Colorado Állami Egyetem

Kiterjesztés

Vegye fel a kapcsolatot a helyi megyei kiterjesztési irodával a megyei irodák listáján keresztül.

ketózis

  • itthon
  • Témák
    • Mezőgazdaság
    • Állat-egészségügy
    • Aszály
    • Sürgősségi források
    • Energia
    • Otthon, család és pénzügyek
    • Rovarok
    • Természetes erőforrások
    • Táplálkozás, élelmiszer-biztonság és egészségügy
    • Emberek és ragadozók
    • Recursos en Español
    • Kis területkezelés
    • Víz
    • Udvar és kert
    • 4-H ifjúsági fejlesztés
  • Kérjen szakértőt
  • Publikációk
  • Rólunk
    • Küldetés/jövőkép
    • Személyzeti címtár
    • Éves jelentések
    • Megyei kiterjesztési irodák
    • Főiskolák és ügynökségek
    • Hosszabbító prospektus
    • Hatásjelentések és sikertörténetek
      • Hatás 2017
      • Hatás 2016
    • Bővítési Tanácsadó Testület
    • Foglalkoztatás
    • Outreach
    • Lépjen kapcsolatba velünk
  • Adományoz
  • hírek
  • Español

  • előterjesztette: S. LeValley 1 (8/2010)

    Gyors tények…

    • A juhok és kecskék terhességi toxémiája terhességi betegségnek, báránybetegségnek és iker-bárány/kölyök betegségnek is nevezik.
    • A terhességi toxémia fő oka az alacsony vércukorszint (glükóz).
    • A betegség kialakulását gyakran számosféle stressz váltja ki, beleértve a táplálkozási vagy a rossz időjárást.
    • A betegség leginkább az anyajuhokban fordul elő, és két vagy több bárányt vagy gyereket hordoz. A betegség az anyajuhokat is érinti, és rendkívül zsíros vagy túl vékony.
    • A legjobb megelőző intézkedés a magas energiájú koncentrátumok és szemek fokozott táplálása a terhesség utolsó hónapjában.

    Előfordulás és okok

    A juhok és kecskék terhességi toxémiáját ketózisnak, báránybetegségnek, terhességi betegségnek és iker-bárány/kölyök betegségnek is nevezték. A világ minden részén előfordul, és gyakran végzetes betegség, amely csak a terhesség utolsó hónapjában fordul elő. A halál az esetek mintegy 80 százalékában két-tíz nap alatt következik be. Leggyakrabban az anyajuhokat érinti/ikrekkel vagy hármasokkal terhes, és alacsony vércukorszint (glükóz) jellemzi. A betegség miatti gazdasági veszteségek jelentősek voltak, és ez a juhok és kecskék leggyakrabban előforduló metabolikus betegsége.

    Általánosan elfogadott vélemény, hogy a terhességi toxémia alapvető oka a szénhidrát vagy a cukor anyagcseréjének zavara. A betegség korábbi fázisaiban a vércukor-koncentráció kevesebb, mint 30, és akár 10 mg/100 ml is lehet (normál 40-60). A vér ketontestei viszont általában nagyobbak, mint 15, és esetenként akár 80 mg/100 ml is lehet (normális 1–4). A vérplazma szabad zsírsavtartalma szintén megnő, ami azt jelenti, hogy a testzsírt lebontják és energiára használják.

    Mivel a glükóz elengedhetetlen az agy megfelelő működéséhez, a glükózhiány idegi diszfunkciót, végül kómát és halált eredményez. A glükóz az izmokhoz is szükséges a testmozgás során, de egyik legnagyobb felhasználási módja a magzatok. A növekvő magzatok folyamatosan eltávolítják nagy mennyiségű glükózt és aminosavakat növekedésük és energiaigényük érdekében. Ezenkívül a glükózellátás problémája nagynak tűnik abban az értelemben, hogy a juhok/kecskék és más kérődzők nem szívnak fel sok diétát az étrendből, ehelyett a májban más vegyületekből kell előállítani a glükózt.

    Hozzájáruló tényezők

    A zavart anyagcsere kialakulását és előrehaladását befolyásoló tényezők változatosak, de a kényelem érdekében két általános kategóriába sorolhatók: 1) táplálkozás és kezelés; 2) anyagcsere.

