Terhességi étrend és utódok asztma kockázata egy 10 éves periódus alatt, a Lifeways Cross Generation Cohort

Ennek a tanulmánynak a jövőbeni tervezése a priori célja a kockázat generációk közötti átvitelének vizsgálata.

Mivel a terhesség alatt az étrendre erős társadalmi gradiens vonatkozik, a szociodemográfiai tényezők és az életmód zavarása aggodalomra ad okot. A szociodemográfiai tényezők átfogó tartományát ellenőriztük.

A marginális modell lehetővé tette számunkra, hogy az idő múlásával ismételt méréseket használhassunk ki a résztvevők számára.

A korlátozások differenciált nyomon követést jelentettek, ami egyes változóknál eltérő számú hiányzó adathoz vezetett, ami potenciálisan elfogultságot eredményezett a nyomon követési adatokban. Ennek ellensúlyozására figyelemre méltó, hogy ugyanazokat az asszociációkat külön-külön találtuk meg a három különböző időpontban.

A szerzők elismerik, hogy a gyermekkori asztma heterogén fenotípus, és hogy a három időpont csoportosítása potenciálisan elfedheti a különböző fenotípusokat; tanulmányunk azonban nem volt alkalmas arra, hogy a különbözõ követések során megkülönböztesse az asztmát a fenotípustól. Emellett a családi atópiáról és a magzat növekedési paramétereiről nem álltak rendelkezésre adatok; A háziorvos kritériumai az asztma diagnosztizálására változatosak lehetnek, és változatos lehet.

Bevezetés

Az asztma a gyermekkor leggyakoribb krónikus betegsége1 2; a jelentések világszerte elterjedtségének folyamatos és következetes növekedését mutatják, különösen a nyugati társadalmakban. Az Egyesült Királyságban és Írországban a prevalencia aránya a legmagasabb Európában. 3 4 A Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok szerint 2001 és 2010 között az USA-ban a gyermekek asztmás előfordulása évente 1,4% -kal nőtt.5 Ez a növekedés valószínűleg multifaktoriális, genetikai, immunológiai és környezeti tényezők komplex kölcsönhatásával, ami a betegség fenotípusos kifejeződéséhez vezet. 6 A közelmúltban több tanulmány is megkísérelte dekonstruálni ezt a multifaktoriális kapcsolatot, az étkezési szokások elmúlt évtizedek változására összpontosítva.7–13 A progresszív Az allergiás betegség gyermekkori korai megjelenésének tendenciája, az esetleges méhen belüli expozíció következményeivel, az anyai terhességi étrendre helyezte a hangsúlyt, mint kiemelkedő tényező az utódok asztmájának kialakulásában.14 15 Mivel az allergén-specifikus immunválaszok a magzatban kialakulnak az élet, az anyai tápanyagbevitel a terhesség alatt sarkalatos; a bevitel potenciálisan befolyásolhatja mind a veleszületett, mind a szerzett immunválasz kialakulását, hajlamosítva az atópiára a későbbi életben.16

Egyre több meggyőző epidemiológiai bizonyíték azt sugallja, hogy az anyai D-vitamin bevitelének hiánya prenatálisan fordított összefüggésben van az atópiás betegséggel gyermekkorban. Az atópiás markerekkel rendelkező 25 (OH) D3) szintek ellentmondásosak. Néhányan hasonló inverz asszociációkat mutattak23–30; mások közvetlen 31–33 és null34–42 asszociációt mutattak be. U-alakú asszociációkat javasoltak mind Rothers és mtsai 43, mind Maslova és mtsai. 44 Legutóbb a terhesség D-vitamin-pótlását és az asztma kockázatát 3 éves korban feltáró intervenciós vizsgálatok szintén fordított összefüggést javasoltak (statisztikailag nem szignifikánsak). A szerzők azt javasolták, hogy a leletek klinikai fontosságának megállapításához hosszabb gyermekkövetésre van szükség.45 46

A Lifeways tanulmány korábban beszámolt a zsíros halak és zöldségek terhességi bevitele és a háziorvos (3 év) utódok asztmáját diagnosztizáló kapcsolatáról; a magasabb napi átlagfogyasztás szignifikáns inverz hatást sugallt.47 Az utódokban utólagos atópiás kockázattal járó halak vemhességi fogyasztásáról szóló szakirodalom többnyire összhangban áll eredményeinkkel, inverz hatást jelezve.7 48–54 Jelenlegi célunk kettős volt: az első az építés a fent említett Lifeways megállapítások alapján, és tesztelje azt a hipotézist, miszerint a zöldségfélék és az olajos halak nagyobb terhességi bevitele fordítottan összefüggésbe hozható az asztma kockázatával, bármely szakaszban, 10 év utánkövetés során; második, az irodalomban javasoltak szerint, a terhesség D-vitamin bevitelének és az utódok asztma kockázatának összefüggésének feltárása kohorszunkon belül a követés 10 évének bármely szakaszában.

