Súlyos kérdések 2020. február

Rövid hozzászólás arról, hogy az emberek agresszívan vitatkoznak a választott étrendjükről, és olyan neves embereket látnak, akik hajlandóak támogatni a legszégyentelenebb orvosi huckstereket, ha véletlenül megosztják táplálkozási meggyőződésüket, és megerősítik az elfogultságot, a cseresznyeválogatást, és a végtelen vitákat a fiziológiáról és az étkezés időzítése, a reggeli, a böjt, a makrotápanyagok és a lipidek, a tudományellenes shilling, a többszintű marketing és még sok minden más, nagyon fárasztó.

súlyos

Klinikusként tudom, hogy valójában az a fontos, hogyan segítsek az előttem ülő embernek, emlékezetemben arra, hogy a tudomány, az étkezési szokások, a makrotápanyagok és a fiziológia nem mindig számítanak arra, ahogyan egyes tanulmányok szerint tehetik vagy kellene az egyén élete és személyes preferenciái. Végül és függetlenül attól, hogy mit gondolok "jobb"papíron vagy számomra megfelelő feladatom az, hogy segítsek a betegeknek olyan fenntartható változásokban, amelyek viszont a legegészségesebb élet felé vezetnek ők valóban élvezheti.

Hasonlóképpen, a közegészségügy szószólójaként tudom, hogy ha bármilyen mennyiségű oktatás vagy ragyogóan kidolgozott közegészségügyi üzenet létezik, az viszont hatékonyan ösztönözné a társadalmi viselkedés megváltozását, mindannyian megváltoztattuk az összes viselkedésünket. Azt is elárulhatom, hogy a személyes felelősségre háruló kezdeményezésekre fordított energiák, ideértve, de nem korlátozódva azokra, amelyek egy személy diétás törzsét népszerűsítik, fontossága az étkezési környezet megváltoztatása szempontjából releváns kezdeményezésekre fordított energiák szempontjából halvány. És nincs hiány minden étrendi dogmát átfogó célpontoktól - a reklámtól a gyerekeken át, a csomag elülső részén lévő egészségre vonatkozó állítások reformjával, a gyorsétterem adománygyűjtésével, a gyermekek és a felnőttek számára ingyenes főzési készség biztosításával, a nemzeti iskolai étkezési programok és fejlesztésekkel, adókedvezményekkel és visszatartó erejűek, és még sok más.

Mindez azt jelenti, hogy az a véleményem, hogy ez a két hibás góc, hogy van egy legjobb vagy helyes út, és hogy személyes felelősségünk lesz az üdvösségünk, a két fő oka annak, hogy miért nem lehet szép dolgunk a táplálkozással és a táplálkozással kapcsolatos népegészségügygel kapcsolatban.