    Táplálkozási és kezelési alapon a terhességi toxémiát osztályozhatjuk, sőt néha kísérletileg is kiválthatjuk: 1) krónikus alultápláltság vagy alultápláltság a terhesség alatt; 2) rövid, de majdnem teljes böjt jól táplált juhokban környezeti vagy pszichés stressz kapcsán. A betegség e két formáját a táplálkozási (krónikus) szindróma alatt 1) ​​néven is emlegetik; 2) stressz (akut) szindróma, ill. A második forma éghajlati stresszekkel, például erős hóval vagy esővel, pszichológiai stresszel, például gyalog vagy teherautóval történő szállítással vagy más stresszel, például egy kisebb betegség kitörésével társul.

    A gyakorlatban valószínűleg a nem megfelelő táplálkozási sík a leggyakoribb tényező az anyajuhok fogékonyságának előidézésében, de a betegség megindulásának oka a stressz vagy a rövid takarmánynélküli időszak.

    Táplálkozás mint megelőzés

    A vemhes anyajuhok/őzek táplálkozásának egyik fő tényezője a meg nem született bárány/kölyöké. A juhok és kecskék vemhességi ideje sok más állathoz képest rövid, és a magzati tápanyag- és glükózigény a legnagyobb a vemhesség utolsó két hónapjában. Valójában a magzat növekedésének mintegy 80 százaléka a terhesség utolsó hat hetében következik be; ha ikrek vannak, akkor az össztömeg jelentősen megnő.

    Bár a terhességi toxémiáról még sok mindent meg kell tanulni, a betegség előfordulása gondos kezeléssel és megfelelő táplálkozással minimalizálható. A teljes anyagcsere arány legalább 50 százalékkal nő a késői terhesség alatt. Kimutatták, hogy a későn vemhes anyajuhok/kecskék körülbelül 50 százalékkal több takarmányt igényelnek, ha egyetlen bárányt hordanak, és körülbelül 75 százalékot, ha ikreket hordanak. A megnövekedett takarmánymennyiség azonban néha meghaladja a juhok emésztési képességét, hacsak a gabona nem helyettesíti a széna egy részét. Több magzat hajlamos az emberek emésztőrendszerének tömegére, így korlátozva a bevitelt, ebben segíthetnek a koncentrátumok.

    A terhesség utolsó hat hetében naponta egy font kukoricát vagy ennek megfelelő nagy energiájú koncentrátumot kell etetni.

    Az érintett anyajuhok a nyájban másoktól elkülönülve, bizonytalanul járnak, unalmasnak tűnnek és általában nincsenek takarmányban. A látás károsodhat, és alig mutatnak félelmet emberektől vagy kutyáktól. A vakság gyakran következik be, és végül görcsök, fogcsikorgatás, nehézlégzés és általában nyálkahártya váladék lehet az orrból. A halálozási arány körülbelül 80 százalék, a halál általában két-tíz nap alatt következik be. Végül sokkszerű állapot következik be.

    A vemhes anyajuhoknak/kecskéknek közepes állapotúaknak és nem kövéreknek kell lenniük; testállapot 3.5. A terhesség első felében csökkenteni kell a túlzott zsírmennyiséget, és a súlygyarapodás csak a bárányozás/tréfálás előtti hat hét alatt engedélyezhető. A túl kövér anyajuhok érzékenyebbek a terhességi toxémia stressz szindrómájára, mint más anyajuhok. A későn terhes anyajuhokat/anyákat mindig nagy körültekintéssel kell kezelni, mind a fizikai, mind a pszichés stressz minimalizálása érdekében. A takarmányt soha nem szabad visszatartani, és lehetőleg kerülni kell a szállítást.

    A terhességi toxémia kezelése anyajuhokban/a takarmánykoncentrátumok kivételével magában foglalhatja; az orális propilén-glikol vagy a kukoricaszirup gyors energiaforrás, és naponta négyszer 200 ml-es adagban kell beadni, 3–4 liter elektrolit-oldattal, amelyet állatállomány dehidratálására terveztek.

    1 Colorado Állami Egyetem Extension juhszakértő; egyetemi adjunktus és fiatal állattenyésztési szakember, állattudomány. 8/2010.