Tengeri moszatok élelmiszeripari és ipari felhasználásra

Berna Kılınç, Semra Cirik, Gamze Turan, Hatice Tekogul és Edis Koru

alkalmazásokhoz

Beküldve: 2012. május 28. Felülvizsgálat: 2012. szeptember 7. Megjelenés: 2013. január 16

fejezet és a szerző információi

Szerzői

Berna Kılınç

  • Ege Egyetem Halászati ​​Kar, Halászati ​​és Tengeri Halfeldolgozási Technológia Tanszék, Bornova, Izmir, Törökország

  • Semra Cirik

    • Ege Egyetem Halászati ​​Kar, Akvakultúra Alga Kulturális Laboratórium, Bornova, Izmir, Törökország

  • Gamze Turan

    • Ege Egyetem Halászati ​​Kar, Akvakultúra Alga Kulturális Laboratórium, Bornova, Izmir, Törökország

  • Hatice Tekogul

    • Ege Egyetem Halászati ​​Kar, Akvakultúra Alga Kulturális Laboratórium, Bornova, Izmir, Törökország

  • Edis Koru

    • Ege Egyetem Halászati ​​Kar, Akvakultúra Alga Kulturális Laboratórium, Bornova, Izmir, Törökország

    • * Az összes levelezést címezze:

    A szerkesztett kötetből

    Szerk .: Innocenzo Muzzalupo

    1. Bemutatkozás

    2. A tengeri moszatok felhasználásának történeti háttere

    3. Hínárforrások

    3.1. Piros moszatok

    3.2. Barna moszatok

    Laminaria sp. ′ Kombu ′, Undaria sp. A "wakame", a Hizikia fusiforme "a hiziki" ehető és fontos erőforrás Ázsia országaiban, különösen Kínában és Japánban. Nyers, főtt vagy szárított anyagokat édesített zöldbabbal, zselével, zúzott jéggel és kókusztejjel fogyasztják Vietnam déli részén (Tsutsui et al., 2005). Laminaria sp. Japánban bőségesen volt ellátva, főleg az északi Hokkaido-szigetről, ahol több, természetesen növekvő faj is elérhető volt. Undaria sp. évek óta a kínai, japán és koreai régió természeti erőforrásaiból gyűjtötték be. Egy másik alga Cladosiphon okamuranus ′ mozuku ′ salátaként Okinawa-Japan-ban (Thoma, 1997; Zhang et.al., 2007; Zhu et.al., 2009). Sargassum sp. zsurló néven ismert, levesként vagy szójaszósszal öntve, vagy Koreában (Madlener, 1997) és Hawaii (Novaczek, 2001) feldolgozás után fogyasztják. A Pasific régióban a Rosenvingea sp. vagy csúszós párna, a Turbinaria vagy a tüskés levél levesként vagy omlettként fogyasztják a Colpomenia sp. vagy papírszerű tengeri buborék, karajleves, pörkölt vagy saláta. Hydroclatharus sp. vagy tengeri gyarmatosító, Dictyota sp. vagy barna, Padina vagy tengeri legyező szalag gyomok étel öntettel, levesként vagy pörköltként (Novaczek, 2001).

    3.3. Zöld moszatok

    A zöld moszatok homokos és sziklás strandokon egyaránt megtalálhatók. Sokan elviselik az alacsony sótartalmat, és gyarmatosítani fogják azokat a területeket, ahol a folyók találkoznak a tengerrel. A hínár zöld színét a fény fotoszintéziséhez szükséges zöld pigment klorofill okozza. Csak a klorofill használata azt jelenti, hogy a zöld moszatok jó fényszintet igényelnek, ezért nem fognak virágozni árnyékos területeken vagy bármilyen mélységben. Előnyt ad nekik, arra a képességre, hogy magasabb parton élhessenek a vörös vagy a barna moszatok versenyeztetése nélkül. Az Ulva sp., Az Enteromorpha sp., A Monostroma sp., A Caulerpa sp., A Codium sp. Zöld pálmák általában táplálékforrásként ismertek. Ázsiai országokban, különösen Japánban, ehető Monostroma sp. és az Enteromorpha sp-t „aonori-zöld laver-ele ele-lulua-lumi boso” néven ismerik. Ezeket az algákat az emberek ehető nyersen, szárítva vagy főzve fogyasztják. A „nori-jam” leves elkészítéséhez használták őket (Lobban és Harrison, 1994; Novaczek, 2001).

    4. Az ehető moszatok táplálkozási összetétele

    5. Ehető tengeri moszat az élelmiszerekben

    5.1. Erjesztett alga

    A barna ehető moszatok egyedüli táplálékforrásként szolgálják a tejsavbaktériumok szaporodását. A tejsavbaktériumok (LAB; Lactobacillus plantarum) növekedési kinetikáját három ehető ír barna moszat Himanthalia elongata, Laminaria digitata és Laminaria saccharina fajok felhasználásával vizsgálták. Ennek a tanulmánynak az eredményei jelzik a tengeri moszatok LAB alkalmazásával történő fermentációjának lehetőségét, és lehetőséget adnak számos funkcionális élelmiszer kifejlesztésére (Gupta et al., 2011). A tengeri moszatokból származó alacsony molekulatömegű poliszacharidok, mint prebiotikumok. A gelidium tengeri moszatok jelentős növekedést mutattak a bifidobaktériumok populációjában. Az agar- és algináttartalmú moszatok prebiotikus potenciált jeleznek (Ramnani et al., 2012). A barna makró nagy koncentrációban tartalmaz mannitot és lamináris anyagot. A Clostrium acetobutylicum ezeket az alga kivonat szubsztrátumokat butanollá fermentálja. A tengeri moszat fermentációja triauxikus növekedést mutatott: glükóz-mannit-laminarin. A hínár és a tiszta glükóz fermentációkban a butanol hozama összehasonlítható volt (Huesemann et al., 2012).

    5.2. Műtrágya és biogáz előállítására használt moszatok

    A moszatot műtrágyaként alkalmazzák, amely alkalmas biogazdálkodásra (López-Mosquera et al., 2011). Az energiadús metánt anaerob emésztéssel lehet kiaknázni a hínárlerakódásokból. A tengeri moszat és emésztettjeinek magas nehézfémtartalma azonban korlátozza műtrágya-felhasználásukat. A tengeri moszat hatékony felhasználása a biogáz előállításához és a nehézfémek részleges mozgósítása a fémeltávolítás lehetővé tétele érdekében a műtrágya minőségének javítása érdekében (Nkemka és Murto, 2012). A vörös algát, a Chondracanthus squarrulosust félig ellenőrzött körülmények között tenyésztettük a növekedés (biomassza-termelés) értékelése céljából mezőgazdasági műtrágyákkal (ammónium-nitrát, ammónium-szulfát és karbamid) az analitikai minőségű szervetlen sókkal szemben; nátrium-nitrátot (analitikai minőségű) és tengervizet használtunk kontrollként (Pacheco-Ruiz et al., 2004).