Tritikálé

A tritikálákat úgy állítják elő, hogy vagy tetraploid búzát (Triticum durum L .: genomok AABB), vagy hexaploid búzát (Triticum aestivum L .: genomok AABBDD) kereszteznek diploid rozssal (Secale cereale L .: genomok RR), és a kapott haploidot megduplázzák kolchicinnel történő kezeléssel, amely termékeny amfidiploidot termel.

triticale

Kapcsolódó kifejezések:

  • Enzim
  • Fehérje
  • Glutén
  • Gabona
  • Teljes kiőrlésű
  • Zab
  • Árpa
  • Kukorica
  • Köles
  • Rozs

Letöltés PDF formátumban

Erről az oldalról

TRITICALE

Takarmány gabona

A világon ma termesztett legtöbb tritikálét takarmány gabonaként használják. A tritikálé etetési kísérletei általában biztatóak. Az elválasztott malacokon, a tenyésztő-befejező sertéseken és a brojlercsirkén végzett vizsgálatok általános következtetése az volt, hogy a tritikálé értéke egyenlő a búzával és a kukoricával. Szarvasmarha és juh adagjában a tritikáléval a fehérje emészthetősége szignifikánsan magasabb volt, mint a cirok esetében. Megállapították, hogy a tritikálé összehasonlítható a pulykákkal etetett durumbúzával. Vannak azonban tritikálé etetési vizsgálatok is, amelyek gyenge etetési hatékonyságról és a súlygyarapodás csökkenéséről számoltak be. Az ilyen következetlenségek okai ugyanolyan változatosak, mint maguk a tritikáléfajták. A fehérjetartalom, az aminosav-összetétel, a tápanyag-hozzáférhetőség és a táplálékellenes tényezők változása mind hatással lehet a tritikálé takarmány-gabona teljesítményére.

Úgy tűnik azonban, hogy az ergotmentes tritikálé legalább egyenlő a búzával, ha részleges pótlásként használják az állati adagokban.

Gabonafélék: típusai és összetétele

Triticale (Triticum secale)

A tritikálé az egyetlen növényfaj, amelyet az ember hozott létre, aki keresztezte a búzát és a rozsot. Először szándékosan 1876-ban állították elő, bár az első fajták az 1930-as években jelentek meg Oroszországban, de az 1960-as évekig kereskedelmileg telepítették. A tritikálé a búza (anya) és a rozs (apa) keresztezéséből eredő hibrid, amelynek célja olyan magok előállítása, amelyek ezen gabonafélék legjobb tulajdonságait mutatják (funkcionális liszt és jobb agronómiai teljesítmény, vagy ellenállóság a kártevők ellen). A tritikálé az elmúlt 20 évben visszanyerte népszerűségét. A világ termelése 2013-ban (14,6 millió tonna) megközelítőleg háromszor nagyobb volt, mint 1993-ban. A jelenleg termesztett tritikálé nagy része azonban nem felel meg a gluténelvárásoknak, ezért elsősorban takarmányként vagy takarmányként használják. 2013-ban a tritikálával beültetett terület körülbelül 3,85 millió hektár volt.

A keményítő enzimatikus átalakításai

Tritikálé

A tritikálé fajtáit etil-alkoholokká alakították kereskedelmi alfa-amiláz és glükoamiláz készítményekkel. A tanulmány megerősítette, hogy ez a gabona szubsztrátja lehet az etanol előállításának. A 2870 tritikálát rozssal 7: 3 arányban, 50 ° C-on alfa-amilázzal (120 × 106 egység/tonna keményítő), majd 58 ° C-on glükoamilázzal (9 × 106 egység/tonna keményítő) is tört. 30 perc múlva a cefrét 35 ° C-ra hűtjük, vízzel 3,5 liter/kg nyers keményítőre hígítjuk és 3 napig fermentáljuk. 2871

