Születési súly, anyai súly és gyermekkori leukémia

Ez a cikk frissült

Absztrakt

Számos bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a gyermekkori leukémia a magas születési súlyhoz kapcsolódik, de kevés tanulmány vizsgálta a leukémia és más születési súlyt befolyásoló perinatális tényezők, például az anya súlya vagy a terhességi súlygyarapodás kapcsolatát. Ez az eset-kohort vizsgálat 916 akut limfocita leukémiát (ALL) és 154 akut myeloid leukémia (AML) esetet tartalmazott, amelyeket 1985 és 2001 között 10 éves kor előtt diagnosztizáltak, és New York államban születtek, kivéve New Yorkot 1978 és 2001 között.n= 9686) ugyanazon évek születési kohorszaiból választották ki. Az ALL és az AML mérsékelten megnövekedett kockázata 3500 g vagy annál magasabb születési súlyhoz kapcsolódott. Az ALL esetében azonban bizonyított volt a hatás módosulása a születési súly és az anya terhesség előtti súlya alapján. A magas születési súly csak akkor társult ALL-hez, ha az anya nem volt túlsúlyos, míg az anya nagyobb súlya csak akkor társult ALL-hez, amikor a csecsemő nem volt magas születési súlyú. A terhességgel kapcsolatos megnövekedett súlygyarapodás az ALL-hez társult. Az AML esetében a 3000 g alatti születési súly és a magasabb terhesség előtti súly egyaránt megnövekedett kockázattal járt. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a gyermekkori leukémia összefüggésben lehet a kóros magzati növekedési mintákat befolyásoló tényezőkkel.

A meglévő közegészségügyi felügyeleti adatokat felhasználtuk a leukémia és a perinatális rizikófaktorok eset-kohorsz vizsgálatának elvégzésére. Feltételeztük, hogy a magas születési súly, az elsőszülött státus, az idősebb anyai életkor és a korábbi magzati veszteség előzményei mind az ALL, mind az AML kockázatához kapcsolódnak. A New York-i állam születési anyakönyvi kivonatának adatai feltáró elemzést is lehetővé tettek a születési súlyhoz és a magzat növekedéséhez kapcsolódó tényezők tekintetében. A születési súly és a terhességi életkor mellett a macrosomia számos kockázati tényezője elérhető a New York-i állam születési nyilvántartásaiból, beleértve az anyai cukorbetegséget, a sokszínűséget, a makroszóma csecsemő előzményeit, a posztdátum utáni terhességet, az anya súlyát és a terhesség súlygyarapodását.

Anyagok és metódusok

A kontrollokat az összes olyan gyermek elektronikus születési fájljaiból választották ki, akiknek születési helye New York állam volt, kivéve New Yorkot 1978 és 2001 között. Ez a tanulmány egy nagyobb tanulmány részhalmaza volt, amely gyermekkori rákos eseteket tartalmazott az összes rákos helyre. Két kontrollt választottunk ki a nagyobb vizsgálatban szereplő minden rákos esetre, így 9686 kontrollt kaptunk. Mivel a születési nyilvántartásokból származó adatelemek születési évenként változnak, a kontrollok gyakoriságát a születés éve alapján a nagyobb vizsgálatban szereplő esetekhez igazítottuk, hogy biztosítsuk az információk elérhetőségének következetességét. Az itt bemutatott egyes ráktípusok szempontjából a születési év gyakorisága nem volt szükségszerűen arányos az esetek és a kontrollok között. Egy ALL esetet választottunk kontrollként is, és mind elemzésként, mind kontrollként megtartottuk az elemzésben. Ezenkívül 13 kontroll is szerepelt az anyakönyv-születés meccsen, és ezért köztudottan rák vagy jóindulatú agydaganatok más formáit fejlesztették ki. Az újszülött korában (a születéstől számított 28 napon belül) elhunyt gyermekeket szintén kizárták, mivel az 1 hónaposnál fiatalabb diagnosztizált eseteket kizárták az esetsorból.

