Vese artériás betegség

A vese artériák, csakúgy, mint az emberi testben, elzáródhatnak. A veseartéria betegségét általában az érelmeszesedés vagy az artériák megkeményedése okozza az artéria fala mentén kialakuló zsírlerakódások vagy plakkok felépülése miatt. Ez a lerakódás csökkentheti az egyik vagy mindkét vese véráramlását, vagy a lepedék helyétől függően teljesen blokkolja az áramlást. A vesék vérellátásának csökkenése ezen elzáródások miatt gyakran magas vérnyomást (magas vérnyomást) okoz, és pangásos szívelégtelenséghez és veseelégtelenséghez vezethet.

Veseelégtelenség és érbetegségek

A vesék tisztítják a vért a salakanyagoktól, kiegyensúlyozzák a test elektrolitjait, szabályozzák a vérnyomást és serkentik a vörösvértestek termelését. Vérellátásukat a vese artériákon keresztül kapják közvetlenül az aortából, amely a legnagyobb artéria, amely oxigénben gazdag vért szállít a szívből a test más szerveibe.

A vesék rendkívül érzékenyek a véráramlás bármilyen csökkenésére. Amikor a veseartéria szűkül a lepedékképződés (szűkület) miatt, és a véráramlás akár egy vesére is korlátozódik, magas vérnyomás (hipertónia) léphet fel. A veseartér szűkület az összes magas vérnyomás 5% -át okozza, és csökkentheti a vese méretét. Ha a szűkület mindkét vesét magában foglalja, a veseműködés károsodásához (veseelégtelenség) is vezethet. Mindkét vese artéria szűkülete az idősek veseelégtelenségének fő oka.

Jelek és tünetek

A magas vérnyomás, amelyet gyógyszerek és életmódbeli változások nem szabályoznak, beleértve az étrendet és a testmozgást, a veseartéria tünete lehet. A veseartéria tünetei közé tartozhatnak a folyadékretenció vagy a pangásos szívelégtelenség epizódjai is. Bizonyos esetekben a veseartéria betegség teljesen tünetmentes lehet (nem jár semmilyen tünettel).

Súlyos esetekben a veseartéria veseelégtelenséghez vezethet. A veseelégtelenség tünetei közé tartozik a gyengeség, a légszomj és a fáradtság.

Kockázati tényezők

A veseartéria-betegség kockázati tényezői közül sok megegyezik a test más részein előforduló ateroszklerózis, például a koszorúér-betegség és a perifériás artériás megbetegedések rizikófaktorával. A veseartéria betegség kockázati tényezői a következők:

50 év feletti életkor
Cukorbetegség
Magas koleszterin
Dohányzó
Magas vérnyomás
A koszorúér-betegség, a perifériás artériás betegség és/vagy a veseartéria kórtörténete
Neurofibromatosis, genetikai rendellenesség, amely megzavarja az idegrendszer sejtjeinek növekedését, és daganatok kialakulását idézi elő az idegszöveten

A veseartéria betegségét fibromuscularis dysplasia (FMD) is okozhatja. Az FMD az artéria belsejében a szövetek túlnövekedését eredményezi egy jellegzetes „gyöngylánc” mintázatban. Ez az állapot más artériákat is érinthet.

Diagnózis

Ha a veseartéria diagnózisának gyanúja merül fel, diagnosztikai tesztet szoktak rendelni a veseartériák értékelésére a szignifikánsan szűkült területek jelenlétére. A veseartéria szűkületének diagnosztizálására használható vizsgálatok közé tartozik a hasi duplex ultrahang, a mágneses rezonancia angiográfia (MRA) és a számítógépes tomográfia (CTA).

Kezelés és sebészet

Az egyén számára megfelelő kezelés a betegség súlyosságától és az illető kórtörténetétől függ.

Az életmódbeli változások, például a súlycsökkentés, a dohányzásról való leszokás, a testmozgás, valamint az alacsony sótartalmú és alacsony zsírtartalmú étrend segíthetnek a veseartéria betegségének lassításában vagy megelőzésében. A vérnyomáscsökkentő gyógyszeres kezelés fontos része a kezelésnek, valamint a vérnyomáscsökkentő gyógyszerekre adott válasz gondos figyelemmel kísérése annak biztosítása érdekében, hogy a vérnyomás a kezelési célra csökkenjen.

Egyes betegeknél, akiknek a veseartériái jelentősen szűkülnek, különösen azoknál a betegeknél, akiknek a test mindkét oldalán a veseartériák szűkültek, vagy súlyos tünetekkel küzdenek, ajánlható eljárás a blokkolt artériák megnyitására a keringés helyreállítása érdekében. Bizonyos esetekben az elzáródott artériák kinyitása javíthatja a veseműködést és javíthatja a magas vérnyomás szabályozását. Nem meglepő, hogy a blokkolt vese artériák megnyitására alkalmazott technikák nagyon hasonlóak a blokkolt koszorúerek kezelésére használt technikákhoz.

Vese angioplasztika

Egy kis katétert - egy hosszú, vékony csövet -, amely egy apró léggömböt hordoz, egy kis lyukasztáson keresztül helyeznek az ágyékba, és röntgensugárral vezetik a vese artériájába. Amikor a katétert az artéria szűkített részére vezetik, a ballont felfújják. Tágulása közben összenyomja a lepedéket az artéria falaihoz, újból kinyitva az edényt a vér átfolyásához. Amint az artéria nyitva van, az orvos sztentet helyezhet be a helyre, hogy az artéria nyitva maradjon és megtámassza az artéria falát. A vese angioplasztika elvégezhető ambuláns eljárásként, vagy csak éjszakai tartózkodás mellett. Nem igényel általános érzéstelenítést, és rövid a gyógyulási ideje.

Bizonyos esetekben szükség lehet műtéti kezelésre a vese véráramának helyreállításához és a vese működésének megőrzéséhez. A veseartériás betegség műtéti kezelése a következőket tartalmazza:

Endarterectomia, amelynek során egy érsebész eltávolítja az artéria belső bélését és a lepedékeket.

Bypass eljárás, amely magában foglalja egy másik artéria vagy véna egy szegmensének használatát egy kitérő kialakításához a veseartéria elzárt területe körül. A leggyakrabban alkalmazott technika a hasi aortától (a hasi nagy artéria) a veséig bypass-ot hoz létre, a láb saphena vénájának vagy a hasi hypogastrica artériájának egy szakaszát használva.

A kiválasztott tartalom és képek a VascularCures jóvoltából biztosítottak .