Biológiai termelékenység

A tajga ökoszisztémák elsődleges termelékenységét (a fotoszintézis sebességét) gyakran korlátozza a talaj hideg hőmérséklete (lásd fent a talajokat). A tajga ökoszisztémákban a nettó éves elsődleges termelés (a termelékenység összmennyisége kevesebb, mint a fotoszintetikus organizmusok által a sejtlégzésben felhasznált mennyiség) a tajga-ökoszisztémákban nagymértékben változik: a sarki fák határához közeli hektáronként valamivel több mint 2 tonnáról hektáronként körülbelül 10 metrikus tonnára a déli részén árrés. A tajga biom a becslések szerint a Föld teljes biomasszájának (a szerves anyagok száraz tömegének) körülbelül 18 százalékát tartalmazza. Csak a szibériai tajga képviseli a Föld tűlevelű faanyagának 57 százalékát. A boreális régió ökoszisztémái és talaja jelentős mennyiségű földi szén tárol elpusztult, de lebontatlan vagy részben lebomló szerves anyag formájában. A globális felmelegedés vagy a földhasználat változásai fokozhatják a bomlást, ami megnövekedett mennyiségű tárolt szén felszabadulását eredményezheti az atmoszférában üvegházhatású gáz szén-dioxid formájában. (A biológiai termelékenység további megvitatásához lásd: bioszféra: Az energia áramlása.)