Velaxin túladagolás

Mi történik, ha túladagolom a Velaxint?

Azonnal vegye fel a kapcsolatot az 1-800-222-1222-es számon (az Amerikai Mérgezõ Központok Szövetsége), a helyi mérgezõ központon vagy az ügyeleten.

A megfelelő tárolása Velaxin nyújtott hatóanyag-leadású kapszulák:

Tárolja a Velaxin nyújtott hatóanyag-leadású kapszulákat szobahőmérsékleten, 68 és 77 F (20-25 C) között. Hőtől, nedvességtől és fénytől távol tartandó. Ne tárolja a fürdőszobában. Tartsa a Velaxin nyújtott hatóanyag-leadású kapszulákat gyermekek elől és háziállatoktól távol.

A Velaxin túladagolása részletesen

Emberi tapasztalat

14 esetben jelentettek akut túladagolást a Velaxin-ról (Velaxin), önmagában vagy más gyógyszerekkel és/vagy alkohollal kombinálva, a premarketing értékelésbe bevont betegek között. A jelentések többsége olyan bevételeket tartalmazott, amelyekben a Velaxin teljes dózisát a becslések szerint legfeljebb többszöröse volt a szokásos terápiás dózisnak. A legmagasabb dózisokat szedő 3 beteg becslések szerint körülbelül 6,75 g, 2,75 g és 2,5 g volt a szervezetben. A Velaxin eredő csúcskoncentrációja az utóbbi 2 beteg esetében 6,24, illetve 2,35 μg/ml volt, az O-dezmetilvenlafaxin csúcs plazmaszintje pedig 3,37, illetve 1,30 μg/ml volt. A plazma Velaxin-szintet nem sikerült elérni annak a betegnek, aki 6,75 g Velaxint fogyasztott. Mind a 14 beteg következmények nélkül gyógyult meg. A legtöbb beteg nem számolt be tünetekről. A fennmaradó betegek közül a somnolencia volt a leggyakrabban jelentett tünet. Megfigyelték, hogy a 2,75 g Velaxin-t elfogyasztó páciensnél 2 generalizált görcs és a QTc értéke 500 ms-ra meghosszabbodott, szemben a kiindulási érték 405 ms-mal. A többi beteg közül 2-nél enyhe sinus tachycardiát jelentettek.

A forgalomba hozatalt követően a Velaxin túladagolása túlnyomórészt alkohollal és/vagy más gyógyszerekkel együtt történt. A túladagolás leggyakrabban jelentett eseményei közé tartozik a tachycardia, a tudatosság változásai (a somnolenciától a kómáig terjedő), mydriasis, görcsrohamok és hányás. Elektrokardiogram-változásokról (pl. QT-intervallum meghosszabbodása, kötegág blokk megnyúlása, QRS-megnyúlás), kamrai tachycardia, bradycardia, hipotenzió, rabdomyolysis, vertigo, máj nekrózis, szerotonin szindróma és halál.

A közzétett retrospektív vizsgálatok szerint a Velaxin túladagolása a halálos kimenetel fokozott kockázatával járhat, összehasonlítva az SSRI antidepresszánsoknál megfigyeltekkel, de alacsonyabb, mint a triciklusos antidepresszánsoké. Epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a Velaxin-nal kezelt betegeknél korábban nagyobb az öngyilkossági kockázati tényezők terhe, mint az SSRI-vel kezelt betegeknél. Nem világos, hogy a halálos kimenetel fokozott kockázatának megállapítása milyen mértékben tulajdonítható a Velaxin túladagolásának toxicitásának, szemben a Velaxin-nal kezelt betegek néhány jellemzőjével. A túladagolás kockázatának csökkentése érdekében a Velaxin-t a legkevesebb tablettára kell előírni, a megfelelő betegkezelésnek megfelelően.

A túladagolás kezelése

A kezelésnek tartalmaznia kell az antidepresszánsok túladagolásának kezelésében alkalmazott általános intézkedéseket.

Gondoskodjon a megfelelő légutakról, oxigénellátásról és szellőzésről. Figyelje a szívritmust és az életjeleket. Általános támogató és tüneti intézkedések is ajánlottak. A hányás kiváltása nem ajánlott. Gyomormosás nagy furatú orogasztrikus csővel, szükség esetén megfelelő légúti védelemmel, javallt lehet, ha nem sokkal a lenyelés után vagy tüneti betegeknél végzik. Aktív szenet kell beadni. A gyógyszer nagy megoszlási mennyisége miatt a kényszerített diurézis, a dialízis, a hemoperfúzió és a transzfúzió valószínűleg nem lesz előnyös. A Velaxin specifikus antidotuma nem ismert.

