Új egyszerű módszer a zsigeri zsír felhalmozódásának bioelektromos impedanciával történő mérésére

Mi és mások (1–9) kimutattuk, hogy a zsigeri zsír felhalmozódása szorosabban társul a többszörös rizikófaktor szindrómához, mint magához a BMI-hez vagy a szubkután zsír mennyiségéhez. Ezekben a vizsgálatokban a köldök szintjén végzett számítógépes tomográfiát (CT) (10) használták a zsigeri zsírterület (VFA) értékelésére. A módszer azonban nem költséghatékony és/vagy a sugárterhelés problematikus; így gyakran alkalmatlan nagy egyének csoportjának szűrésére. Szükség van egy egyszerű és nem invazív módszerre a zsigeri zsír felhalmozódásának felmérésére. Ennek az igénynek meg kell felelnie a bioelektromos impedancia-analízis (BIA) módszernek, amely a zsír és más szervek komponensei közötti elektromos ellenállási különbségen alapul (11–14). A hagyományos BIA megközelítések becsülték a teljes zsírtartalmat, de nem a regionális zsíreloszlást (11–13). Nemrégiben beszámoltak a hasi szubkután zsír mennyiségének helyi BIA módszerrel történő értékelésének kísérleteiről (14). Itt kifejlesztettünk egy új technikát a VFA specifikus értékelésére a hasi BIA módszer alkalmazásával.

KUTATÁSI TERVEZÉS ÉS MÓDSZEREK

A vizsgálati alanyok közül 59 egészséges önkéntes és 32 fekvőbeteg volt gyanús szív- és érrendszeri betegségben az Oszakai Egyetemi Kórházban. A köldök szintjén a derék kerületét (Wc) a késői kilégzési fázisban állva mértük. Valamennyi személy hasi BIA módszeren esett át a VFA becsléséhez. A köldök és a hátsó rész között a szárnyon fellépő feszültség jelentősen korrelál a VFA-val, és a szubkután zsírterület nem befolyásolja. A feszültség nagyobbá válik, amikor a zsigeri zsír még az azonos Wc-vel rendelkező alanyokban is felhalmozódik, mivel az intraabdominális zsír elektromos ellenállása nagyobb, mint a zsírmentes tömegé, és a két elektróda közötti potenciálvezetékek sűrűsége sűrűbbé válik (15) (1A. Ábra). A feszültség korrelál a VFA és a has teljes keresztmetszeti területének arányával, amelyet a Wc 2 alkalmazásával lehet megközelíteni (1B. Ábra). Így a VFA kifejezhető

ahol a0 és a1 konstansok, Vo 'pedig a szélen mért feszültség. Az 1. egyenlet azt jelenti, hogy a szélen lévő két mérőelektród közötti távolságnak a Wc arányában meg kell változnia. Az 1. egyenletben használt Vo 'feszültség hozzávetőlegesen kapcsolódhat a rögzített távolságú elektródákkal mért Vo feszültséghez

ahol b állandó. Ezért a 2. egyenletet az 1. egyenletbe helyettesítve megkapjuk

ahol a1 ′ állandó. Ezután kiszámítjuk a feltételezett VFA-t lineáris regressziós egyenlet alkalmazásával az önkéntesek és a betegek számára. Vizsgáltuk a feltételezett VFA és a CT által meghatározott VFA közötti összefüggést, valamint a testtartás és a légzés hasi BIA-ra gyakorolt hatását. A hasi BIA hasznosságát a metabolikus szindróma értékelésében is megvizsgálták. A metabolikus szindrómára jellemző tényezőket a következőképpen határoztuk meg. Hipertrigliceridémia: a szérum triglicerid koncentráció ≥150 mg/dl és/vagy gyógyszeres kezelés esetén; alacsony HDL-koleszterin: szérum HDL-koleszterin-koncentráció 2 (3). Az összes statisztikai elemzést a Stat View J 5.0 (SAS) módszerrel végeztük. A χ 2 tesztet és a Mann-Whitney U tesztet használták a kockázati tényezők összehasonlítására két csoport között: a magas és a normális VFA csoportok között.

EREDMÉNYEK

A hasi BIA-nak feltételezett VFA szignifikánsan korrelált a CT-vel meghatározott VFA-val (r = 0,88, P 2) a hipertrigliceridémia nagyobb prevalenciáját mutatta (48,3 vs. 12,9%, P 2). A kockázati tényezők száma szintén szignifikánsan magasabb volt a magas VFA csoportban, mint a normál VFA csoportban (nincs rizikófaktor: 37,9 vs. 61,3%, egyetlen rizikófaktor: 24,1 vs. 22,6%, két rizikófaktor: 24,1 vs. 12,9%, és három kockázati tényező: 13,8 vs. 3,2%, P 2 egy japán populációban. Ezenkívül a premenopauzás nőknél a Wc alulbecsüli a zsigeri zsír mennyiségét a hasi szubkután zsír felhalmozódása miatt (18). A fenti ok mellett döntöttünk a fejlesztés mellett egy új módszer, amely egyszerű és pontosan méri a VFA-t.

Új módszerünk a BIA alkalmazásával meglehetősen egyszerű és nem invazív a zsigeri zsír mennyiségének értékelésére. A méréshez szükséges idő csak néhány perc, a készülék pedig olcsó és hordozható. Ez a módszer nem igényel fejlett készségeket a kezelő részéről, másrészt a tantárgyi együttműködés minimális. Kiváló korrelációt figyeltünk meg a zsigeri zsír felhalmozódásának becslésében a hasi BIA módszer és a CT között. Valójában a többszörös kockázati tényezők prevalenciája szignifikánsan magasabb volt a magas VFA csoportban, mint a normál VFA csoportban.

Összességében a hasi BIA módszernek hasznos eszközzé kell válnia a rutin klinikai gyakorlatban a metabolikus szindrómához kapcsolódó zsigeri zsírfelhalmozódás értékelésében.

Hasi bioelektromos impedancia analízis (BIA) módszer. (A) Az elektromos áram (I) a hasüregen keresztül áramlik a köldök és a hátsó rész között. Az ekvipotenciális vonalak a peritoneális üreg belsejében képződnek, behatolnak a zsigeri zsírba, és a test felszínén jelennek meg a száron. A szárnyon mért feszültség (V1 ′, V2 ′) a zsigeri zsír felhalmozódásával naggyá válik. (B) A száron mért feszültség (V0 ′) korrelál a zsigeri zsírterület (VFA) és a has teljes keresztmetszeti területének arányával. (C) A hasi BIA feltételezett VFA és a komputertomográfiával (CT) meghatározott korreláció (n = 91). A feszültségmérés az álló késői kilégzés volt.

Köszönetnyilvánítás

Hálásak vagyunk Dr. Kazuo Makinak és Masaki Fukuharának, a Kao Corporation-től a zsigeri zsírmérő készülék kifejlesztésében nyújtott segítségért, valamint Dr. Masahiko Takahashinak és Dr. Kikuko Hottának az Oszakai Egyetemen a hasi BIA módszerrel végzett VFA mérésében nyújtott nagy segítségért. Kórház.

Lábjegyzetek

A kiadvány egy másik részében található táblázat a hagyományos és a Système International (SI) egységeket és konverziós tényezőket mutatja sok anyag esetében.

Elfogadva 2004. november 10-én.
2004. november 9-én kapott.

CUKORBETEGEK ÁPOLÁSA