Sárgaság felnőtteknél (hiperbilirubinémia)

Sárgaság meghatározása és tények

A sárgaság a bőr, a nyálkahártyák és a szemfehérje sárgás elszíneződése, amelyet a vér kémiai bilirubinszintjének emelkedése (hiperbilirubinémia) okoz. A sárgaság kifejezés a francia jaune szóból származik, ami sárga színt jelent. A sárgaság önmagában nem betegség, sokkal inkább az alapbetegség folyamatának látható jele.
Sárgaság általában akkor tapasztalható, ha a vérben a bilirubin szintje meghaladja a 2,5-3 mg/dl-t (milligramm per deciliter).
A sárgaságot felnőtteknél különféle egészségügyi állapotok okozhatják, amelyek közül néhány súlyos és potenciálisan életveszélyes.
Minden sárgaságban szenvedő felnőttnek átfogó orvosi értékelésen kell átesnie annak okának megállapítása érdekében.
Az újszülöttek sárgasága, az újszülötteknél tapasztalt állapot általában jóindulatú állapot, amely súlyos mellékhatások nélkül javul).

Melyek a sárgaság tünetei (hiperbilirubinémia)?

A sárgaság, más néven icterus, a bőr és a sclerae (a szemfehérje) sárga foltja az epe pigment, a bilirubin rendellenesen magas vérszintjével. A sárgulás kiterjed más szövetekre és testnedvekre is, és a vizeletet is elsötétítheti. Csak a bőr sárgulását okozhatja túl sok sárgarépa elfogyasztása vagy túl sok sárgarépalé fogyasztása.

Melyek a sárgaság jelei és tünetei felnőtteknél?

Mint már említettük, a sárgaság nem betegség, sokkal inkább az alapbetegség folyamatának látható jele. A sárgaságban szenvedő betegeknél a bőr különböző mértékben sárga színű lesz, és a nyálkahártya és a szemfehérje is sárgulhat. A sárgaság kiváltó okától függően azonban az egyének különböző tüneteket tapasztalhatnak. Egyes egyéneknek nagyon kevés, egyáltalán nincsenek tüneteik, míg másoknak súlyosabb és kifejezettebb tüneteket tapasztalhatnak. A sárgaságban szenvedő személyek a következő jelek és tünetek bármelyikét tapasztalhatják.

Halvány színű széklet
Sötét színű vizelet
A bőr viszketése
Hányinger és hányás
Rektális vérzés
Hasmenés
Láz és hidegrázás
Gyengeség
Fogyás
Étvágytalanság
Zavar
Hasi fájdalom
Fejfájás
A lábak duzzanata
A has duzzanata és feszülése a folyadék felhalmozódása miatt (ascites)

KÉPEK

Mennyire gyakori a sárgaság az adutls-ban? Ki kapja meg?

A sárgaság kialakulásának kockázati tényezői a kiváltó októl függően változnak.

Bizonyos örökletes betegségben szenvedők (például thalassemia vagy örökletes spherocytosis) fokozottan veszélyeztetik a sárgaság kialakulását a hemolízis miatt.
Azoknál a személyeknél, akik erősen fogyasztanak alkoholt, fokozott az alkoholos hepatitis, a hasnyálmirigy-gyulladás és a sárgasághoz vezető cirrózis kialakulásának kockázata.
Azoknál az embereknél, akiknek fokozott a kockázata a vírusos hepatitis különböző típusainak (például a hepatitis B és a hepatitis C) való kitettségnek, fennáll a sárgaság kialakulásának veszélye a fertőzés idején vagy később, ha májbetegség lép fel, vagy ha később májrák alakul ki.
Egyéb kockázati tényezők a következők:
- Nyers kagyló fogyasztása
- Egyéb gyógyszerek injekciói
- Tetoválás
- Született 1945 és 1965 között
- Oltatlan (hepatitis esetén)
- Egészségügyi szakemberek
- Részvétel nagy kockázatú szexuális tevékenységben

Legfrissebb emésztési hírek

Késedelmeket okozó pandémiás vakbélgyulladás esetén
A mikrobióm és a D-vitamin szintje összekapcsolható:
Hogyan lehet élő májdonor
Az IBD lerövidítheti az életét?
6-ból 1 COVID-betegnek csak gasztro tünetei vannak
Szeretne további híreket? Iratkozzon fel a MedicineNet hírlevelekre!