A túladagolás kezelése során vegye fontolóra a többszörös gyógyszeres részvétel lehetőségét. Az orvosnak fontolóra kell vennie a mérgezés-ellenőrző központ felvételét a túladagolás kezelésével kapcsolatos további információkért. A tanúsított mérgező központok telefonszámait a Physicians 'Desk Reference (PDR) tartalmazza.

Mit szabad kerülni a Velaxin szedése alatt?

Kérdezze meg kezelőorvosát, mielőtt nem szteroid gyulladásgátlót (NSAID) szedne fájdalom, ízületi gyulladás, láz vagy duzzanat esetén. Ide tartozik az aszpirin, az ibuprofen (Advil, Motrin), a naproxen (Aleve), a celekoxib (Celebrex), a diklofenak, az indometacin, a meloxicam és mások. Az NSAID együttes alkalmazása a Velaxinnal könnyen zúzódást vagy vérzést okozhat.

Kerülje az alkoholfogyasztást, amely növelheti a Velaxin néhány mellékhatását.

A Velaxin károsíthatja gondolkodását vagy reakcióit. Vigyázzon, ha vezet, vagy bármi olyat tesz, ami éberséget igényel.

Velaxin figyelmeztetések

Öngyilkossági gondolatok és viselkedés gyermekek, serdülők és fiatal felnőttek körében

A súlyos depressziós rendellenességben (MDD) szenvedő betegek, felnőttek és gyermekek egyaránt, depressziójuk súlyosbodását és/vagy öngyilkossági gondolatok és magatartás (öngyilkosság) megjelenését vagy szokatlan viselkedésbeli változásokat tapasztalhatnak, függetlenül attól, hogy antidepresszánsokat szednek-e, vagy sem. a kockázat addig tarthat, amíg jelentős remisszió nem történik. Az öngyilkosság a depresszió és bizonyos más pszichiátriai rendellenességek ismert kockázata, és ezek a rendellenességek is az öngyilkosság legerősebb előrejelzői. Régóta aggasztó azonban, hogy az antidepresszánsok szerepet játszhatnak a depresszió súlyosbodásának és az öngyilkosság kialakulásának kiváltásában egyes betegeknél a kezelés korai szakaszában. Az antidepresszánsok (SSRI-k és mások) rövid távú, placebo-kontrollos vizsgálatainak összesített elemzései azt mutatták, hogy ezek a gyógyszerek növelik az öngyilkossági gondolkodás és magatartás (öngyilkosság) kockázatát MDD-ben szenvedő gyermekeknél, serdülőknél és fiatal felnőtteknél (18–24 éves) és egyéb pszichiátriai rendellenességek. A rövid távú vizsgálatok nem mutatták ki az öngyilkosság kockázatának növekedését antidepresszánsokkal a placebóhoz képest 24 évnél idősebb felnőtteknél; 65 éves és idősebb felnőtteknél csökkent az antidepresszánsok aránya a placebóval összehasonlítva.

MDD-vel, obszesszív kompulzív rendellenességgel (OCD) vagy más pszichiátriai rendellenességekkel küzdő gyermekeknél és serdülőknél végzett placebo-kontrollos vizsgálatok összesített elemzése összesen 24 rövid távú vizsgálatot tartalmazott 9 antidepresszánsról, több mint 4400 betegnél. MDD-ben vagy más pszichiátriai rendellenességekben szenvedő felnőtteknél végzett placebo-kontrollos vizsgálatok összesített elemzése összesen 295 rövid távú (2 hónapos medián időtartamú) vizsgálatot tartalmazott 11 antidepresszánsról, több mint 77 000 betegen. Jelentős eltérések mutatkoztak az öngyilkosság kockázatában a gyógyszerek között, de a tendencia a fiatalabb betegek növekedésére irányult szinte az összes vizsgált gyógyszer esetében. Az öngyilkosság abszolút kockázatában különbségek voltak a különböző javallatok között, a legmagasabb az MDD. A kockázati különbségek (gyógyszer vs. placebo) azonban viszonylag stabilak voltak az életkori rétegeken belül és az indikációk között. Ezeket a kockázati különbségeket (az 1000 önként kezelt betegre jutó öngyilkossági esetek számában alkalmazott gyógyszer-placebo különbség) az 1. táblázat tartalmazza.

