Ülő viselkedés, fizikai aktivitás és a metabolikus szindróma az Egyesült Államok felnőttei körében

Felnőtt- és közösségi egészségügyi osztály, Országos Krónikus Betegségmegelőzési és Egészségfejlesztési Központ, Betegségmegelőzési és Megelőzési Központok, Atlanta, Georgia

Centers for Disease Control and Prevention, 4770 Buford Highway, MS K66, Atlanta, GA 30341. E-mail: [email protected] További cikkek keresése a szerzőtől

Táplálkozási és fizikai aktivitási osztály, Nemzeti Krónikus Betegségmegelőzési és Egészségfejlesztési Központ, Betegségmegelőzési és Megelőzési Központok, Atlanta, Georgia

Felnőtt- és közösségi egészségügyi osztály, Országos Krónikus Betegségmegelőzési és Egészségfejlesztési Központ, Betegségmegelőzési és Megelőzési Központok, Atlanta, Georgia

Centers for Disease Control and Prevention, 4770 Buford Highway, MS K66, Atlanta, GA 30341. E-mail: [email protected] További cikkek keresése a szerzőtől

Táplálkozási és fizikai aktivitási osztály, Nemzeti Krónikus Betegségmegelőzési és Egészségfejlesztési Központ, Betegségmegelőzési és Megelőzési Központok, Atlanta, Georgia

Felnőtt- és közösségi egészségügyi osztály, Országos Krónikus Betegségmegelőzési és Egészségfejlesztési Központ, Betegségmegelőzési és Megelőzési Központok, Atlanta, Georgia

A cikk megjelenésének költségeit részben az oldalköltségek fedezése fedezte. Ezért ezt a cikket a „U.S.C. Az 1734. § kizárólag ennek a ténynek a feltüntetésére.

Absztrakt

Célkitűzés: Megvizsgáltuk a fizikai aktivitás, a mozgásszegény viselkedés és a metabolikus szindróma közötti összefüggéseket az Egyesült Államok felnőtteinek reprezentatív mintájában.

Kutatási módszerek és eljárások: A Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat 1999 és 2000 között összesen 1626, 20 évnél idősebb férfit és nőt értékeltek, akik részt vettek a reggeli vizsgálatban. A metabolikus szindrómát a Nemzeti Koleszterin Oktatási Program definíciójának felhasználásával határoztuk meg.

Eredmények: Kiigazítatlan elemzésben azoknak a résztvevőknek, akik a szabadidő alatt semmilyen mérsékelt vagy erőteljes fizikai tevékenységet nem folytattak, a metabolikus szindróma előfordulásának majdnem kétszerese volt az esélye [esélyhányados (OR), 1,90; 95% -os konfidencia intervallum (CI), 1,22–2,97], mint azok, akik állítólag ≥150 perc/hét ilyen tevékenységet végeztek. Az életkor, a nem, a faj vagy az etnikai hovatartozás, az iskolai végzettség, a dohányzási állapot és az alkoholfogyasztás kiigazítása gyengítette az OR-t (OR, 1,46; 95% CI, 0,87–2,45). A televíziót vagy videókat néző vagy számítógépet használó résztvevőkhöz képest

Bevezetés

A metabolikus szindróma jelentõs közegészségügyi problémaként jelent meg az Egyesült Államokban. Az Egyesült Államokban a felnőtt lakosság csaknem egynegyedében van ilyen szindróma ((1)). A Nemzeti Koleszterin Oktatási Program definíciójukban a hasi elhízást, a hipertrigliceridémiát, az alacsony nagy sűrűségű lipoprotein koleszterint, a magas vérnyomást és a hiperglikémiát vette figyelembe (2). A metabolikus szindrómában szenvedőknek fokozott a kockázata a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának ((3), (4), (5), (6). A szindróma magas előfordulása, morbiditása és mortalitása miatt a kockázati tényezők alapos megismerése kulcsfontosságú az elsődleges és a másodlagos prevenciós programok megtervezéséhez.

