WHO EMRO A peptikus fekélybetegség gyakorisága a ramadán alatt és után az Egyesült Arab Emírségekben

itthon
Egészségügyi témák
Adatok és statisztikák
Médiaközpont
Információs források
Országok
Programok
Rólunk

Szakasz menü

Ön itt van

Kelet-mediterrán egészségügyi folyóirat
- A folyóiratról
- Korábbi kérdések
  - 2021. évfolyam 27. szám
  - 2020. évi 26. évfolyam
  - 2019. évi 25. évfolyam
  - 2018. kötet 24. kötet
  - 2017. kötet 23. kötet
  - 2016. évi 22. évfolyam
  - 2015. évfolyam 21. kötet
  - 2014. évfolyam 20. kötet
  - 2013. évfolyam 19. kötet
  - 2012. évfolyam 18. kötet
  - 2011. évi 17. évfolyam
  - 2010. kötet 16. kötet
  - 2009. évi 15. évfolyam
  - 2008. évfolyam 14. kötet
  - 2007. kötet 13. kötet
  - 2006. évi 12. évfolyam
  - 2005. évi 11. évfolyam
  - 2004. évfolyam 10. kötet
  - 2003. kötet
  - 2002. évfolyam, 8. kötet
  - 2001. kötet, 7. kötet
  - 2000. kötet 6. kötet
  - 5. kötet, 1999.
  - 1998. 4. évfolyam
  - 1997. 3. évfolyam
  - 2. kötet, 1996
  - 1995. 1. évfolyam
- Információ a szerzők számára
- Információ a bírálók számára
- Cikkek a sajtóban
- Találkozók
- Regisztráljon az e-mail értesítés/RSS szolgáltatásra
- Nyomtatott példányok megrendelése
- Jogi nyilatkozat/szerzői jog
- Információs források
- Lépjen kapcsolatba velünk
- itthon

Kelet-mediterrán egészségügyi folyóirat

A peptikus fekélybetegség gyakorisága a ramadán alatt és után az Egyesült Arab Emírségek kórházában

A. Bener, 1,2 M.F. Derbala, 3 S. Al-Kaabi, 3 L.O. Taryam, 1 M.M. Al-Ameri, 1 N. M. Al-Muraikhi 1 és T. M. Al-Mansoor 1

ABSZTRAKT Célul tűztük ki, hogy megvizsgáljuk a ramadán böjt hatását a peptikus fekélybetegségre és annak szövődményeire azoknál a betegeknél, akik az Egyesült Arab Emírségek (Egyesült Arab Emírségek) Al-Ain kórházának Baleseti és Sürgősségi Osztályán jelentkeznek. Visszatekintve átnéztük a betegrekordokat a 10 éves időszakban, 1992 és 2002 között. A peptikus fekélybetegség miatt kezelt 470 betegből 215-et láttak a ramadán alatt, 255-t a ramadánt követő hónapban. A peptikus fekélybetegség gyakorisága magasabb volt a ramadán után, mint a ramadán alatt, de ez statisztikailag nem volt szignifikáns. A peptikus fekélybetegség gyakrabban fordult elő a 30–49 éves korosztályban. A peptikus fekély perforációja gyakrabban fordult elő a ramadán után, de a különbség nem volt szignifikáns. A regresszióanalízis a következő változókat azonosította a peptikus fekélybetegség előrejelzőjeként: anorexia, fájdalom, magas vérnyomás, dohányzás, epigasztrikus fájdalom, cukorbetegség és családtörténet.

Fréquence de la maladie ulcéreuse gasztro-duodénale medál és après le ramadan dans un hôpital des Émirats arabes unis

ÖNÉLETRAJZ Notre objectif était d’étudier l’effet du jeûne du ramadan sur la survenue de la maladie ulcéreuse gastro-duodénale et ses komplikációk chez des betegek se présentant au Service des Urgences de l’Hôpital d’Al Ain (Émirats arabes unis). Nous avons effectué une étude rétrospective des dossiers des betegek sur une période de 10 ans, de 1992 à 2002. Sur les 407 beteg jellemzői öntött és ulcère gastro-duodénal, 215 avaient konzultációs medál le ramadan és 255 durant le mois suivant. La fréquence de la maladie ulcéreuse gasztro-duodénale était plus élevée après le ramadan que medál mais ce n’était pas statisticquement reikšmingatif. La maladie ulcéreuse gasztro-duodénale survenait plusz france-dans le groupe d’âge 30-49 ans. La perforation d’ulcère gastro-duodénal était plus fréquente après le ramadan mais la différence n’était pas sigative. L’analyse de regression a permis d’identifier les variables suivantes comme facteurs prédictifs de la maladie ulcéreuse gastro-duodénale: anorexie, douleur, hypertonia, tabagisme, douleurs épigastriques, diabète et antécédents familiaux.

