Tétlen daruk a kazah kikötőben elárulnak valamit Kína új selyemútjáról

Kína billió dolláros Belt and Road kezdeményezése fecsegő kifejezés Kazahsztánban azóta, hogy Xi Jinping kínai vezető egy 2013-as Asztana fővárosban tett látogatása során bemutatta a szárazföldi kereskedelem és az infrastruktúra jövőképét.

A férfiak a kazah kaspiai Aktau tengeri kikötőben dolgoznak

Fénypontok

A kazah kaspiai Aktau tengeri kikötőt új olajútvonalak sújtották
Az aktaui kikötő az energiadús ország szélesebb körű gazdasági küzdelmeit tükrözi
Az olaj megalapozta a kereskedelmet a kikötőben, mielőtt új csővezeték-hálózat jött létre

A hat üresjárati daru körvonalait eltakarja a sűrű köd és az eső, Kazahsztán kaspiai Aktau tengeri kikötője valószínűtlen megállóhelynek tűnik Kína sokat emlegetett új selyemútján.

Ám az álmos kikötő, amelyet az utóbbi években nagyon sújtottak az új olajútvonalak, egy szelet piteért verseng, mivel a kínai kereskedelemért folyó verseny felmelegszik a világ legnagyobb szárazföldi tengerének partján.

Kína billió dolláros Belt and Road kezdeményezése fecsegő kifejezés Kazahsztánban azóta, hogy Hszi Jinping kínai vezető 2013-ban Asztana fővárosában tett látogatása során bemutatta a szárazföldi kereskedelem és az infrastruktúra jövőképét.

Jelenleg Peking gazdasági erejének bizonyítékai könnyűek a földön Aktauban, több mint 2300 kilométerre (1400 mérföldre) a kínai-kazahsztáni határátkelőtől, amely kulcsfontosságú belépési pont a szárazföldi Európába tartó áruk számára.

"Ez régen rossz állapotban lévő régi kikötő volt, régi felszereléssel" - mondta Oraz Koptleuov, a türkmén származású, aki 1995-ben kezdett dolgozni Aktau kikötőjében gépészként.

"Most új technológiánk van. De nincs elég munka. Legyen több munka!" elmondta az AFP-nek azt a kikötőt, ahol jelenleg 500 ember dolgozik, szemben a több évvel ezelőtti 700-zal.

Egy nemrégiben tett látogatás során az AFP tudósítója látta, hogy a China Shipping feliratú hullámosított acéltartályt kirakják az egyébként elhagyatott dokkolóra.

A konténer motorolaj szállítmányt szállított Törökországból Kazahsztánba Azerbajdzsán fővárosán, Bakuban keresztül, mondta Koptleuov, de az üres utat üresen tette.

Közép-Királyság, középső út

Az aktaui kikötő tapasztalatai szélesebb körű gazdasági küzdelmeket tükröznek az energiadús Kazahsztánban, amelyet az olajár összeomlása 2014-ben súlyosan megégett, és reméli, hogy a kereskedelem és a tranzit fellendülése megkönnyítheti az instabil árufüggőséget.

Az olaj egyszer támogatta a kikötőben folytatott üzleti tevékenységét - évente több mint 14 millió tonna nyersolaj haladt át -, mire egy gazdaságilag hatékonyabb csővezeték-hálózat nőtt fel, ami tízszeresére csökkentette az eladást és elbocsátásokat indított el.

Ám Abai Turikpenbajev kikötőelnök most arra számít, hogy Aktau fontos szárazföldi kereskedelmi csomópontként jelenik meg, amely alternatívát kínálhat a Kazahsztánon és Oroszországon át Európába ismertebb északi út felé.

"A kínaiak az útvonalunkat középső útnak nevezik" - mondta Turikpenbajev arról az útvonalról, amelyet Kazahsztán saját belföldi közúti és vasúti infrastruktúrába fektetett be.

A hatóságok remélik, hogy ezek a beruházások elindíthatják a stagnáló regionális gazdaságokat.

A "középső útvonal" magában foglalja a Kaszpi-tengeri átkelést, és lehetővé teszi, hogy a kínai Chengdu-ból érkező áruszállítás Aktau útján alig több mint 20 nap alatt vasúton érjen el Isztambulba.

Ez egyszerre lassabb, mint az északi útvonal, amelyen keresztül a vonatok két hét alatt elérhetik Bécset, és drágább, mint a tengeri utazások, amelyek több mint egy hónapot vesznek igénybe és a kelet-nyugat kereskedelem több mint 90 százalékát teszik ki.

Mindazonáltal az Aktau-n keresztüli útvonal az exportőrök számára nagyon különböző piacokhoz kínál hozzáférést Törökországban, a Kaukázusban és Iránban.

Fedezetet kínálhat a Moszkva – Brüsszel szankciócsatában szenvedő vállalkozások számára is.

Turikpenbajev szerint a dubai központú DP World logisztikai óriás bevonása a kikötői tevékenységekbe - "szakembereik és márkájuk" - kulcsfontosságú szerepet játszott a kínai befektetők meggyőzésében az új útvonal életképesnek.

Aktau kikötője 1500 konténer feldolgozását várja Kínából 2018-ban, szerinte - duplája a tavalyi adatnak, de a kikötő saját szerény összforgalmának még mindig csak három százaléka.

Szomszédsági verseny

Aktau nem az egyetlen Kaszpi-tengeri kikötő, amely a kínai kereskedelemért kirándul.

A szomszédos Türkmenisztán vezetője, Gurbanguly Berdymukhamedov májusban 1,5 milliárd dolláros kikötőt mutatott be Türkmenbásiban, míg a Kaszpi-tenger másik oldalán Azerbajdzsán jelentős összegeket fektetett be egy új Alat nevű kikötőbe.

Belföldön az aktaui kikötőt egy napon felül lehet érni a Kuryk gyors korszerűsítésével, amely három órával délre fekszik, és kissé enyhébb éghajlattal jár.

Kurykot, ahol ma már sok volt aktaui munkás dolgozik, Kazahsztán 78 éves elnöke, Nursultan Nazarbajev ebben a hónapban nagy harsonával adta elő diplomatáknak és üzletembereknek.

Adil Kaukenov, a China Center igazgatótanácsa - Kazahsztán legnagyobb városában, Almatyban működő agytröszt - elmondta, hogy elegendő kereskedelem lehet elegendő ahhoz, hogy körbejárjanak mindaddig, amíg a kínai "konzervatív" üzletemberek vásárolnak a kevésbé kialakult útvonalakon.

"Ha ezek az útvonalak felszállnak, akkor az lehet a probléma, hogy ezek a kikötők nem képesek kielégíteni a keresletet" - mondta Kaukenov az AFP-nek.

Iszlám Aslanov, egy bakui születésű üzletember, aki az aktaui kikötővel dolgozik, egyetértett azzal, hogy a létesítményt további előkészületekre van szükség, ha profitálni fog a kínai övből és útról.

"Az ottani szolgáltatások javultak, de az importőrök és az exportőrök számára még mindig egyértelműbbeknek kell lenniük a szabályoknak" - mondta Aslanov, akinek nyugat-strojai építőcége vízparti apartmanhotelt épít Aktauban külföldi üzletemberek számára.

"Egyszer elmentem a vámhivatalba, és 700 méterre sétáltattak, hogy valahova máshova bélyegzőt szerezhessek. Utoljára mentem, és nem is, szóval feltételezem, hogy jobban vannak" - mondta nevetve.