Daily Health News

Az arany vércsoport
Pfizer COVID vakcina
Mikor iszik a legártalmasabb?
COVID terjed a járművekben
„Univerzális” influenzaoltás
További egészségügyi hírek »

Felkapott a MedicineNet oldalon

Mi okozza a sárgaságot felnőtteknél?

A sárgaságot felnőtteknél különféle kórképek okozzák, amelyek befolyásolják a bilirubin normális anyagcseréjét vagy kiválasztódását. A bilirubin többnyire a vörösvérsejtek napi lebontásából és megsemmisüléséből keletkezik a véráramban, amelyek repedésekor felszabadítják a hemoglobint. A hemoglobin molekula hem része azután bilirubinná alakul, amelyet a véráramban a májba továbbítanak a további metabolizmus és kiválasztás érdekében. A májban a bilirubin konjugálódik a glükuronsavval (vízoldhatóbbá válik), és kiválasztódik az epehólyagba (ahol tárolják), majd végül a belekbe jut. A belekben a bilirubin egy része ürül, míg a bélbaktériumok egy részét urobilinogénné metabolizálják, és a vizelettel ürülnek.

Sárgaság jelentkezik, ha a normális anyagcsere és/vagy a bilirubin kiválasztódása zavart okoz. A bilirubin metabolizmusának vagy kiválasztásának ez a zavara különböző szakaszokban fordulhat elő, ezért célszerű a sárgaság különböző okait osztályozni a diszfunkció helye alapján. A sárgaság okait általában a máj előtti (a probléma a májba történő szekréció előtt merül fel), a máj (a probléma a májban jelentkezik) és a poszt-máj (a bilirubin májból történő kiválasztása után jelentkezik) kategóriába sorolják.

Mi okozza a máj előtti (máj) sárgaságot?

A máj előtti szakaszban fellépő sárgaság a vörösvérsejtek különféle állapotokból származó túlzott pusztulásának (hemolízisének) köszönhető. A véráramban a bilirubin szintjének ez a gyors növekedése felülmúlja a máj képességét a bilirubin megfelelő metabolizálására, és ennek következtében a konjugálatlan bilirubin szintje megnő. A vörösvértestek hemolízisének fokozásához vezető állapotok a következők:

Malária,
Sarlósejtes anaemia,
Örökletes szferocitózis,
Thalassemia,
Glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz hiány (G6PD),
Kábítószerek vagy más méreganyagok, és
Autoimmun rendellenességek.

DIABEMUTATÁS

Mi okozza a sárgaságot a májfázisban felnőtteknél?

A májfázisban kialakuló sárgaság a bilirubin metabolizmusában és/vagy kiválasztásában bekövetkező rendellenességekből származhat. Ez mind a konjugálatlan, mind a konjugált bilirubin szint növekedéséhez vezethet. A sárgaság máj okozta állapotai a következők:

Akut vagy krónikus hepatitis (általában vírusos [Hepatitis A, B, C, D, E] vagy alkoholfüggő)
Cirrhosis (különféle alkohol-toxicitással járó állapotok okozta)
Kábítószerek vagy más méreganyagok
Crigler-Najjar szindróma
Autoimmun rendellenességek
Gilbert-szindróma
Májrák

Iratkozzon fel a MedicineNet Általános Egészségügyi Hírlevelére

A Küldés gombra kattintva elfogadom a MedicineNet Általános Szerződési Feltételeit és Adatvédelmi irányelveit, és megértem, hogy bármikor leiratkozhatok a MedicineNet előfizetéseiről.

Melyek a sárgaság post-hepaticus okai felnőtteknél?