Bevezetés

Egy bizonyos ideig tartó böjt a világ több fő vallásának jellemzője volt vagy volt. Az iszlám számára a ramadán szent hónapjának egésze a nappali órákban szigorúan betartott böjt ideje. Világszerte közel egymilliárd muszlim gyors ebben a hónapban.

A ramadán ideje alatt minden egészséges felnőtt muszlim köteles tartózkodni az evéstől és az ivástól napkeltétől napnyugtáig. Tartózkodniuk kell az orális gyógyszerek, valamint az intravénás folyadékok és tápanyagok szedésétől is [1,2]. A ramadán éjszakai óráiban az evés és az ivás általában növekszik [1,4]. Ez a szakaszos étkezési és étkezési szokás különbözik az egyéb böjtöléstől vagy a folyamatos ételfogyasztástól [5]. Eddig csak néhány tanulmányról számoltak be a ramadán böjtöléssel járó megváltozott aktivitás és étkezési ütemterv fiziológiai hatásairól, például csökkent nappali szájhőmérsékletről, éberségről, hangulatról, csökkent fizikai aktivitásról és koncentrációról [2,3,6,7].

A gyomorfekélyes vérzés miatti mortalitás az elmúlt években nem változott érdemben, és a betegek kezelésének előrehaladása ellenére továbbra is 7% –10% [8]. A perforált peptikus fekély a peptikus fekélybetegség súlyos szövődménye [9,10].

Ennek a vizsgálatnak a célja az volt, hogy megvizsgálják, hogy a ramadán hónapi koplalásnak van-e hatása az Egyesült Arab Emírségek egyik nagy kórházának baleseti és sürgősségi osztályára jelentkező muszlim betegek peptikus fekély gyakoriságára és peptikus fekély perforációjára.

Mód

Retrospektív leíró vizsgálatot végeztünk a peptikus fekély perforációjáról azon betegek körében, akik az Egyesült Arab Emírségek Al Ain Kórházának Baleseti és Sürgősségi Osztályára érkeztek, akiket az orvostudományi és sebészeti osztályon kezeltek. A vizsgálati periódus a ramadán hónapja és a ramadán (Shawwal) utáni hónap volt a hidzsra naptárban az 1992–2002 közötti időszakra. Az összegyűjtött információk a betegek szociodemográfiai jellemzőire (életkor, nem, nemzetiség) vonatkozó adatokat tartalmazzák. Az összegyűjtött egyéb információk magukban foglalták az étkezési, ivási, cigarettázási, perforációs életmódbeli szokásokat, a korábbi gyomor-bélrendszeri betegségek előzményeit és a gyógyszeres kezelés történetét. Az adatokat kivonták a kórlapokból; a hiányos vagy hiányzó adatokkal ellátott rekordokat kizárták a vizsgálatból. Csak a peptikus fekély olyan eseteit vették figyelembe, amelyek patológiás állapotai peptikus fekély szövődményéhez vezettek, például vérzéshez és perforációhoz; így kizárták a nyelőcső varikációit vagy a gyomorrákot. Kizárták azokat a pácienseket, akiknek a peptikus fekély perforációja a vizsgálat 2 hónapján kívül történt.

Az adatokat SPSS 11-es verzióval elemeztük. Az adatokat átlagként és szórásként (SD) fejezzük ki, hacsak másként nem jelezzük. Khi-négyzet analízist végeztünk a kategorikus változók arányainak eltéréseinek tesztelésére 2 vagy több csoport között. A 2 × 2 táblákban a Fisher-pontos (kétfarkú) tesztet alkalmazták a khi-négyzet teszt helyett, amikor a minta mérete kicsi volt. Lépésenkénti logisztikus regressziós elemzést alkalmaztunk a lehetséges zavaró tényezőkhöz való igazodáshoz, valamint a peptikus fekély és perforáció kockázati tényezőinek (determinánsainak) rangsorolásához. P 0,05). A peptikus fekély gyakorisága a 30 és 49 év közötti betegeknél volt a legmagasabb. Bár a peptikus fekélybetegség gyakorisága magasabb volt a férfiaknál mind a ramadán alatt, mind utána, a betegek nagy hányada nő volt mindkét időszakban.

Nagyobb összefüggés volt a peptikus fekély, a magas vérnyomás és a cukorbetegség között a ramadánt követő hónapban, mint a ramadán alatt, de a különbség statisztikailag nem volt szignifikáns. Vizsgálati mintánkban a dohányzás prevalenciája alacsony volt; a dohányzás azonban szignifikánsan magasabb volt a ramadán után (15,0%, szemben 24,3%, P = 0,014).

