Mindössze annyit kell tudni a vastag vérről

A vastag vér vagy a hiperkoagulálhatóság olyan állapot, amikor a vér vastagabb és ragadósabb, mint általában. Ha egy személynek hiperkoagulálhatósága van, hajlamos a túlzott vérrögképződésre. Az állapot az alvadási folyamat rendellenességének eredménye.

A vastag vért okozó rendellenességek között szerepel a véralvadásért felelős fehérjék és sejtek egyensúlyhiánya.

A vastag vér akadályozhatja az oxigén, a hormonok és a tápanyagok mozgását a testben, megakadályozva, hogy eljutjanak a szövetekhez és sejtekhez. Ez alacsony oxigénszintet okozhat a sejtekben, és hormonális és táplálékhiányhoz vezethet.

Gyors tények a vastag vérről:

Többnyire kevés a vastag vér tünete, amíg jelentős vérrög nem képződik.
Bizonyos egészségi állapotok a vastag vérhez kapcsolódnak.
A vastag vér kezelése az azt okozó állapottól függ.
Az orvosoknak nincs szabványos referenciafogalmuk a vastag vérre.

A vastag vér egyes okai öröklődnek, mások pedig kialakulnak, például a rák esetében.

Az alábbiakban felsoroljuk azokat a betegségeket, amelyek a vér sűrűsödését okozzák:

Bizonyos rákos megbetegedések

A vastag vért számos betegség okozhatja, beleértve a vérrákot is.

A polycythemia vera (PV) egy olyan vérrák, amely a csontvelőben vagy a csont lágy központjában keletkezik, ahol új vérsejtek fejlődnek ki. PV esetén a csontvelő túl sok vörösvértestet vagy túl sok fehérvérsejtet és vérlemezkét eredményez, ami a vér megvastagodását okozza.

A PV-ben szenvedő emberek többségének nincs családi kórelőzménye, de egyes esetekben több családtag is előfordulhat ilyen típusú vérrákban.

A Leukémia és Limfóma Társaság szerint a PV gyakoribb a kelet-európai örökségű zsidók körében, összehasonlítva az ázsiaiakkal és más európaiakkal. Az összes faj és etnikum figyelembevételével a társadalom becslései szerint a PV 100 000 férfiban 2,8-ot és 100 000 nőnél 1,3-at érint.

Waldenstrom makroglobulinémia

A Waldenstrom makroglobulinémia (WM) a non-Hodgkin limfóma ritka típusa, ahol nagy mennyiségű fehérje makroglobulin termelődik. Néhány WM-ben szenvedő embernél, amikor a rákos B-sejtek túl sokat termelnek ebből a fehérjéből, a vér rendkívül vastagsá válhat, ami vérrögökhöz vezet.

Az American Cancer Society szerint a WM-nek évente csak körülbelül 1000–1 500 új diagnózisa van az Egyesült Államokban.

SLE vagy lupus

A szisztémás lupus erythematosus, az SLE vagy a lupus egy gyulladásos betegség, amely akkor fordul elő, amikor az immunrendszer megtámadja az egészséges szöveteket, mert azt gondolja, hogy ezek betegek. Az Amerikai Lupus Alapítvány szerint 1,5 millió amerikai él valamilyen lupusszal, és az állapot világszerte legalább 5 millió embert érint.

Számos tényező járul hozzá a lupus vérsűrűsödéséhez, de úgy gondolják, hogy az autoimmun gyulladás a prokoaguláns aktivitás fő bűnözője. A prokoagulánsok olyan anyagok, amelyek stimulálják az alvadási folyamatban részt vevő fehérjéket.

V faktor Leiden

Az V. faktor Leiden az V. faktor koagulációs kaszkád genetikai mutációja. Ez a mutáció növeli az ember vérrögképződésének kockázatát, különösen a mélyvénákban.

A további alvadási kockázat azért van, mert a V faktor Leiden ellenáll az aktivált protein C nevű fehérje deaktiválásának, amely ellenőrzi a normál V faktor aktivitást.

Ennek eredménye az V. faktor túlzott aktivitása, a véralvadás meghaladja a normális szintet, ami megvastagodott vért eredményez.

Fehérje C és S hiányosságok

Ezen hiányosságok örökletes típusai ritkák, de a C-fehérje vagy S-fehérje hiányában szenvedő emberek életük végéig nagyobb a vérrögképződés kockázatának, némelyikük fiatalon vérrögben szenved.

Protrombin Gene 20210A mutáció

Az ebben a genetikai rendellenességben szenvedő emberekben túl sok a II. Faktor nevű véralvadási fehérje, más néven protrombin. A protrombin egyike azoknak a tényezőknek, amelyek lehetővé teszik a vér megfelelő alvadását, de ha túl sok protrombin van ezen mutáció miatt, akkor az embernek nagyobb a kockázata a vérrögképződésnek.