1. táblázat: Különbség az öngyilkosság eseteinek számában 1000 kezelt betegre vetítve a placebóval szemben A korosztály növekszik a placebóhoz képest Jelzés: Velaxin Placebo

2. táblázat: A mánia vagy a hipomania előfordulása (%), amelyet a premaxmarketing vizsgálatokban jelentettek Velaxinnal kezelt betegeknél
MDD	0,3	0,0
KALANDOZIK	0,0	0.2
SZOMORÚ	0.2	0,0
PD	0.1	0,0

Megszakítási szindróma

A Velaxin-t szedő betegeknél szisztematikusan értékelték a abbahagyás tüneteit, ideértve a klinikai vizsgálatok prospektív elemzését GAD-ban, valamint retrospektív felméréseket az MDD és SAD vizsgálatokról. Megállapították, hogy a Velaxin hirtelen abbahagyása vagy dózisának csökkentése különböző dózisokkal összefüggésben áll az új tünetek megjelenésével, amelyek gyakorisága a megemelt dózissal és a kezelés hosszabb időtartamával nőtt. A jelentett tünetek közé tartozik: izgatottság, anorexia, szorongás, zavartság, koordinációs és egyensúlyzavar, hasmenés, szédülés, szájszárazság, diszforikus hangulat, fascikuláció, fáradtság, influenzaszerű tünetek, fejfájás, hipomania, álmatlanság, hányinger, idegesség, rémálmok, érzékszervi zavarok ( beleértve az ütésszerű elektromos érzéseket), aluszékonyság, izzadás, remegés, szédülés és hányás.

A Velaxin, más SNRI-k és SSRI-k forgalomba hozatala során spontán jelentettek olyan mellékhatásokat, amelyek a gyógyszerek abbahagyása után következtek be, különösen hirtelen esetén, beleértve a következőket: diszforikus hangulat, ingerlékenység, izgatottság, szédülés, érzékszervi zavarok (pl. Paresztézia, mint például az áramütés érzése), szorongás, zavartság, fejfájás, letargia, érzelmi labilitás, álmatlanság, hipomania, fülzúgás és rohamok. Míg ezek az események általában önkorlátozóak, súlyos abbahagyási tünetekről számoltak be.

A Velaxin-kezelés leállításakor a betegeket ellenőrizni kell ezekre a tünetekre. A hirtelen abbahagyás helyett a dózis fokozatos csökkentése javasolt, amikor csak lehetséges. Ha az adag csökkentését vagy a kezelés abbahagyását követően elviselhetetlen tünetek jelentkeznek, akkor fontolóra lehet venni a korábban előírt adag folytatását. Ezt követően az orvos folytathatja az adag csökkentését, de fokozatosabban.

Rohamok

Görcsrohamok fordultak elő a Velaxin terápia során. A Velaxin, mint sok antidepresszáns, körültekintően alkalmazandó azoknál a betegeknél, akiknek kórtörténetében görcsrohamok szerepelnek, és minden görcsrohamban szenvedő beteg esetében le kell állítani. [Csökkenteni kell a kockázatot: Kockázati tényezők, egyidejűleg alkalmazott gyógyszerek, amelyek csökkentik a rohamküszöböt.]

Hyponatremia

Hyponatremia fordulhat elő SSRI-kkel és SNRI-kel, beleértve a Velaxint is tartalmazó kezelés eredményeként. Sok esetben a hyponatremia a nem megfelelő antidiuretikus hormon (SIADH) szekréciójának eredménye. Olyan esetekről számoltak be, amelyek szérum-nátriumja alacsonyabb, mint 110 mmol/l. Az idős betegeknél nagyobb a kockázata annak, hogy SSRI-k és SNRI-k mellett hyponatremia alakul ki. A diuretikumokat szedő betegek vagy azok, akik egyébként kimerültek a kötetben, nagyobb kockázatot jelenthetnek. Fontolja meg a Velaxin abbahagyását tüneti hiponatrémiában szenvedő betegeknél, és indítson megfelelő orvosi beavatkozást.

A hyponatremia jelei és tünetei közé tartozik a fejfájás, koncentrációs nehézség, memóriazavar, zavartság, gyengeség és bizonytalanság, amelyek zuhanáshoz vezethetnek. A súlyosabb és/vagy akutabb esetekhez társuló jelek és tünetek közé tartozik a hallucináció, az ájulás, a roham, a kóma, a légzésleállás és a halál.

Súly és magasság változás gyermekgyógyászati betegeknél

Az MDD, GAD és SAD placebóval kontrollált gyermekgyógyászati vizsgálatokban a testtömeg átlagos változását és a súlycsökkenés gyakoriságát (a legalább 3,5% -ot elvesztő betegek százaléka) a 3. és 4. táblázat mutatja.