Ellenállás a gyermek születésétől való félelem ellen és az anya-gyermek kötelék stabilitása

Töltse le az idézetet
https://doi.org/10.1080/03004430.2018.1461093
CrossMark

Cikkek

Teljes cikk
Ábrák és adatok
Hivatkozások
Idézetek
Metrikák
Engedélyezés
Újranyomtatások és engedélyek
PDF
EPUB

ABSZTRAKT

Annak érdekében, hogy megvizsgálják (1) az anya-gyermek kötelék stabilitását és (2) az anya-gyermek kötődés és az anya-jólét terhes nők közötti összefüggéseit (N = 170) befejezték a jólét, valamint az anya-gyermek kötődéssel kapcsolatos intézkedéseket két szülés előtti és két szülés utáni időpontban. Viszonylag gyenge összefüggéseket találtunk az anya-gyermek kötődése között a terhesség 20. hetében és az anya-gyermek kötése között a szülés utáni 6. hónapban. A szüléstől való félelem gyengén, de statisztikailag szignifikánsan társult az anya-gyermek kötődéssel a szülés utáni 6. héten (de nem a 6. hónapnál). Az antepartum általános jólét és a társadalmi támogatás, valamint az anya-gyermek kötődés közötti összefüggések egyrészt nem értek el statisztikai szignifikanciát. A partnerrel rendelkező nőknél az anya-gyermek jobban kötődnek a terhesség 36. hetében és a szülés után 6 hónappal, mint a pár nélküli nőknél, az idősebb nőknél pedig az anya-gyermek kötődése a terhesség 20. hetében jobb, mint a fiatalabb nőknél. Eredményeink arra utalnak, hogy az anya-gyermek kötődés nem túl stabil jelenség, de meglehetősen robusztus az anya rossz mentális egészségi állapotának negatív hatásaival szemben.

Háttér

Az anya-gyermek kötődés (MCB) az anya gyermekével kapcsolatos gondolataira és érzéseire utal, és kiderült, hogy összefügg az anya jólétével és a gyermek pozitív fejlődési eredményeivel (Ainsworth, 1982; Bowlby, 1969). Ez az anya és gyermek közötti feltételezés feltételezi, hogy a terhesség korai szakaszában kezd kialakulni, és a terhesség alatt és azon túl is folytatja fejlődését (Brandon, Pitts, Denton, Stringer és Evans, 2009). A szülés előtti kötődésről szóló elméletek szerint a születendő csecsemővel való kapcsolatra vonatkozó pozitív gondolatok és érzések fontosak abban, hogy elősegítik a szülés utáni és a szülés utáni anyai viselkedést és gondozást (Brandon et al., 2009). A kötődés érzése párhuzamosan jelentkezik a magzat fizikai fejlődésével és a készülő anyaságot kísérő pszichológiai kiigazításokkal (Dubber, Reck, Müller és Gawlik, 2015). Az optimális MCB megkönnyíti az anya tápláló magatartását, és támogatja a gyermek védelmében betöltött szerepét. Az MCB pozitívan befolyásolja az anyák egészségügyi gyakorlatát a terhesség és a szülés után, például az egészséges étrend választását és az alkoholfogyasztást (Ross, 2013). A kutatás azt is megállapította, hogy a kompromittált antepartum MCB előrejelezheti az MCB jövőbeli hiányát (Condon & Corkindale, 1997), valamint a gyermek pszichopatológiájának fejlődését (Svanberg, 1998).

Míg a korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy az anyai Tábornok a szorongás hatással lehet az MCB-re (De Cock et al., 2016), tudomásunk szerint egyetlen tanulmány sem vizsgálta az anyák érzéseit és gondolatait a születendő csecsemővel kapcsolatban azoktól a nőktől, akik súlyos félelmet szenvednek a szülés előtt (FOC).

Klinikai megfigyelés során Klabbers, Wijma, Paarlberg, Emons és Vingerhoets (2014) megfigyelte, hogy a magas FOC-szintű nők gyakran objektiv módon érintik meg a hasukat, és objektiv módon beszélnek meg nem született gyermekükről, ami jelezheti a veszélyeztetettséget MCB. Korábban Hofberg és Ward (2003) azt javasolta, hogy a csecsemővel való kötődési problémák összefüggésben álljanak a FOC-val a korábbi traumatikus szülés miatt.

