektrum rendellenességének családi megismétlődése: genetikai és környezeti hozzájárulások értékelése. Az American Journal of Psychiatry, 171. o(11), 1206–1213.

Schultz, S. T., Klonoff-Cohen, H. S., Wingard, D. L., Akshoomoff, N. A., Macera, C. A., Ji, M. és Bacher, C. (2006). Szoptatás, csecsemőtápszer-kiegészítés és autista rendellenesség: Szülői felmérés eredményei. Nemzetközi Szoptatási Közlöny, 1, 16. doi: 10.1186/1746-4358-1-16.

Shin, H., Pei, Z., Martinez, K. A. II., Rivera-Vinas, J. I., Mendez, K., Cavallin, H., és Dominguez-Bello, M. G. (2015). A C-szakaszon született csecsemők első mikrobiális környezete: A műtő mikrobái. Mikrobiom, 3, 59. doi: 10.1186/s40168-015-0126-1.

Tick, B., Bolton, P., Happé, F., Rutter, M., & Rijsdijk, F. (2016). Az autizmus spektrum rendellenességeinek örökölhetősége: ikertanulatok metaanalízise. Gyermekpszichológiai és pszichiátriai folyóirat, 57(5), 585–595.

Vuong, H. E. és Hsiao, E. Y. (2017). A bélmikrobiom új szerepei az autizmus spektrum rendellenességében. Biológiai pszichiátria, 81(5), 411–423.

Wassenaar, T. M. és Panigrahi, P. (2014). Steril környezetben fejlődő magzat? Levelek az alkalmazott mikrobiológiában, 59(6), 572–579.

Zetterqvist, J., Vansteelandt, S., Pawitan, Y. és Sjolander, A. (2016). Kétségtelenül robusztus módszerek a klaszterek általi zavarás kezelésére. Biostatisztika, 17(2), 264–276.

Köszönetnyilvánítás

Ezt a munkát támogatta a Svéd Kutatási Tanács (SB, RDH), a Karolinska Institutet idegtudományi stratégiai kutatási programja (RDH és SB), valamint az EU-AIMS (European Autism Interventions), amely támogatást kap az Innovatív Gyógyszer Kezdeményezés Közös Vállalkozás támogatásából. számú megállapodás 115300, amelynek forrásai az Európai Unió hetedik keretprogramjának (FP7/2007–2013 támogatás), az Európai Gyógyszeripari és Szövetségi Társaságok természetbeni hozzájárulásainak és az Autism Speaks pénzügyi hozzájárulásaiból állnak. Hálásak vagyunk a szülőknek, akik részt vettek a felmérésben, valamint a Stockholm megyei Autizmus és Asperger Egyesületnek és az Országos Egyesület Figyelemnek a toborzásban nyújtott támogatásért. Köszönetet szeretnénk mondani Varvara Sjölander Gogulannak a tanulmányban való részvételéért.

Szerző közreműködései

JI elkészítette a kéziratot; Az EP elvégezte a statisztikai elemzéseket; Az EK feladata volt az adatgyűjtés és a koordináció; Az RHD és az SB voltak felelősek a tanulmány tervezéséért és tervezéséért, valamint annak adatgyűjtéséért. Minden szerző hozzájárult az eredmények értelmezéséhez, kritikusan áttekintette a kéziratot és jóváhagyta a végleges változatot.

Szerzői információk

Hovatartozások

Női és Gyermekegészségügyi Osztály, Gyermekneuropszichiátriai osztály, Neurodevelopmentális rendellenességek központja, Karolinska Institutet (KIND), Karolinska Institutet, Stockholm, Svédország

Johan Isaksson, Elzbieta Kostrzewa és Sven Bölte

Pszichiátriai Kutatóközpont, Stockholm Megyei Tanács, Stockholm, Svédország

Idegtudományi Tanszék, Gyermek- és serdülőkori pszichiátriai egység, Uppsala Egyetem, Uppsala, Svédország

Orvosi Epidemiológiai és Biostatisztikai Tanszék, Karolinska Institutet, Stockholm, Svédország

Idegtudományi Tanszék, Karolinska Institutet, Stockholm, Svédország

Rochellys Diaz Heijtz

Gyermek- és serdülőkori pszichiátria, Pszichiátriai Kutatóközpont, Stockholm Megyei Tanács, Stockholm, Svédország

A PubMed Google Scholar alkalmazásban is kereshet erre a szerzőre

Levelezési cím

Etikai nyilatkozatok

Összeférhetetlenség

A szerzők kijelentik, hogy a tanulmányhoz nem fűződik összeférhetetlenség. Bölte elárulta, hogy az elmúlt 3 évben a Shire, a Medice, a Roche, Eli Lilly, a Prima Psychiatry, a GLGroup, a System Analytic, a Kompetento, az Expo Medica, a Prophase szerzőjeként, tanácsadójaként vagy előadójaként tevékenykedett, és honoráriumot kapott tankönyvekért, ill. diagnosztikai műszerek a Huber/Hogrefe-től, a Kohlhammer-től és az UTB-től.

Etikai jóváhagyás

Valamennyi eljárás összhangban volt az intézményi és/vagy a nemzeti kutatási bizottság etikai normáival, valamint az 1964-es helsinki nyilatkozattal és annak későbbi módosításaival vagy hasonló etikai normákkal.

Tájékozott beleegyezés

Tájékozott beleegyezést kaptak minden, a vizsgálatba bevont résztvevőtől, miután az eljárás természetét teljes mértékben megmagyarázták.

Elektronikus kiegészítő anyag

Az alábbiakban az elektronikus kiegészítő anyagra mutató link található.