A posztmáj okozta sárgaság a konjugált bilirubin epe formájában történő normális elvezetésének megszakadásából (obstrukcióból) származik a májból a bélbe. Ez a konjugált bilirubin szintjének emelkedéséhez vezet a véráramban. A máj utáni sárgaságot kiváltó állapotok közé tartoznak

Epekövek,
Rák (hasnyálmirigyrák, epehólyagrák és epevezeték rák),
Az epeutak szűkületei,
Cholangitis,
Hasnyálmirigy-gyulladás, és
Paraziták (például májrétegek).

Tól től

Egészséges források

Kiemelt központok

Egészségügyi megoldások szponzorainktól

Milyen tesztek és eljárások diagnosztizálják a sárgaságot felnőtteknél?

A sárgaság jelenléte átfogó orvosi értékelést igényel az ok megállapításához. Kezdetben az egészségügyi szakember részletes kórelőzményt készít, és fizikai vizsgálatot végez, amely időnként meghatározhatja a sárgaság okát. Első vérvizsgálatot is végeznek, különös figyelmet fordítva a következőkre:

Máj vérvizsgálatok
Teljes vérkép (CBC)
Elektrolit panel
Lipázszint

A májgyulladásnak való vérvizsgálat is rendelhető. A kezdeti eredmények alapján további vérvizsgálatok rendelhetők el. Valószínűleg vizeletvizsgálatot is elrendelnek.

A kezdeti vérvizsgálatok eredményeitől függően további vizsgálatokra lehet szükség az alapbetegség diagnosztizálásához. Bizonyos esetekben képalkotó vizsgálatokra van szükség a máj, az epehólyag és a hasnyálmirigy esetleges rendellenességeinek felmérésére. Ezek a képalkotó vizsgálatok a következőket tartalmazhatják:

Esetenként az embereknek további invazív tesztekre lesz szükségük a sárgaság okának megállapításához. Elrendelhető eljárások közé tartozik az endoszkópos retrográd cholangiopancreatography (ERCP) vagy a májbiopszia.

KÉRDÉS

Mi a sárgaság kezelése felnőtteknél?

A sárgaság kezelése teljes mértékben a kiváltó októl függ. A diagnózis felállítása után a megfelelő kezelést meg lehet kezdeni. Bizonyos betegek kórházi kezelést igényelnek, míg másokat otthon járóbetegként kezelhetnek.

Melyek a sárgaság szövődményei felnőtteknél?

A szövődmények típusa és a szövődmények súlyossága a sárgasághoz vezető kiváltó októl függően változik. Bizonyos személyek nem szenvednek semmilyen hosszú távú hatást követően, és teljes gyógyulásuk lesz, míg mások számára a sárgaság megjelenése az életveszélyes állapot első jele. Néhány lehetséges szövődmény a következők:

Elektrolit rendellenességek
Anémia
Vérzés
Fertőzés/szepszis
Krónikus hepatitis
Rák
Májelégtelenség
Veseelégtelenség
Máj-encephalopathia (agyi diszfunkció)
Halál

Mi a prognózis egy sárgaságú felnőtt számára? Meg lehet gyógyítani? Végzetes?

A sárgaságban szenvedő betegek prognózisa a betegség kiváltó okától függ. Vannak bizonyos feltételek, amelyek kiváló prognózist jelentenek az egyének teljes felépüléséhez. A sárgaság súlyosabb okai azonban néha halálos kimenetelűek lehetnek orvosi vagy műtéti beavatkozás ellenére is. A szövődmények kialakulása és súlyossága szintén meghatározza az egyén prognózisát, csakúgy, mint a beteg egészségi állapota és társbetegségei (más betegségek jelenléte). Ezért az egészségügyi szakember eseti értékelésre van szüksége a pontosabb prognózis meghatározása érdekében.

Megelőzhető-e a sárgaság felnőtteknél?

Bizonyos sárgasághoz vezető állapotok megelőzhetők, míg mások kevésbé megelőzhetők. Vannak azonban bizonyos intézkedések, amelyek csökkenthetők a sárgaság kialakulásának kockázatának csökkentése érdekében.