Jelen tanulmánynak két fő célja van. A hangsúly egyrészt az MCB időbeli stabilitására (mind a szülés utáni, mind a szülés utáni időszakra), másodszor pedig az MCB és az anya jólétének összefüggéseire, azaz az anyai distressz, depresszió, általános szorongás és szomatizáció tüneteire vonatkozik, a mérések szerint a négydimenziós tünetek kérdőívvel (4DSQ) (Tebbe, Terluin és Koelewijn, 2013; Terluin és mtsai, 2006).

Mód

Tervezés és eljárás

2012 áprilisa és 2015 júniusa között a szingli terhességű, 18 éves vagy annál idősebb nőket 35 holland közösségi szülésznői gyakorlatban toborozták nőgyógyászok egy tanító kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályán, vagy a projekt honlapján keresztül (Klabbers et al. ., 2014). A nőket felkérték, hogy töltsenek ki egy tájékozott beleegyező űrlapot, amely után e-mailben kaptak egy bejelentkezési kódot, és felkérték őket a projekt intézkedéseinek digitális kitöltésére.

A projekthez biztonságos internetes környezetet terveztek, megkönnyítve az online kérdőívek kitöltését. A kérdőíveket négy időpontban küldték el e-mailben: 20–24 terhességi héten (T1), amikor a csecsemő mozgása általában először érezhető; a terhesség 36. hetében (T2), azaz néhány héttel a szülés előtt, amikor a várandós nők általában aktuálissá válnak; a szülés utáni 6. héten, a szülés utáni szülési szabadság végén (T3); és a szülés után 6 hónappal a hosszabb távú pszichés egészségi eredmények mérésére (T4).

A vizsgálat résztvevői

A vizsgálati minta 555> évesnél idősebb terhes nőből állt18 aki kitöltötte a kérdőíveket. A kizárási kritériumok a többszörös terhesség és a pszichotikus epizódok története voltak.

Etikai jóváhagyás

Ezt a vizsgálatot a Holland Orvosi Etikai Felülvizsgálati Bizottság hagyta jóvá és nyilvántartásba vették az NL3490000811 számon.

Intézkedések

A kötődési mérték képi ábrázolása

Az MCB-t a Attachment Measure Pictorial Representation of Attachment (PRAM) segítségével mértük (Van Bakel, Maas, Vreeswijk és Vingerhoets, 2013). A PRAM nemrégiben került bevezetésre, mint a szülő-csecsemő kötődés lehetséges érvényes, gyors és könnyen adminisztrálható eszköze (lásd 1. ábra), amely értelmes összefüggéseket mutatott ki az anya és az apa kötődését mérő validált kérdőívekkel (De Cock et al., 2016; Pollmann & Hoffenaar, 2017; Van Bakel et al., 2013). A PRAM eredeti papír változatát validálták (Van Bakel et al., 2013). A jelenlegi tanulmányban digitális változatot használtak, még nem érvényesítették ebben a formában.

Online közzététel:

1. ábra: Két példa a csatolási intézkedés képi ábrázolására (PRAM).

Az intézkedést egy nagy körrel ellátott fehér képernyő képviseli, amely a terhes anya jelenlegi életét ábrázolja. A nagy kör közepén egy sárga kör jelenti a nő „énjét”. A nagy kör mellett egy zöld kör jelenti a magzatot/csecsemőt abban a pillanatban. Az anya feladata a magzat/csecsemő kör áthelyezése a kör egy bizonyos helyére, amely a jelenlegi életét képviseli. Az eredmény mértéke a Self-Baby-Distance (SBD), vagyis a távolság (milliméterben) a „Baby” és „Self” körök középpontjai között.

Wijma szállítási várható/tapasztalati kérdőív

A FOC-értéket a 33 tételes Wijma Delivery Expectancy/Experience Questionnaire (W-DEQ) segítségével (K. Wijma, Wijma és Zar, 1998) mértük, 6 pontos Likert-skálával, a „nem egyáltalán” (= 0) tartományban. „rendkívüli” (= 5) értékre, 0 és 165 közötti összpontszámot eredményezve.

85-ös cut-off pontszámot használtunk, azaz W-DEQ pontszám ≥85 volt, jelezve, hogy az anya súlyos FOC-ban szenved, a W-DEQ szerzőjének ajánlásaival összhangban (K. Wijma, Wijma és Zar, 1998; K. Wijma és Wijma, 2017). A jelenlegi tanulmányban a T1-nél a Cronbach's α volt .95.