Mód

Tanulmányterv és minta kiválasztása

Számok elemzés útján. Összesen 1096 anyának volt olyan terhessége, amely élőszülést eredményezett a kohorsz megindításakor. Azok az anyák, akiknek FFQ-értéke nem volt, és hiányoztak az asztmára vonatkozó adatok, 897 anya-gyermek párot láttak asztmaadatokkal a nyomon követés bármely időpontjában, amelyet a végső többváltozós elemzés tartalmazott. Az idő múlásával a lemorzsolódás 614 anya-gyermek párhoz vezetett a 3., 511 az 5. és a 10. év után 432 után.

A terhességi étrend értékelése

Kiegészítő fájl 1

Az eredmény értékelése

Az utódoknál az orvos által diagnosztizált asztmát három alkalommal gyűjtötték össze a követés 10. évéig: 3, 5 és 9 évesek. Különböző tanulmányok az orvos által diagnosztizált asztmát/szülői jelentést készítettek az orvos által diagnosztizált asztmáról a diagnózis megállapításához. 30 45 Az asztma diagnózisának megállapítására vonatkozó kérdéseket az érvényesített nemzetközi tanulmány az asztmáról és allergiákról gyermekkorban kérdőív adta át. 61 62 Diagnózis 3 és 9 éves korig emelkedésekről számolt be a háziorvos (GP), az anyától kaptak információt a háziorvosról, aki 5 éves korában diagnosztizálta az asztmát. Az egyváltozós elemzéshez az asztmát mint dichotóm kimeneti változót („igen” és „nem”) a három időpont mindegyikében külön elemeztük. A többváltozós elemzéshez megvizsgálták a terhesség alatti táplálékbevitel hatását az orvos által diagnosztizált asztmára a gyermekben a három idõpontban egy 10 éves követési idõszak alatt, kontrollálva az egyes életkorok különbözõ prevalenciáját, de feltételezve, hogy a védõfaktorok azonosak hatása minden életkorban.63

Statisztikai analízis

Határozott orvos diagnosztizálta az asztmát az utódokban a 10 éves követés során bármikor összefüggésben volt az olajos halak, zöldségek anyai terhességi bevitelével, napi adagokban és a D-vitamin napi mikrogrammokban kifejezve.

Egyváltozós elemzés és kovariánsok

Az irodalomból azonosítottunk olyan változásokat, amelyek potenciálisan megzavarhatják az asztma diagnózisát, és a nem korrigált binomiális logisztikus regresszióval vagy a független minták t-tesztjével a kohorszunkban megvizsgáltuk az asztma diagnózisával való összefüggést az adott időpontban. Prediktorok P-vel A táblázat megtekintése:

Soron belüli megtekintése
Felugró ablak megtekintése

Anyai táplálékcsoport bevitele terhesség alatt, a társadalmi-gazdasági tényezők függvényében (n = 897)

A háttérváltozók és a gyermekkori asztma egyváltozós asszociációit a három követési szakasz keresztmetszeti adataiból korábban részletesen tárgyaltuk. 47 62 63

A végleges mintához hozzájáruló válaszadók és a nem válaszolók időbeli reprezentativitását a 2. táblázat mutatja.

A végső minta időn belüli reprezentativitása (n = 897)

Terhességi étrendi bevitel

A jelentett zöldségfélék és olajos halbevitel közvetlenül és szignifikánsan összefüggött az anya társadalmi gradiensével (1. táblázat). Az olajos halak és zöldségek átlagos (SD) napi bevitele 0,06 (0,12) és 2,93 (2,04) adag volt naponta. Az Írország Élelmiszerbiztonsági Hatósága (FSAI) azt javasolja, hogy a terhes nőknek heti egy adag zsíros hal (azaz 0,1 adag/nap) és napi hat-hét adag zöldség legyen.77 A Lifeways anyák átlagos bevitele nem érte el ezt az ajánlást . Az FFQ által rögzített adatok közepes adagként vették be a részleteket (90–100 g hal; egy darab nő, körülbelül akkora, mint egy nő tenyere).

A D-vitamin bevitele terhesség alatt azok között az anyák között, akik következetes nyomon követést követtek el, és azok között, akiknek kopása volt, nem különböztek szignifikánsan. A terhességi D-vitamin bevitelének társadalmi gradiensét a végső mintában nem figyelték meg. Az átlagos D-vitamin bevitel megoszlását az EI: BMRpreg arány szerint vizsgáltuk; nem figyeltek meg szignifikáns különbséget a D-vitamin megoszlásában.63 Az energia-korrigált átlagos (SD) D-vitamin bevitel anyáknál 4,3 (4,1) μg/nap volt. Az FSAI napi 10 μg D-vitamin napi adagot javasol az ír terhes nők számára78 (lásd az online S4 és S5 kiegészítő táblázatot). A kiinduláskor a végső mintából 327 (36,9%) anya számolt be kiegészítők használatáról.

Terhes étrendi asszociációk az utódok asztmájával

A zöldségfogyasztás negatívan társult az utódok asztmájával, bár a teljesen beállított modellben (OR 0,96/adag/nap, 95% CI 0,88–1,05) (8. modell) (3. táblázat).