Az esetleges májkárosodás vagy akaratlan túladagolás megelőzése érdekében az utasítások szerint vegyen be gyógyszereket. Bizonyos egészségi állapotban lévő személyeknek (például G6PD-hiány vagy cirrhosis) teljesen el kell kerülniük bizonyos gyógyszereket. Beszélje meg a gyógyszereket az egészségügyi szakemberrel.
Kerülje a magas kockázatú magatartást, például a nem védett közösülést vagy az intravénás kábítószer-használatot, és hajtson végre egyetemes óvintézkedéseket, ha vérkészítményekkel és tűkkel dolgozik. Ez csökkentheti a hepatitis B vagy a hepatitis C kialakulásának kockázatát.
Fontolja meg a hepatitis A és a hepatitis B elleni oltást. A hepatitis C ellen jelenleg nem áll rendelkezésre oltás.
Kerülje a potenciálisan szennyezett élelmiszertermékeket vagy az egészségtelen vizet, mert ez csökkentheti a hepatitis A kialakulásának kockázatát.
Ha olyan területekre utazik, ahol a malária endémiás, tegye meg az ajánlott óvintézkedéseket és megelőző gyógyszereket a malária kialakulásának megakadályozása érdekében.
Fogyasszon alkoholt felelősségteljesen és csak mértékkel. Ez megakadályozhatja az alkoholos hepatitist, az alkoholos cirrhosist és a hasnyálmirigy-gyulladást, többek között. Bizonyos egyéneknek teljesen kerülniük kell az alkoholt.
Kerülje a dohányzást, mivel ez kockázati tényező a hasnyálmirigyrák, valamint számos más rosszindulatú daganat kialakulásában.

Egészségügyi megoldások szponzorainktól

Pénisz ívelt, ha felálló
Kaphatnék CAD-t?
Gondolja át az MS kezelését
SPF és a bőrtípusod
AFib-hez kapcsolódó stroke
Megnagyobbodott prosztata tények

Jameson, JL és mtsai. Harrison belgyógyászati alapelvei, 20. kiadás (1. és 2. kötet). McGraw-Hill Education 2018.

Roche SP, Kobos R. Sárgaság a felnőtt betegben. " Amerikai családorvos. 2004. január 15; 69 (2): 299-304.

Herrine, SK, MD és mtsai. Sárgaság. Merck Manual Proffesional verzió. Felülvizsgálat: 2018. jan.

A felső sárgaság a felnőttekkel kapcsolatos cikkekben

Alfa-1 antitripszin hiány

Baba bőrápolási diák

CT vizsgálat (számítógépes tomográfia)

Cirrhosis (máj)

A tünetek közé tartozik a bőr sárgulása (sárgaság), viszketés és fáradtság.

A prognózis jó néhány májcirrhosisban szenvedő ember számára, és a túlélés akár 12 év is lehet; a várható cirrhosisban szenvedő, súlyos szövődményekkel küzdő emberek várható élettartama azonban körülbelül 6 hónap és 2 év között van.

ERCP (endoszkópos retrográd kolangio-pancreatográfia)

Epekövek

Hepatitis C diavetítés

Hepatitis C kvíz

Hepatitis diavetítés

Hepatitis A, B és C kockázatok

Sárgaság kép

Laparoszkópia

Máj (anatómia és funkció)

Májbetegség kvíz

MRI (mágneses rezonancia képalkotás)

Ultrahang

Hepatitis (vírusos hepatitis A, B, C, D, E, G)

A hepatitis leggyakrabban vírusos, az egyik hepatitis vírus (A, B, C, D, E, F (nincs megerősítve) és G) vagy más vírus (például fertőző mononukleózist, citomegalovírust okozó vírus) által okozott fertőzés miatt. . A hepatitis fő nem vírusos okai az alkohol és a drogok. Sok hepatitis A, B és C fertőzött betegnek kevés vagy egyáltalán nincsenek betegség tünetei. Azok számára, akiknél a vírusos hepatitis tünetei jelentkeznek, a leggyakoribbak az influenzaszerű tünetek, többek között: étvágytalanság, hányinger, hányás, láz, gyengeség, fáradtság és hasi fájdalom. A vírusos hepatitis kezelése a hepatitis típusától függ.