Ez a tanulmányterv esettanulmány-kohorsz vizsgálat volt; ezért az esélyhányados becslést ad a kumulatív incidencia (kockázat) arányról (Rothman és Greenland, 1998). Meghatároztuk, hogy a magas születési súly 3500 g vagy annál nagyobb, a nagyon magas születési súly 4500 g vagy annál nagyobb, az alacsony születési súly pedig kevesebb, mint 2500 g. 80 kg-ot használtunk a nagyobb anyai súly jelölésére, ami egy átlagos testmagasságú nő elhízásának felel meg (a testtömeg-index 30, a 163 cm-es nő esetében), de egy magas nő esetében normális súlynak tekinthető (a testtömeg-index 23,7 nő 180 cm). Külön elemzéseket végeztünk ALL és AML esetén. Az ALL esetében további elemzéseket végeztek életkor szerint rétegezve a diagnózis felállításakor. A többváltozós elemzéshez feltétel nélküli logisztikus regressziót alkalmaztunk. Mivel egyes expozíciók a vizsgálati időszak folyamán megváltoztatták az elterjedtséget, a születési év, mint folyamatos változó, minden regressziós modellbe beletartozott. Hacsak másként nem jelezzük, minden modell tartalmazta a születési évet, a születési súlyt, a nemet, a terhességi életkorot, az anyai életkort, a fajt és az etnikumot.

Eredmények

Akut limfocita leukémia

New York államban 1102 ALL-es esetet diagnosztizáltak New York City kivételével, akik alkalmasak voltak a vizsgálatba való bevonásra. A születési anyakönyvi kivonatok 916 esetre vonatkoztak, ennek eredményeként a mérkőzés aránya 83% volt. A becsült egyezés aránya valamivel magasabb volt a 0–4 éves diagnosztizált esetekben (87%), szemben az 5–9 éves diagnosztizált esetekkel (76%).

Az összes eset és kontroll születési súly-megoszlását az 1. táblázat mutatja be, a diagnózis felállításakor az életkor szerinti rétegzéssel. A magas születési súly az ALL fokozott kockázatával járt együtt. A 3500 g vagy annál magasabb születési súlyra vonatkozó korrigált esélyhányados a 3500 g alatti születési súlyhoz képest 1,17 (95% -os konfidencia intervallum 1,01, 1,35). Ezenkívül az alacsonyabb születési súlyok csökkent kockázattal jártak. A 3000 g alatti születési súly esélyaránya 0,76 (95% -os konfidenciaintervallum 0,61, 0,94), 3000–3499 g-hoz viszonyítva. Az ALL kockázat növekedési tendenciájának vizsgálata a születési súly növekedésével statisztikailag szignifikáns volt (P= 0,0015), és a születési súly 1000 g-os növekedésével járó korrigált esélyhányados, mint folyamatos változó, 1,25 volt (95% -os konfidenciaintervallum 1,08, 1,43). Ez az asszociáció koronként nem változott. Az első 4 életévben diagnosztizált ALL magas születési súlyának korrigált esélyhányadosa 1,18 (95% -os konfidencia intervallum 0,99, 1,40), míg az 5 és 9 éves kor közötti diagnózis korrigált esélyhányadosa 1,15 (95% konfidenciaintervallum) 0,90, 1,48). A trend tesztje azonban nem volt statisztikailag szignifikáns az 5–9 éves korban diagnosztizált ALL esetében.

A terhesség alatti magasabb anyai súlygyarapodás az ALL-hez is társult (1. táblázat), és a logisztikai regressziós modellben nem volt bizonyíték a születési súlygal vagy az anya súlyával való kölcsönhatásra (P= 0,14). A nagyobb súlygyarapodással járó megnövekedett kockázat mintázata konzisztens volt a két vizsgált korcsoportban, bár az esélyhányados nem érte el az 5–9 éves korban diagnosztizált leukémia statisztikai szignifikanciáját. Ha 14 kg-ot meghaladó súlygyarapodáshoz dichotomizáljuk, a