Négydimenziós tünetek kérdőíve

A szorongást, a szorongást, a depressziót és a szomatizációt a négydimenziós tünet kérdőív (4DSQ) segítségével értékeltük (Terluin és mtsai, 2006). A 4DSQ 50 tünet listáját tartalmazza a DSM-IV szerint (American Psychiatric Association, 1994). A 4DSQ különféle dimenzióként méri a szorongást, a depressziót, az általános szorongást és a szomatizációt, 6 pontos Likert-skálával a „nem” (= 0) és a „nagyon gyakran vagy folyamatosan” (= 5) között. Jelen tanulmányban a T1-nél a Cronbach's α volt .94.

Szociális támogatási kérdőív

A szociális támogatást a Social Support Questionnaire (SSQ) (IG Sarason, Sarason, Shearln és Pierce, 1987) segítségével mértük, amelyben egy 5 pontos Likert-skála terjedt el, a „nem alkalmazható” (= 0) és a „nagyon alkalmazható” között. (= 5), az összes pontszám 0 és 30 között változik. Jelen tanulmányban a T1-nél az SSQ Cronbach α volt .92.

Életrajzi jellemzők

Emellett információkat gyűjtöttünk a résztvevők életrajzi jellemzőiről, például az életkorról, a kapcsolati állapotról, a paritásról és az iskolai végzettségről, speciálisan ehhez a tanulmányhoz tervezett kérdésekkel (Klabbers et al., 2014).

statisztikai elemzések

Leíró statisztikákat (M és SD) kiszámítottunk minden mérésre. A Pearson-termék-pillanat összefüggéseket kiszámítottuk, hogy meghatározzuk az összefüggéseket az MCB-mérések között a terhesség 20. hetében, a terhesség 36. hetében, a szülés utáni 6. hétben, a szülés utáni 6. hónapban, valamint a FOC, az MCB, a szociális támogatás és az anya jólléte közötti összefüggésekben ( azaz anyai szorongás, szomatizáció, depresszió, T1-nél mérve) és MCB (T1-T4-nél mérve). Ezenkívül két ismételt ANOVA-t két antepartumon (T1 és T2) és két szülés utáni mérési alkalmat (T3 és T4) hajtottunk végre, hogy teszteljük a stabilitást és összehasonlítsuk a PRAM-pontszámok csoportos átlagát az idő múlásával olyan nőknél, akiknek W-DEQ pontszáma>85.

Eredmények

A minta 555 terhes válaszadóból állt, akik közül 332 (59,8%) primigravida volt, lásd az 1. táblázatot. A T1-nél az adatokat mind az 555 válaszadótól kaptuk. 1 A T2-nél a PRAM digitális alkalmazásával kapcsolatos technikai problémák és a T2, T3 és T4 több további lemorzsolódása miatt kifolyás történt. A pontos részleteket lásd a 2. ábrán. Az életrajzi jellemzőket lásd az 1. táblázatban.

Online közzététel:

2. ábra Folyamatábra. T1: 20-24 hetes terhesség. T2: terhesség 36. hét. T3: 6 hét a szülés után. T4: 6 hónap a szülés után.

Online közzététel:

1. táblázat: Életrajzi jellemzők a T1-nél.

Az MCB időbeli fejlődésével kapcsolatban két eredmény látható, lásd a 2. táblázatot. Először is, az átlagértékek nem különböztek szignifikánsan az időpontok között, és a PRAM-pontszámok közötti összefüggések szignifikánsak voltak (.223 és .386 között változtak)., oEllenállása a gyermek születésétől való félelemnek és az anya-gyermek kötelék stabilitása

Online közzététel:

2. táblázat: Pearson-féle korrelációk a PRAM pontszámai között T1 – T4.

Ami a második kutatási kérdést illeti, az antepartum depresszió, a szorongás, a szomatizáció, a szociális támogatás, valamint a szülés utáni és a szülés utáni MCB közötti összefüggés −114 és 0,087 között változott, és egyik sem ért el statisztikai szignifikanciát, lásd a 3. táblázatot. pozitívan korrelált az MCB-vel a T4-en (r = .198, n = 170, o = .010). Továbbá viszonylag gyenge összefüggéseket találtunk az anya-gyermek kötés között a terhesség 20. hetében és az anya-gyermek közötti kötésben a 6. hónapban (r = .311, n = 160, p .001) .

Online közzététel:

3. táblázat: Pearson termék-pillanat összefüggései egyrészt a szülés iránti félelem, az életrajzi jellemzők, a szociális támogatás és az anya jóléte (azaz az anyai depresszió, szorongás, szomatizáció) és az anya-gyermek kötődése között a T1 – T4 között.