Marginális modell: asztma bármikor (fő érdeklődésnek kitett zöldségbevitel)

Az első két modellben az olajos halbevitel fordítottan társult az utódok asztmájával, a zsíros halak napi átlagos adagjának növekedése a 10 éves követési időszak alatt bármikor alacsonyabb esélyeket mutatott (2. modell VAGY 0,17 adag/nap), 95% CI 0,03-0,87) (4. táblázat). A legkülső régiók változása a modellek között azt sugallta, hogy a terhességi kor zavaró lehet (2. modell vs 3. modell), és az összes modell a teljesen kiigazítottig (OR 0,23 adagonként/nap, 95% CI 0,04–1,41) nem volt szignifikáns, a legkülső régiók jelentős nagysága ellenére.

Marginális modell: asztma bármikor (olajos halbevitel, mint fő érdeklődés)

Valamennyi modell azt sugallta, hogy a D-vitamin szignifikánsan inverz összefüggésben van, beleértve a teljesen kiigazított elemzést (9. modell VAGY 0,93 μg/nap, 95% CI 0,89–0,98) utódok asztmájával a követés bármely időpontjában (5. táblázat). Különösen a szoptatással történő kiigazítás növelte a D-vitamin OR-értékét (5. modell és 6. modell), részben 85 nő elvesztése miatt, akiknek nincs adatuk a szoptatási szokásokról.

Marginális modell: asztma bármikor (D-vitamin bevitel mint fő érdeklődés)

A D-vitamin asszociáció érzékenységi elemzésének eredményei azt mutatták, hogy ha a valódi asszociáció nulla, akkor egy ilyen nagyságú hamis asszociációt generálhat a magas hiányzó adatok egy olyan alcsoportban, ahol magasabb az asztma prevalencia (kb. 5%) és alacsonyabb a D-vitamin bevitel (10% -kal a mediánnál), de csak akkor, ha a nem válaszolók ellenkező irányú összefüggést mutatnak (magas D-vitamin fokozott asztmás kockázattal jár). Valódi, de csekély hatású infláció olyan esetekben is előfordulhat, amikor a nem válaszolóknak alacsonyabb a D-vitamin bevitelük, hasonló vagy alacsonyabb az asztma, és gyengébb összefüggés van a bevitel és az asztma között, mint a válaszadók. A hiányzó adatmintákra vonatkozó várakozásainkkal összhangban álló hipotetikus forgatókönyvek azt sugallják, hogy a megfigyelt OR 0,93 értéke gyengülhet a valódi hatáshoz képest.

Vita

Ennek ellensúlyozására figyelemre méltó, hogy ugyanazokat az asszociációkat külön-külön találták meg a három különböző időpontban.47 63 Egy átfogóbb kiigazítás (az anyai életkor, az iskolai végzettség és a lakóhely régiója szempontjából) szintén nem változtatta meg lényegesen a következtetéseket és becsléseket, és úgy érezzük, hogy a lehető legteljesebben alkalmazkodtak a lehetséges társadalmi-gazdasági tényezőkhöz és azok elfogultságra gyakorolt hatásához.

A szerzők felismerik, hogy a gyermekkori asztma heterogén fenotípus, és hogy a három időpont csoportosítása potenciálisan elfedheti a különböző fenotípusokat98 99; tanulmányunk azonban nem volt alkalmas arra, hogy a különbözõ követések során megkülönböztesse az asztmát a fenotípustól. A családi atópiáról vagy az asztmáról nem álltak rendelkezésre adatok; lehetséges, hogy az anyai étrend és az utódok asztma közötti javasolt kapcsolatokat megzavarta a családi hajlam megléte vagy hiánya. A magzati növekedési paraméterekre vonatkozó adatok nem álltak rendelkezésre; a magzati növekedésnek a gyermekkori asztmára gyakorolt hatása nem volt kontrollálható. 100 A D-vitamin (μg/nap) és az energia (kCal/nap) bevitel kiszámítása helyettesített számítás volt, amelyet az élelmiszer becsült napi beviteléből (adag/nap) kaptak. csoportok/tápanyagok.59 Mivel a szérum 25 (OH) D3 adatairól nem gyűjtöttek adatokat, nem volt lehetséges korrelálni a D-vitamin bevitelét a szérum szinttel.

Következtetés

Ez az elemzés azt sugallja, hogy az olajos halak és a D-vitamin magasabb bevitele az anyai terhességi étrendben fordítottan összefügg a gyermekkori asztmával. Ez összhangban van az egészség és a betegség hipotézisének fejlődési eredetével, ami azt sugallja, hogy a magzat bizonyos méhen belüli expozíciója az immunválasz modulálásával befolyásolhatja a gyermekkori allergiás betegségek kialakulását.101 Mivel a közeljövőben nincs várható gyógymód az asztma kezelésére, A környezet mielőbbi beállítása, például méhben és csecsemőkorban, a legjobb módot kínálhatja az asztma terhelésének csökkentésére.

Köszönetnyilvánítás

Nagyra értékelik a családok részvételét a tanulmány különféle söpredékeiben. Hálásak vagyunk a kézirat áttekintőinek az elemzés és a jelentés finomításában nyújtott segítségért, különös tekintettel Charles E McCulloch professzorra (UCSF).