Vita

Hjalgrim metaanalízisében a születési súly és az AML kockázati arányának pontbecslése hasonló nagyságrendű volt, mint az ALL esetében, bár statisztikailag nem szignifikáns (összesített esélyhányados 1,27, 95% -os konfidenciaintervallum 0,73–2,20) és a kockázat 29% -os növekedése 1000 g-os születési súly növekedés. Az AML esetében azonban bizonyítottak voltak heterogenitások, két tanulmány a magas születési súly nem jelentős védőhatását mutatta (Shu és mtsai, 1999; Reynolds és mtsai, 2002), és két tanulmány statisztikailag szignifikánsan megnövekedett relatív kockázatot mutatott (Westergaard és mtsai. (1997; Suminoe és mtsai, 1999). Vizsgálatunk során nem figyeltünk meg dózisválaszt a születési súly és az AML szempontjából. Az AML inkább az alacsony születési és a magas születési súlyhoz kapcsolódott. A születési súly és az AML U-alakú dózis-válasz görbéje szintén egy nemrégiben készült skandináviai tanulmányból származik (Hjalgrim et al, 2004). A legtöbb tanulmány, amely az AML-ről és a születési súlyról rendes kategóriákban számolt be, nem hozott hasonló eredményeket (Shu és mtsai, 1988; Ross és mtsai, 1997; Yeazel és mtsai, 1997; Shu és mtsai, 1999; Reynolds és mtsai, 2002; Jourdan -Da Silva és mtsai, 2004), bár többen viszonylag magas (2700 vagy 3000 g) határértéket alkalmaztak a legalacsonyabb születési súlykategóriához (Shu és mtsai, 1988; Ross és mtsai, 1997; Yeazel és mtsai, 1997; Shu és mtsai, 1997). 1999). A nemlineáris hatás jelenléte megmagyarázná a meta-analízis során végzett vizsgálatok heterogenitását.

Számos mechanizmust javasoltak a születési súly és a leukémia közötti megfigyelt összefüggés magyarázatára, ideértve az inzulinszerű I. növekedési faktort (IGF-I), amely magasabb születési súlyhoz kapcsolódik, és feltételezik, hogy stimulálják a myeloid és lymphoid sejteket (Ross et al., 1996), és csökkent a pajzsmirigy funkciója a prenatális időszakban, amely fordítottan korrelál a születési súlygal, és feltételezik, hogy a leukémiához kapcsolódik azáltal, hogy csökken a sejtek átfordulása, vagy közvetlen hatással van a limfocitákra (Lei et al, 2000).

A születési anyakönyvi kivonat adatainak felhasználása a perinatális expozíció megállapításához csökkenti a különbözõ téves osztályozás lehetõségét; mivel minden mérést a diagnózis előtt végeznek, és a mérés nem támaszkodik a szülők terhességi előzményeinek felidézésére. A születési anyakönyvi kivonatok azonban a teljességgel és érvényességgel kapcsolatos problémák miatt problematikusak lehetnek az epidemiológiai vizsgálatok során (Kirby, 2001). New York állambeli elektronikus születési anyakönyvi kivonat adatainak érvényességét vizsgáló tanulmányban, New York City kivételével, Roohan megfigyelte, hogy az anyai orvosi kockázati tényezők érzékenysége a születési anyakönyvi kivonatokon eltér, de a specifitás magas volt (Acar et al, 2001; Roohan et al., 2003). Az anyák terhesség előtti súlya és a szüléskor az anyakönyvi kivonatok öt fonton belül voltak az orvosi nyilvántartásban rögzített súlytól (2,2 kg) a mintákban szereplő minták több mint 87% -ánál (Acar et al, 2001). A születési anyakönyvi kivonat érzékenységének hiánya megmagyarázhatja azt is, hogy miért nem erősítették meg a korábbi vizsgálatokban javasolt számos lehetséges kockázati tényezőt ebben a tanulmányban.

A születési anyakönyvi kivonat adatainak felhasználásával számos olyan tényezőt tudtunk megvizsgálni, amelyek a csecsemő születési súlyával kapcsolatosak, amelyek közül néhányról a korábbi vizsgálatok nem számoltak be. Az anya testsúlyával és a terhességi súlygyarapodással kapcsolatos megállapításaink ezért feltáró jellegűek, de tekintettel a túlsúly és az elhízás magas prevalenciájára, más kohorszokban meg kell vizsgálni a gyermekkori leukémiával való esetleges összefüggést. Az anya súlya és testmagassága, valamint a terhességi súlygyarapodás 2003-ban került az Egyesült Államok szokásos születési anyakönyvi kivonatába. Bár megkérdőjelezték az születési anyakönyvi kivonat epidemiológiai vizsgálatokhoz történő felhasználását, ezeknek az adatoknak a jövőbeli elérhetősége elősegítheti a költséghatékonyságot, populációs alapú vizsgálatok a gyermekkori rák perinatális kockázati tényezőiről.