Annak tesztelésére, hogy a súlyos FOC-val rendelkező nők csoportjának PRAM-pontszámai, azaz W-DEQ-pontszám>85 különbözött a W-DEQ pontszámot meghaladó nők csoportjának pontszámától85 talált: F (3, 142) = 0,288, p = 0,834 .

A T1-en a PRAM-pontszámok és a T1-en a W-DEQ-pontszámok egyaránt normális eloszlásúak voltak, a PRAM-nak a ferdesége −278 (SE = .111) és a kurtosis 0,577 (SE = .222), a .430 (SE = .104) és .254 (SE = .207) kurtosis a W-DEQ esetében.

A T1 FOC és T3 MCB között statisztikailag szignifikáns negatív korrelációt találtunk (r = - .145, n = 203, p = .038). F1 és MCB között a T1-nél nem találtunk statisztikailag szignifikáns összefüggést (r = - .071, n = 484, p = .117); sem a T1-es FOC és a T4-es MCB között (r = 0,041, n = 170, p =, 598), lásd a 3. táblázatot.

Vita

A jelen tanulmány elsődleges célja az volt, hogy többet tudjon meg az MCB időbeli stabilitásáról, mind a szülés utáni, mind a szülés utáni időszakban, és másodszor, hogy megvizsgálja a háttérváltozók és az anya általános jólléte közötti lehetséges összefüggést, operatívan működve a FOC szempontjából. és a 4DSQ pontszámok, valamint a szülés előtti és a szülés utáni MCB.

A vizsgálat első célját tekintve az MCB 9 hónapos időszakban stabil volt, és nem változott a terhességről a 6 és 6 hónapos szülés utáni eredményekre, amelyek nem mutattak szisztematikus és lényeges változást az idő múlásával.

Ami a második kérdést illeti, a várakozásokkal ellentétben az eredmények szintén nem mutattak lényeges kapcsolatokat a FOC és a szülés utáni MCB között, ami arra utal, hogy a FOC nem lehet jelentős hatással az MCB-re, vagy hogy ez a befolyás lehet pozitív vagy negatív, attól függően, hogy még meghatározandó tényezők, pl az anya kötődési stílusa. Csak a szülés után 6 héttel találtunk statisztikailag szignifikáns negatív korrelációt az antepartum FOC és az MCB között. A szülés utáni FOC és a szülés utáni MCB között a szülés utáni 6. hónapban szintén nem találtak statisztikailag szignifikáns összefüggést. Amikor az MCB-t összehasonlították a magas, illetve az alacsony és a közepes FOC nők között, szintén nem figyeltek meg szignifikáns átlagos csoportkülönbséget. Ezért, noha korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a magas FOC számos káros következménnyel jár együtt mind az anya, mind a csecsemő számára (Alehagen, Wijma, Lundberg és Wijma, 2005; Bowlby, 1969; De Bruijn, 2010; Dole és mtsai, 2003; Kurki et al. al., 1995; Ryding, B. Wijma, Wijma és Rydhström, 1998; Söderquist, Wijma, Thorbert és Wijma, 2009), tanulmányunk nem talált a súlyos FOC általános negatív hatását az MCB-re.

Korábbi tanulmányok különböző mérőeszközöket használtak az MCB értékelésére különböző mérési pontokon. Ez okozhatott különbségeket az eredmények között a jelenlegi és a korábbi vizsgálatok között. Például De Cock és mtsai. (2016) három időpontban használta az anyai antenatális kötődési skálát (MAAS): 26 terhességi hét, 6 hónapos szülés és 24 hónapos szülés után, míg Ossa, Bustos és Fernandez (2012) 25 és 40 terhességi hét között, használta a Condon Antenatal Emotional Attachment kérdőívét (Condon, 1993). Sőt, a W-DEQ pontszámot meghaladó terhes nők százalékos aránya85 a tanulmányunkban lényegesen magasabb (24,2%) volt, mint a korábbi kutatási jelentésekben említett 10% (áttekintést lásd Klabbers, Van Bakel, Van den Heuvel és Vingerhoets, 2016). Ez szelekciós torzítást jelenthet, mivel ez a tanulmány úgy tűnt, hogy különösen a magas FOC-szintű nők figyelmét vonzza.

