Dinamikus energiaegyensúly: Integrált keretrendszer az étrend és a fizikai aktivitás megvitatásához az elhízás megelőzésében - ez több mint kevesebbet enni és többet gyakorolni?

A klasszikus „statikus vagy lineáris” és „dinamikus” energiamérleg-modellek közötti különbségek grafikus ábrázolása. További részletekért lásd az 1. táblázatot és a 2. ábrát.

energiamérleg

Néhány példa az energiamérleget szabályozó és befolyásoló sok tényezőre. Az agy és a testrendszer közötti jelek érzékelik az energiaigényt, és segítenek a testtömeg és az összetétel szabályozásában. A genetika és a korai élet eseményei befolyásolhatják a test képességét a súly érzékelésére és kezelésére, míg a környezeti és életmódbeli tényezők, beleértve a hangulatot, a stresszt és a jutalomtényezőket, felülírhatják az evéshez szükséges testjeleket. A testméret és az összetétel bármilyen változása megváltoztathatja az energia bevitelét és a ráfordítást. Információk adaptálva Galgani és Ravussin [10], Acheson és mtsai. [11], Manore és mtsai. [17] és Manore [18, 19].

Absztrakt

1. Bemutatkozás

2. Dinamikus és statikus energiamérleg

420 kJ/nap) 40 évig [40]. A statikus energiamérleg-egyenlet egyenlőre számítja az elfogyasztott extra energia mennyiségét

1,5 millió kcal (

6,3 millió kJ), becsült súlygyarapodásuk 417 font (

190 kg) a 40 éves periódus alatt. Mégis, a táplálkozási szakemberek intuitív módon tudják, hogy ez valószínűleg nem történik meg. A statikus vagy lineáris energiamérleg-egyenlet nem veszi figyelembe az energiafelhasználás növekedését, amely a testtömeg növekedésével járna. A testtömeg növekedésével az RMR és a teljes energiafelhasználás is nő a nagyobb test fenntartásának és mozgatásának magasabb energiaköltsége miatt. Végül ez az egyén elérné az energiamérleget és stabilabbá válna nagyobb testtömeg mellett. A tényleges testtömeg-növekedés számos tényezőtől függ, beleértve az energiafelesleget és az elfogyasztott energia makroelem-összetételét [41], a jelenlegi testösszetételt, az alkalmazott PA típusát és mennyiségét, valamint az összes energiafelhasználást. A 2. ábra számos példát mutat be az étrend (energia bevitel) és a PA (energia kiadás) egymásra hatására, hogy befolyásolja a testtömeg fenntartásának képességét.

3. A fizikai aktivitás szerepe a testtömeg-kezelésben

3.1. A fizikai aktivitás mennyiségének hatása a testtömegre és a méretre

16 perc/nap mérsékelt/erőteljes PA (MVPA); átlag = 6062 lépés/nap), amelynek testtömege és BMI-je a legmagasabb. Azt is megállapították, hogy a testtömeg-különbségek teljes egészében a zsírtömeg különbségéből adódtak, az alacsony PA-csoportban volt a legnagyobb a zsírtömeg (30,9 kg vagy 68 font), szemben a legmagasabb PA-csoporttal (14,2 kg vagy 32 font). (175 perc/nap MVPA; átlag = 10 260 lépés/nap). Az MVPA meghatározását lásd az 1. táblázatban. A mérsékelt PA csoportba tartozók (63 perc/nap MVPA; átlag = 7112 lépés/nap) súlyuk 13 kg-mal (28,6 font) kevesebb volt, míg a BMI 4,4 kg/m 2-rel kevesebb, mint a legalacsonyabb PA csoportban. Egy év elteltével a kutatók azt találták, hogy a két legalacsonyabb PA csoportnak 1,82-3,80-szor nagyobb a kockázata a 3% -nál nagyobb testzsír megszerzésének, mint a középső vagy magasabb PA csoportokban résztvevőknek. Így az alacsony PA szint kockázati tényező a súlygyarapodás szempontjából. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a testtömeg-növekedés megelőzésével járó PA szint mérsékelt és elérhető.

4 cm (1,6 hüvelyk), szisztolés vérnyomás (

4 Hgmm) és javított inzulinérzékenység (

3.2. Az egészséggel kapcsolatos fitnesz szint hatása az anyagcserére

3.3. A fizikai aktivitás hatása az izom- és csonttömegre

3.4. A fizikai aktivitás és az energiakorlátozás hatása az anyagcserére

837 kJ), szemben a csak étrendet fogyasztó csoporttal, amelynek jelentős energiacsökkenése volt

837 kJ). Így a diéta + testmozgás csoport számára könnyebb lehet fenntartani csökkent testsúlyát, mert 200 kcal-val többet tudnak enni naponta (837 kJ), mint a csak diétás csoport.

3.5. A fogyás vagy a nyereség hatása az energiafelhasználásra

4. A fizikai aktivitás szerepe az étvágyszabályozásban

4,8 kilométer) futás könnyen megfordítható egy 300 kcal (1255 kJ) süti (vagy két) fogyasztásával. Az alábbiakban összefoglaljuk a testmozgás által kiváltott étvágyváltozásokat és azok lehetséges hatását az energiaegyensúlyra és a testtömegre.