A túlsúly és a fizikai aktivitás hiánya a metabolikus szindróma két fontos meghatározó tényezője ((5), (7), (8), (9), (10), (11), (12), (13), (14) ), (15), (16), (17), (18), (19)). A személy fizikai aktivitásának mérése és az ülő viselkedés mérése teljesebb képet nyújt az adott személy általános aktivitási mintázatáról. Ezért annak megértése, hogy az ülő magatartás hogyan viszonyul az egészségi állapothoz, új utakat kínálhat a klinikai és közegészségügyi megközelítések számára a betegségek megelőzésében és ellenőrzésében. A gyakori ülő viselkedés magában foglalja a televízió vagy videók megtekintését, videojátékok lejátszását és a számítógép használatát. Egy 2002-ben végzett felmérésből kiderült, hogy az amerikai felnőttek átlagosan 2,2 órát/nap néznek televíziót és 1,7 órát/órát használnak számítógépet munkaidőben ((20)). Az ilyen tevékenységekben töltött idő egyre növekszik, ami aggodalmat kelt az Egyesült Államok lakosságának jelenlegi és jövőbeli egészsége miatt.

Noha a fizikai aktivitás fordítva kapcsolódik a metabolikus szindróma prevalenciájához, a mozgásszegény viselkedésben eltöltött idő és a metabolikus szindróma prevalenciája közötti összefüggés továbbra sem ismert. Ezért megvizsgáltuk a fizikai aktivitás, a fizikai inaktivitás (televízió vagy videók nézésével vagy számítógéppel mérve) és a metabolikus szindróma prevalenciájának összefüggéseit az Egyesült Államokbeli felnőttek nemzeti mintájában.

Kutatási módszerek és eljárások

Ehhez az elemzéshez a Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat 1999–2000 adatait használták fel (21). A nem intézményesített polgári amerikai lakosság reprezentatív mintáját választottuk ki egy rétegzett, többlépcsős mintavételi terv alkalmazásával. Képzett kérdezőbiztosok, számítógéppel segített személyes interjúrendszer segítségével, otthon kérdezték meg a résztvevőket. A résztvevőket felkérték, hogy látogassanak el a mobil vizsgaközpontba, ahol további kérdőívek kitöltésére, különféle vizsgálatok elvégzésére és vérminta biztosítására kérték őket.

Mivel a plazma glükóz és a szérum triglicerid koncentrációit referencia analitikai módszerekkel mértük csak azoknál a résztvevőknél, akik részt vettek a reggeli vizsgálatban, az elemzéseket csak olyan férfiakra és 20 évesnél idősebb nem terhes nőkre korlátoztuk, akik részt vettek a reggeli vizsgálatban, és akik ≥8 órát éheztek. Az életkor-kiigazítási statisztikákhoz közvetlenül igazodtunk a 2000-es év ≥ 20 éves amerikai lakosságához. Az arányok és az átlagok különbségét χ 2 teszt vagy egy Student's t teszt. Logisztikai regresszióanalízissel vizsgáltuk a fizikai aktivitás vagy az ülő magatartás mértéke és a metabolikus szindróma közötti kiigazítatlan, életkorhoz igazított és többszörösen igazított összefüggéseket. Az elemzésekhez a SUDAAN-t (Szoftver a korrelált adatok statisztikai elemzéséhez) használtuk a komplex mintavételi terv elszámolásához. A prevalencia becsléseket a mintavételi súlyok felhasználásával számolták ki, hogy a becslések reprezentatívak legyenek a civil, nem intézményesített amerikai populációra.