Korlátozások

Először is, a magas FOC terhes nők aránya jelentősen magasabb (24,2%) volt tanulmányunkban, mint az irodalomban említett 10% (Klabbers et al., 2016), ami szelekciós torzítást sugall. A FOC-t tapasztaló nők hajlandóbbak voltak részt venni a vizsgálatban és kitölteni az eredeti kérdőívet. Másodszor, amikor a nőket internetes hirdetések útján hívták meg, a FOC-ban szenvedő nők hajlamosabbak lehetnek a részvételre. Ezenkívül a PRAM digitális verziójával kapcsolatos szoftverproblémák miatt elveszítettük az adatokat, ami extra kiáramlást okozott (n = 71). Végül nem világos, hogy a jelenlegi digitális PRAM milyen mértékben eredményezhetett más eredményeket, mint az eredeti papír verzió.

Ajánlások

További kutatásokra van szükség a jelen eredmények megerősítéséhez és kiterjesztéséhez. A korábbi vizsgálatok eredményeivel való összehasonlítás megkönnyítése érdekében javasoljuk validált mérések alkalmazását és a mérések időzítésének jobb beállítását a jövőbeni vizsgálatokban, azaz ugyanazon kérdőívek használatát ugyanazon időpontokban. Ezenkívül további kutatásokra van szükség a PRAM és az itt használt online verzió összehasonlíthatóságának értékeléséhez (vö. Noyesa & Garland, 2008). Végül az a gondolat, hogy a csecsemő félelme, hogy nem éli túl a szülést, késleltetheti a kötési folyamatot, mivel a megelőző megküzdési mechanizmus további megfelelő megfontolást igényel.

Következtetés

Úgy tűnik, hogy az MCB-t nem érinti negatívan az anyai depresszió, szorongás, szomatizáció és a szociális támogatás hiánya. Az antepartum MCB és partnere van pozitív kapcsolatban a szülés utáni MCB-vel. Súlyos FOC-ban szenvedő nőknél úgy tűnik, hogy az MCB nem befolyásolja negatívan. Az antepartum FOC gyengén negatívan kapcsolódik a károsodott MCB-hez a szülés után 6 héttel, de nem a MCB-vel a szülés utáni 6 hónapban, és a antepartum FOC sem kapcsolódik az antepartum MCB-hez.

Megjegyzés: T1: 20–24 hetes terhesség.

** A korreláció szignifikáns 0,01 szinten (kétfarkú). PRAM: A csatolási intézkedés képi ábrázolása. T1: 20–24 hetes terhesség. T2: 36 hetes terhesség. T3: 6 héttel a szülés után. T4: 6 hónap a szülés után.

* A korreláció 0,05 szinten szignifikáns (kétfarkú).

** A korreláció szignifikáns 0,01 szinten (kétfarkú). T1: 20–24 hetes terhesség. T2: 36 hetes terhesség. T3: 6 héttel a szülés után. T4: 6 hónap a szülés után. W-DEQ: Wijma kézbesítési/várakozási kérdőív. 4DSQ: Négydimenziós tünetek kérdőív. PRAM: A csatolási intézkedés képi ábrázolása. SSQ: Szociális támogatási kérdőív. BC: Biopraphiccharacteristics.

Közzétételi nyilatkozat

Potenciális összeférhetetlenségről a szerzők nem számoltak be.

Gert A. Klabbers GZ-Haptoterapeuta, gyógytornász és terhességi tanácsadó terápiás központban, Ietje Kooistraweg 25, Apeldoorn, Hollandia. Ph.D hallgató a tilburgi Tilburgi Egyetemen (Hollandia).

Klaas Wijma a Linköpingi Egyetem (Svédország, Linköpingi Egyetem) Kísérleti és Klinikai Egészségügyi Tanszékének orvosi pszichológia főprofesszora. Klinikai pszichológus, pszichoterapeuta és klinikai szexológus. Fő kutatási területei a szorongás az orvostudományban, a klinikai szexológia és a pszichometria.

Hedwig J.A. van Bakel a Tilburg Egyetem (Tilburg, Hollandia) Tranzo Tanszékének csecsemő-mentális egészségének professzora, Lucertis és Herlaarhof (gyermek- és serdülőkori pszichiátria központjai) egészségügyi pszichológusa. A het szakértelem magában foglalja a veszélyeztetett családokban a szülő-gyermek kapcsolat minőségének meghatározó tényezőit és következményeit.

Dr. K. Marieke Paarlberg szülész-nőgyógyász a hollandiai Apeldoorn telephelyű Gelre kórházakban. Fő érdeklődési területei: a perinatális orvoslás, Ob/Gyn pszichoszomatikus aspektusai és a szexológia.