MALTA | Maláta típusok és termékek

Egyéb gabona maláta

A rozs, a tritikálé és a zab az egyetlen olyan gabonafélék, amelyek kereskedelmi szempontból bármilyen mértékben malátázottak. A malátás rozsot hagyományosan a rozs whisky iparban használják, és néhány malátás rozsot használnak „fűszeres” íz hozzáadására a sörfőzés során. A rozsmaláta rendkívül magas szintű extraktumot és enzimeket képes előállítani, de a magas keményítő nélküli poliszacharidok szintje megnövekedett viszkozitást eredményez, ami problémákat okoz a sör elválasztásával és a sör szűrésével. Ezek a problémák, valamint a kész sörben ködképződési hajlam korlátozzák a rozs felhasználását a sörkészítés során. A maltált tritikálét korlátozottan alkalmazták a speciális sörök gyártásában, ahol intenzív ízeket produkálnak. A tritikálamalátából készült sörnek szintén problémái vannak a magas viszkozitással és az oldható fehérje felesleges szintjével, ami a sör homályát okozza.

A malátás zab sörfőzéshez való felhasználása továbbra is csökken. A zab vastag héja csökkent kivonatszintet eredményez, a magas lipidszint pedig mellékízekhez vezethet a végső sörben. Alacsony malátás zabot még mindig használnak a hagyományos zab stoutokban.

Búza: A búza és a búzalapú termékek szemcseszerkezete

Búza

A búza, az árpa, a rozs és a tritikálé a Triticeae csoportba tartozó pázsitfűfélék családjába tartozik (Poaceae). A Triticeae termesztése 10 000 évvel ezelőtt nyilvánvaló volt Egyiptomban, a Közel-Keleten és Törökországban. A Triticum nemzetségbe tartozik a közönséges búza (Triticum aestivum L.), a klubbúza (Triticum compactum Host), a tönkölybúza (Triticum spelta L.) és a tészta búza (Triticum durum Desf.). A FAO szerint a világ gabonatermelése 2014-ben elérte az új, közel 2534 millió tonnás rekordot, amely 725 millió tonna búzát tartalmazott, és hasonló mennyiséget jósoltak 2015-re. A világ 2014-es gabonatermése új, közel 2534 millió tonnás rekordot ért el, amely 725 millió tonna búzát tartalmazott, hasonló mennyiséget jósoltak 2015-re is.

A gabonafélék és az ételek már az ókortól kezdve alapvető fontosságúak voltak, Kr. E. 400 évvel ezelőtt a Hippokratész teljes kiőrlésű lisztet vagy lisztet ajánlott a bél egészségére. Az emberi táplálkozással kapcsolatban a búza alapú élelmiszerek adják a világ energiafogyasztásának körülbelül 20% -át. A búza alapú ételek jó esszenciális tápanyagok, például szénhidrátok és fehérjék forrásai; az élelmiszerek többségében azonban őrölt búzát használnak fehér vagy finomított liszt formájában, és a gabona legelőnyösebb alkotóelemei gyakran elvesznek. Míg a szénhidrátnak kell lennie a szervezet fő energiaforrásának, a teljes kiőrlésű gabonában gazdag étrend ajánlott a szív- és érrendszeri betegségek és a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésére. A teljes kiőrlésű terméknek ezt a védő aspektusát és a teljes kiőrlésű élelmiszerek fontosságát ki kell emelni, hogy minimalizáljuk az étrendből az alapvető összetevők elvesztését. A táplálkozási irányelvek világszerte azt ajánlják, hogy az élelmiszer-fogyasztás körülbelül 30% -ának gabonaalapú élelmiszereknek kell lennie, és hogy a gabona (gabona) ételek fogyasztása többnyire teljes kiőrlésű legyen. A teljes kiőrlésű gabonafélék gazdagok B-vitaminokban és rostokban.