Eredmények

Analitikai mintánkban 1626 résztvevő vett részt. Ezen résztvevők 11,0% -a nézett televíziót vagy videót, vagy számítógépet használt 0 óra/nap, 16,6% ezt tette az 1. táblázatban. Alapvető jellemzők a 20 éves amerikai felnőttek körében metabolikus szindróma státus szerint, Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat 1999-2000

Metabolikus szindróma Összes férfi nő igen nem o igen nem o igen nem o

n	524	1102	230	582	294	520
Életkor (év)	52,2 (1,0)	43,0 (0,8)	1 1 Nem szabványos rövidítés: VAGY, esélyhányados. kovariátok hozzáadásával történt a modellekhez. A teljesen kiigazított modellben, amely mind fizikai aktivitást, mind televízió vagy videók nézését, vagy számítógép használatát tartalmazta, a legkülső régiók nagyon hasonlóak voltak a 2. táblázatban bemutatott modellekhez, ami arra utal, hogy a két tevékenységcsoport független információt szolgáltatott a metabolikus szindrómáról. A fizikai aktivitás, valamint a televízió vagy videók nézése, vagy a számítógép használata független hatását a 2. ábra mutatja. Bár a metabolikus szindróma gyakorisága csökkent, amikor a fizikai aktivitás szintje nőtt a televíziót vagy videókat néző vagy számítógépet használó résztvevők körében ≤1 és 2–3 h/d, ilyen mintázat nem volt látható azok körében, akik ≥4 h/napig folytatták ezt az ülő magatartást. Nem észleltünk azonban szignifikáns kölcsönhatást a fizikai aktivitás és az ülő viselkedés között (o = 0,348).

A metabolikus szindróma életkor szerint igazított prevalenciája a fizikai aktivitás szintje, valamint a televízió vagy videók nézésével vagy számítógépen kívül töltött idővel töltött idő 1626 éves, 20 év feletti amerikai felnőtt között, Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat, 1999–2000.

VAGY (95% konfidencia intervallum) Korrigálatlan életkor szerinti többszörös beállítás * Többszörös beállítás †

Teljes (N = 1626)
Fizikai aktivitás (perc/hét)
0	1,90 (1,22–2,97)	1,63 (1,01–2,65)	1,46 (0,87–2,45)	1,45 (0,86–2,44)
2)	2)	0,012	0,042	0,051	0,067
Férfiak (N = 812)
Fizikai aktivitás (perc/hét)
0	1,41 (0,77–2,60)	1,26 (0,67–2,37)	1,18 (0,59–2,36)	1,25 (0,63–2,47)
2)	0,507	0,736	0,791	0.677
Televízió, videók vagy számítógép megtekintése munkán kívül (h/d)
2)	0,324	0,260	0,349	0,329
Nők (N = 814)
Fizikai aktivitás (perc/hét)
0	2,35 (1,19–4,63)	1,98 (1,00–3,96)	1,68 (0,82 - 3,45)	1,64 (0,79–3,40)
2)	0,001	0,027	0,174	0,259
Televízió, videók vagy számítógép megtekintése munkán kívül (h/d)
2)	0,036	0,093	0,075	0,120

* Az életkor, nem, faj vagy etnikai hovatartozás, iskolai végzettség, dohányzási állapot és alkoholfogyasztás alapján kiigazítva.
† Az összes fentiekhez igazítva, plusz fizikai aktivitás, televízió vagy videók megtekintése, vagy számítógépen kívüli munka.

A metabolikus szindróma életkorhoz igazított prevalenciája a fizikai aktivitás szintje, valamint a televízió vagy videó nézésével vagy számítógépen kívüli munkaidővel töltött idő szerinti keresztkategóriák szerint 1626, legalább 20 éves amerikai felnőtt között, Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat, 1999–2000.

Általában a metabolikus szindróma és a fizikai aktivitás, illetve a televízió vagy videók nézése vagy a számítógép használata közötti összefüggések erősebbek voltak a nők körében, mint a férfiak (2. táblázat). A szex és a fizikai aktivitás, illetve a mozgásszegény viselkedés közötti interakciók egyik tesztje sem volt statisztikailag szignifikáns.