Betegeinknél talált peptikus fekélybetegség néhány jellemzőjét a 2. táblázat mutatja be. A következő változók esetében statisztikailag szignifikánsan magasabb gyakoriságot találtunk a ramadánt követő hónapban a ramadánnal összehasonlítva: emésztési zavarok (P = 0,022), anorexia (P = 0,003) ), perforáció (P = 0,008) és gyógyszerek használata (P = 0,0031).

A 3. táblázat a lépésenkénti logisztikus regressziós elemzés eredményeit mutatja, amelyek azt mutatják, hogy az anorexia, a fájdalom, a magas vérnyomás, a dohányzás, az epigasztrikus fájdalom, a cukorbetegség és a családtörténet volt az egyetlen szignifikáns előrejelző a peptikus fekély és a peptikus fekély perforációja után, az életkor és a nem szerinti kiigazítás után.

Vita

Van néhány bizonyíték Szaúd-Arábiából, hogy a ramadán ideje alatt csökken az étkezési gyakoriság, de minden étkezés táplálkozási szempontból sűrűbb, mint a ramadánon kívüli étkezés [11,12].

A korábbi beszámolók ellenére a sav és a pepszin szekréciójának reverzibilis növekedését javasolják, amely szerepet játszhat a ramadán során tapasztalt dyspeptikus tünetek növekedésében [2,13], valamint az életmód változásaiban, amelyek a gyomor növekedésével járhatnak. a savasság főként a napfázisban [14,15], nem tapasztaltunk növekedést a gyomorfekély-betegség du-ring Ramadan gyakoriságában. Donderici és mtsai. a peptikus fekély szövődményeinek növekedéséről számolt be a ramadán alatt, különösen a nők körében [10]. Ezt nem találtuk meg, és valójában a peptikus fekélybetegség és szövődmények gyakoribbak voltak a Ramadan utáni hónapban a tanulmányunkban. Eredményeink egyetértenek Abu Farsakh-val, aki arról számolt be, hogy a férfi nem a peptikus fekély perforációjának kockázati tényezője [15]. A perforáció gyakoriságának növekedése a középkorban azt tükrözi, hogy az életkor a peptikus fekély perforációjának kockázati tényezője [16], nem pedig a ramadán éhgyomorra. Ennek oka lehet a Helicobacter pylori fertőzés előfordulásának növekedése az életkor előrehaladtával, mivel a H. pylori fertőzés előfordulási gyakorisága az 50 év felettieknél és a 70 évnél idősebbeknél> 50% és> 75%, vagy az érrendszeri devitalizációnak köszönhető [17].

A peptikus fekély és a diabetes mellitus együttélése ritka. A peptikus fekélybetegség prevalenciáját tünetmentes diabéteszes betegeknél Japánban 5,3-7,3% -nak jelentették [18]. Bár a dyspepsia előfordulásáról beszámoltak, hogy cukorbetegeknél gyakori egy kenyai kórházban, az endoszkópos leletek és a H. pylori státus nem különbözött szignifikánsan a nem diabéteszes populációétól [19]. Megállapítottuk azonban, hogy a cukorbetegség a peptikus fekélybetegség jelentős előrejelzője, amely tükrözi a gyomor savasságának növekedésére való hajlamot az I. típusú cukorbetegség első 5 évében [18]. Beszámoltak arról, hogy peptikus fekélybetegségben szenvedő cukorbetegség esetén gyomorfekély esetén mérsékelt intragasztrikus hipersavasság és nyombélfekély esetén kifejezett intragasztrikus hipersavasság figyelhető meg [20]. Emellett a 2-es típusú cukorbetegeknél a H. pylori-fertőzés felszámolási aránya szignifikánsan alacsonyabb volt, ennek oka lehet a gyomor mikrovaszkulatúrájának változásai, valamint a rezisztens törzsek kialakulásához vezető visszatérő bakteriális fertőzések eredményeként gyakori antibiotikum-használat [ 21].

Következtetés

Nem találtunk szignifikáns különbséget a peptikus fekélyek gyakoriságában a ramadánban a ramadánt követő hónaphoz képest, bár a peptikus fekély perforációja nagyobb volt a ramadán után.

Köszönetnyilvánítás

Szeretnénk megköszönni David Y. Graham professzornak, az Egyesült Államok Baylor College of Medicine orvostudományi és molekuláris virológiai elnökének és professzorának értékes visszajelzését, amely tovább javította a cikk bemutatását. Hálásak vagyunk Soji Samson kisasszonynak és Abdulaziz Farooq úrnak a kézirat elkészítésében nyújtott segítségükért is. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a Baleseti és Sürgősségi Osztály, valamint az Orvosi és Sebészeti Osztály tanácsadóinak, orvosainak és ápolóinak, akik segítettek nekünk a vizsgálat elvégzésében.