A fogyasztók fokozottan igénylik az egészséges, kényelmes ételeket, de a fogyasztók elvárják az ételek ízét és jó megjelenését is. Ebből a szempontból a teljes kiőrlésű búza termékei megfelelnek a vonzó, ízletes és tápláló kényelmi ételek széles választékának. Korlátozás van azonban a magasabb extrakciós lisztáramok használatában, amelyek ronthatják a termék megjelenését, különösen a színét, valamint a magasabb rost- és hamu lisztek feldolgozási képességét. A szín különösen fontos egyes ázsiai termékeknél, beleértve a párolt zsemlét, tésztát és gombócokat. Az e termékek gyártásához felhasznált liszteknek meg kell felelniük a liszthamu-szigorú előírásoknak, hogy tükrözzék az alacsony korpaszennyeződési szintet, amely egyébként a fényerő hiányához és a sötét foltok megjelenéséhez vezetne a végtermékben. Mindazonáltal egyre nagyobb az érdeklődés az ilyen termékek rostszintjének emelésére irányuló kutatás iránt, magas tápanyagú, magas rosttartalmú növényi eredetű nyersanyagok beépítésével, amelyek minimális változást okoznának a megjelenésben és a feldolgozási képességben.

Általános toxikológiai patológia

1. Claviceps spp.

A C purpurea gazdanövényei közé tartoznak a rozs, a tritikálé, az árpa, a zab, a búza, a Kentucky bluegrass, a brómfű, a timothy és a quack füvek. A kereskedelmi gabonakereskedelemben a búza vagy a rozs „ergotának” minősül, és kereskedelmi forgalomban elutasításra kerül, ha 0,3 tömegszázalékot meghaladó mértékben fertőzött gabona áll rendelkezésre, a zabot, a tritikálét és az árpát pedig akkor osztályozzák, ha több mint 0,1% -ot tartalmaznak. A C. paspali a Paspalum spp. Füvén nő. A világ egyes részein Claviceps gombákat izoláltak a cirokszemekből, amelyek ergot alkaloidokat tartalmaztak. A Claviceps spp. Által okozott fertőzés súlyossága szezonálisan változó, mivel a fertőzés mértéke számos tényezőtől függ, beleértve a hőmérsékletet, a páratartalmat és a gazdálkodási gyakorlatokat.

Az állatállományban előforduló ergot-toxikózis hipertermia (megemelkedett testhőmérséklet) és hőstressz iránti hajlam megnyilvánulhat a takarmányfelvétel, a súlygyarapodás, a szaporodási teljesítmény, a prolaktin szekréció és a tejtermelés kísérő kíséretében; a végtagok száraz gangrénája (gangrenos forma); és viselkedési hatások (görcsös forma). Ezek a hatások viszonylag fajspecifikusak, és módosítják őket az ergot forrása, az elfogyasztott mennyiség, az expozíció időszaka, valamint az állat kora és termelési szakasza.

Emberekben előforduló, olykor epidémiás nagyságú ergot-mérgezés a Claviceps spp-vel szennyezett rozs elfogyasztása miatt következett be. Először a középkorban írták le, és gangrénával, valamint a végtagok intenzív égetésével jellemezték a „Szent Antal tüze” kifejezést. Viselkedési rendellenességekről, görcsökről és vetélésekről is beszámoltak.

SÖRÖK Nyersanyagok

Nyers gabonamagvak

Elvileg megfelelően őrölt árpa, búza, rozs és Triticale szemek előzetes kezelés nélkül felhasználhatók a cefrézés során. Ezek közül a legnagyobb érdeklődés az egész árpa felhasználására irányult. A megtisztított árpa gondos őrlése, lehetőleg a héj lehető legintenzívebb megtartása biztosítja a megfelelő őrleményadagolást. A nyers gabonafélék kalapácsos őrlését általában kerülik, mivel a β-glükán extrakcióval kapcsolatos problémák és későbbi lefolyási nehézségek jelentkezhetnek. Ha a nyers árpa aránya a cefrében magas, az enzim kiegészítés nagyon kívánatos a jelenlévő fehérjék és szénhidrátok lebontása érdekében. A maláta teljes pótlásaként a nyers árpa pénzügyileg vonzó, bár az enzimek kiegyensúlyozott keveréke elengedhetetlen a szükséges kivonat megadásához a későbbi erjesztéshez.

