Egy diák túl szegény volt ahhoz, hogy elegendő ételt vásároljon. Halála szegénységi aggályokat vetett fel Kínában

Peking (CNN) Kína délnyugati részén meghalt egy egyetemista hallgató, aki alultápláltságot tapasztalt, mert túl szegény volt ahhoz, hogy elegendő ételt tudjon magának fizetni, ami aggodalmakat váltott ki a világ második legnagyobb gazdaságában tapasztalható szegénység miatt.

diák

A 24 éves Wu Huayan hétfőn hunyt el Tongren városában, a Guizhou Orvosi Egyetem kapcsolt kórházában - erősítette meg a kórház szóvivője a CNN-nek, miközben nem volt hajlandó megadni a halálának okát.

A guonghui Forerunner Főiskola harmadik évfolyamos hallgatója, Wu 135 centiméter magas volt (4,4 láb) és mindössze 21,6 kilogrammot nyomott - derül ki a Tongren városi kormány októberi közleményéből. Abban a hónapban keltette fel a nemzeti figyelmet, amikor történetét elmesélték a kínai sajtóban.

Wu mindkét szülője meghalt, és öccsével élt, és a kormány közleménye szerint havi 300 jüan (43,50 dollár) társadalombiztosítási programból élt túl. A bátyja mentális betegségben szenvedett, és Wu rendkívül takarékos életmódot folytatott, hogy pénzt takarítson meg a gondozásában.

Az állami tulajdonban lévő Beijing Youth Daily beszámolója szerint Wu rendszeresen kihagyta a reggelit és egyéb étkezésekhez, csak chilivel kevert rizst evett, amelyet otthon készített. A kormány közleménye szerint állítólag középiskolásként vette fel a diétát.

A nyilatkozat szerint Wu októberben került kórházba, miután duzzadt a lába. Egy orvos szerint a szívbillentyűje súlyosan megsérült, és a korrekciós műtét több mint 200 000 jüanba (29 000 dollárba) kerül - tette hozzá.

Miután nehéz helyzete sokkolta az országot, egy pekingi jótékonysági szervezet adománygyűjtő kampányt indított Wu számára, amely azóta a műtéthez szükséges összeg több mint háromszorosát gyűjtött össze.

Az adományok ellenére Wu egészségi állapota idén romlott, mielőtt hétfőn meghalt - írja a Beijing Youth Daily.

Wu halála felháborodást váltott ki a kínai közösségi média felhasználói körében, és sokan megkérdőjelezték, miért nem tehetett volna többet az ország a diák megmentéséért.

"Nehéz elképzelni, hogy egyesek még mindig nem férnek hozzá a megfelelő ételekhez, annak ellenére, hogy már 2020 van." - tette közzé egy felhasználó a Weibo, a Twitter kínai verziójában. "Csak nem értem a szegénység enyhítését" - írta egy másik.

Xi terve a szegénység felszámolására

2015-ben Hszi Csin-ping kínai elnök bejelentette a szegénység felszámolásának és a "közepesen virágzó társadalom" felépítésének tervét ez év végéig. Kína mintegy 775 000 párttisztviselőt küldött a szegénység elleni kampány lebonyolítására.

Kína a világ második legnagyobb gazdasága, GDP-je 2018-ban 13,6 billió dollár volt a Világbank becslései szerint. Az ország gazdasági fejlődésének útja azonban nagy egyenlőtlenséget teremtett a megavárosok, például Peking és Sanghaj, valamint a vidéki területek között.

A Nemzetközi Valutaalap szerint Kína "az 1990-es közepesen egyenlőtlen helyzetből a világ egyik legegyenlőtlenebb országává vált".

John Donaldson, a szegénység szakértője és a Szingapúri Menedzsment Egyetem docense áprilisban a CNN-nek elmondta, hogy bár a helyi vezetők úgy tűnt, hogy komolyan vették a feladatot, hosszú távon még mindig hosszú út áll a vidéki szegénység valódi felszámolásához.

2018 végén 16,6 millió ember élt még mindig a szegénységi küszöb alatt Kínában, amelyet az országos statisztikai hivatal szerint évente 2300 jüan (333 dollár) alatt határoztak meg személyenként.