Vita

Elemzéseink azt mutatják, hogy a metabolikus szindróma prevalenciája magasabb volt azok körében, akik nagyobb időt töltenek ülő tevékenységekkel, például tévézéssel vagy videókkal, vagy számítógéppel. Ha a mozgásszegény viselkedés magas szintje ok-okozati összefüggésben van a metabolikus szindrómával, az ülő viselkedés és a metabolikus szindróma magas előfordulása az Egyesült Államokban óriási lehetőséget jelent a szindróma megelőzésére. Ha az emberek a televízió, videók vagy a számítógép használatával töltött idejüket csökkentették (5), (13), (15), (16), (18), (19). Eredményeink összhangban voltak más vizsgálatok eredményeivel, bár a fizikai aktivitás és a metabolikus szindróma közötti összefüggés vizsgálatunkban nem ért el statisztikai szignifikanciát. A mai napig keveset tudtak az ülő viselkedés és a metabolikus szindróma összefüggéséről. Fiatal felnőttek vizsgálatában az inaktivitás, a tévénézés, valamint a videó- vagy számítógépes játékok óráinak száma pozitívan összefügg azzal a gyakorisággal, hogy három vagy több kockázati tényező van, amelyeket a metabolikus szindróma részének tekintenek ((13 )).

Úgy gondolják, hogy a túlzott televíziós nézés elhízásra és a szív- és érrendszeri megbetegedések egyéb kockázati tényezőire gyakorolt káros hatása részben az alacsonyabb energiafelhasználásnak, részben pedig a televíziós reklámok által ösztönzött megnövekedett energiafelvételnek tudható be. Az energiafogyasztás a metabolikus szindróma mind az öt komponensére kihat: fordítottan összefügg a testtömeggel, a vérnyomással, valamint a trigliceridek és a glükóz koncentrációjával, és közvetlenül kapcsolódik a nagy sűrűségű lipoprotein koleszterin koncentrációjához. Így azoknak az embereknek, akik jelentős időt töltenek ülő tevékenységek folytatásával, valószínűleg kedvezőtlen energiamérlegük lesz, ami nemkívánatos hatással van a metabolikus szindróma öt összetevőjére. A jelentős mennyiségű televíziót néző ülő emberek kedvezőtlen energiamérlege még jobban megzavaródhat, ha ösztönzik őket az energiafogyasztás növelésére is.

Vizsgálatunk számos korlátozása érdemel megjegyzést. A mintaméret nem volt megfelelő az asszociációk részletesebb vizsgálatához. Továbbá, mivel ez egy keresztmetszeti vizsgálat volt, az asszociációk iránya nem határozható meg végérvényesen. Ennek ellenére meglehetősen hihetőnek tűnik, hogy a nem megfelelő fizikai aktivitás és a túl sok mozgásszegénység hozzájárul a metabolikus szindrómához. A fizikai aktivitás kérdőív megbízhatóságát vagy érvényességét, valamint a televízió vagy videók megtekintésével vagy a számítógép használatával kapcsolatos kérdést nem tesztelték. A kérdőívek azonban átfogó kognitív teszteken mentek keresztül. Csak egyetlen kérdést tettek fel a résztvevőknek a munkán kívüli üléssel, televízió vagy videók nézésével vagy számítógép használatával töltött idejével kapcsolatban. Így nem tudtuk megkülönböztetni a két viselkedés különálló hatásait.

A túlsúly, a túl sok inaktivitás és a túl kevés fizikai aktivitás a metabolikus szindróma fő módosítható kockázati tényezője. Intervenciós vizsgálatok kimutatták, hogy a gyermekek televíziózásának csökkentése súlycsökkenést eredményez ((23), (24)). A metabolikus szindróma előfordulására gyakorolt hatások vizsgálatához olyan jövőbeni tanulmányokra van szükség, amelyek annak tanulmányozására irányulnak, hogy az emberek mennyi időt töltenek tévézés, videók vagy számítógép használatával. A testsúlycsökkentő tanulmányok a rövidített televíziózás időtartamát (23), (24), (25), (26), (27), (28) egyik elemévé tették. Ezenkívül tanulmányokra van szükség a fizikai aktivitás növekedésének a metabolikus szindróma prevalenciájára gyakorolt közvetlen hatásának teszteléséhez.

Elismerés

Ennek a tanulmánynak nem volt külső finanszírozása/támogatása.