Coeliakia

Terápiás szempontok

Diéta: gluténmentes étrend - nincs búza, rozs, árpa, tritikálé és zab. A hajdina és a köles szintén nem tartozik ide; az alfa-gliadinhoz hasonló antigén hatású prolaminokat tartalmaznak. Forgasson más ételeket. Távolítsa el a tejet és a tejtermékeket, amíg a beteg nem alakítja ki a normális bélszerkezetet és funkciót.

A beteg válasza: a klinikai javulás néhány napon vagy héten belül tapasztalható (30% 3 napon belül reagál, további 50% 1 hónapon belül, 10% pedig egy hónapon belül). Tíz százalék csak 24-36 hónapos gluténkerülés után reagál. A válasz elmulasztása helytelen diagnózist sugall; az étrendet nem betartó vagy a gliadin rejtett forrásainak kitett beteg; vagy kapcsolódó betegség vagy szövődmény, például cinkhiány. A multivitamin-ásványi anyag-kiegészítők kezelik az alapvető hiányosságokat, és kofaktorokat biztosítanak a növekedéshez és a helyrehozáshoz.

Hasnyálmirigy enzimek: A hasnyálmirigy-elégtelenség a cöliákia betegek 8-30% -ában fordul elő. A hasnyálmirigy enzim-kiegészítők (étkezésenként 2 kapszula, mindegyik 5000 lipáz nemzetközi egységet [NE], 2900 NE amilázt és 330 NE proteázt tartalmaz; összesen napi 6-10 kapszula) növelik a gluténmentes étrend klinikai előnyeit az első 30 napban, de 60 nap elteltével nagyobb előny nélkül. Használjon hasnyálmirigy-enzimeket a diagnózis után az első 30 napban (tankönyv, „Celiac Disease”). A hasnyálmirigy-enzimeknél jobb választás lehet a gombaforrásokból származó dipeptidil-peptidáz IV-t (DPP-IV) tartalmazó enzimkészítmény. Ez az enzim mind a gliadint, mind a kazeint (tejfehérje) megcélozza, és ellenáll az egyéb emésztőenzimek általi lebontásnak. A DPP-IV kulcsfontosságú enzim, amely felelős ezen fehérjék emésztéséért, és alacsonyabb mennyiségben található meg a CD-ben szenvedő emberek bélnyálkahártyájában. Fordított összefüggés van a nyálkahártya károsodásának mértékével a CD-vel rendelkezők és azok nélkül. Minél alacsonyabb a DPP-IV, annál nagyobb a bélbélés károsodása. A DPP-IV-t tartalmazó készítményeket gyakran ajánlják a rejtett gluténforrások elleni védelemre.

Étrendi minták a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére és kezelésére

Penny M. Kris-Etherton,. Neil J. Stone, a klinikai lipidológiában, 2009

Teljes kiőrlésű gabonák

A teljes kiőrlésű gabonafélék közé tartozik a búza, a barna rizs, a kukorica, a zab, a rozs, az árpa, a tritikálé, a cirok, a bulgur, a kása, a kuszkusz és a köles. A teljes kiőrlésű gabona rostokban gazdag ásványi anyagokat, vitaminokat, fenolokat, fitoösztrogéneket, α-linolénsavat és ellenálló keményítőt biztosít. A teljes szemes bevitel és a CVD kimenetelének hét prospektív kohorszvizsgálatának nemrégiben készült metaanalízisében a teljes kiőrlésű gabona bevitel (2,5 adag/nap vs. 0,2 adag/nap) a CVD események 21% -kal alacsonyabb kockázatával járt (esélyhányados [ OR], 0,79, 95% CI, 0,73–0,85). Hasonló összefüggésekről számoltak be más CVD-kimeneteknél (szívbetegség, stroke, halálos kimenetelű CVD). Az 1178 résztvevővel végzett inzulinrezisztencia-ateroszklerózis vizsgálatban a teljes kiőrlésű gabona bevitele fordítottan összefüggött a carotis artéria intima – media vastagságával (béta ± SE, −0.043 ± 0.013; P - .005) és intima – media progresszióval (beta ± SE, - 0,019 ± 0,011; P - 0,09). 44.

Quinoa

Ásványok