GI Center Gasztroenterológiai Peptikus fekély - GI Center Gasztroenterológia

itthon
Ról ről
- Üdvözöljük a gasztroenterológiai gyakorlatunkon
- Találkozzon a gasztroenterológiai orvosokkal!
  - Dr. Meah, MD
  - Dr. U. Siddiqui
- Közösségi események
- Hagyja visszajelzését
- Dr. Meah Super Humans blogja
Helyek
- Endoszkópiás Központunk
- Pearland
- Friendswood
- Jackson-tó
- Bay City
Betegtájékoztató
- Új betegek - Kezdje itt
- Biztosítás
- Készítmény
- En Español
- Adatvédelmi irányelvek
- Oktassa magát
  - GI eljárások
  - Fogyókúrák
  - Betegségek listája
  - Labs
Fogyókúrák
Blog
Betegportál
Lépjen kapcsolatba velünk
Fizessen online

Gyomorfekély

Mi a peptikus fekély?

A gyomorfekély lyuk a gyomor, a nyombél vagy a nyelőcső bélbélésében. A gyomorfekély a gyomor gyomorfekélyének nevezik; a duodenum egy nyombélfekély; a nyelőcsőből pedig egy nyelőcső fekély. Fekély akkor fordul elő, amikor e szervek bélését a gyomorsejtek által kiválasztott savas emésztőnedvek korrodálják. Gyomorfekély a betegség gyakori, évente több millió amerikait érint. A kezelés orvosi költségei gyomorfekély és szövődményei évente több milliárd dollárba kerülnek. A legutóbbi orvosi fejlődés tovább növelte a fekélyképződés megértését. Továbbfejlesztett és kibővített kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre.

Milyen okai vannak a peptikus fekélyeknek?

Sok éven át úgy gondolták, hogy a sav felesleg a fekélybetegség legfőbb oka. Ennek megfelelően a kezelés a hangsúlyt a gyomorsav szekréciójának semlegesítésére és gátlására helyezte. Míg a sav még mindig jelentősnek tekinthető a fekélyképződésben, a fekélybetegség fő oka jelenleg a gyomor fertőzése a „Helicobacter pyloridus” (H. pylori) nevű baktériummal. A fekélyek másik fő oka a gyulladáscsökkentő gyógyszerek, általában NSAID-k (nem szteroid gyulladáscsökkentők), köztük az aszpirin krónikus alkalmazása. A dohányzás szintén fontos oka a fekélyképződésnek és a fekélykezelés sikertelenségének.

A H. pylori baktériumok nagyon gyakoriak, világszerte több mint egymilliárd embert fertőznek meg. Becslések szerint az Egyesült Államok 60 évnél idősebb lakosságának fele fertőzött H. pylori-val. A fertőzés általában sok éven át fennáll, és a fertőzöttek 10-15% -ában fekélybetegséghez vezet. A H. pylori a gyomor- és nyombélfekélyben szenvedő betegek több mint 80% -ában található meg. Míg a H. pylori fekélyek kialakulásának mechanizmusa nem jól ismert, egyértelműen kimutatták, hogy ennek a baktériumnak az antibiotikumok általi eltávolítása gyógyítja a fekélyeket és megakadályozza a fekély kiújulását.

Az NSAID-k gyógyszerek az ízületi gyulladásra és más fájdalmas gyulladásos állapotokra a szervezetben. Az aszpirin, az ibuprofen (Motrin), a naproxen (Naprosyn) és az etodolac (Lodine) néhány példa erre a gyógyszercsoportra. A prosztaglandinok olyan anyagok, amelyek fontosak abban, hogy a bélbélések ellenálljanak a maró savkárosodásoknak. A nem szteroid gyulladáscsökkentők fekélyt okoznak a prosztaglandinok gyomorba történő beavatkozásával.

A cigarettázás nemcsak fekélyképződést okoz, hanem növeli a fekélybetegségek, például fekélyvérzés, gyomorelzáródás és perforáció kockázatát. A dohányzás a fekély gyógyszeres kezelésének sikertelenségének fő oka is.

A közhiedelemmel ellentétben az alkoholnak, a kávénak, a kólának, a fűszeres ételeknek és a koffeinnek nincs bizonyított szerepe a fekélyképződésben. Hasonlóképpen, nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy az életstresszek vagy a személyiségtípusok hozzájárulnának a fekélybetegséghez.

Mik a fekély tünetei?

A fekélybetegség tünetei változóak. Sok fekélyes beteg minimális emésztési zavarokat szenved vagy egyáltalán nem érez kellemetlenségeket. Egyesek a felső hasi égéstől vagy éhségfájdalomról számolnak be egy-három órával étkezés után és az éjszaka közepén. Ezeket a fájdalomtüneteket gyakran az élelmiszer vagy az antacidok enyhítik. A fekélybetegség fájdalma rosszul korrelál az aktív fekély jelenlétével vagy súlyosságával. Néhány betegnek tartós fájdalmai vannak akkor is, ha a fekély gyógyulása teljesen meggyógyult. Mások egyáltalán nem tapasztalnak fájdalmat, pedig a fekélyek visszatérnek. A fekélyek gyakran spontán módon jönnek és mennek anélkül, hogy az egyén valaha is tudná, hacsak nem fordul elő súlyos szövődmény (például vérzés vagy perforáció).

Hogyan diagnosztizálják a fekélyt?

A fekély diagnosztizálását vagy bárium felső GI röntgen, vagy felső endoszkópia (EGD-esophagogastroduodenoscopy) segítségével végezhetjük el. A bárium felső GI röntgenfelvételt könnyű elvégezni, és nem jelent kockázatot vagy kényelmetlenséget. A bárium egy krétás anyag, amelyet orálisan adnak be. A bárium látható a röntgenfelvételen, és röntgenfilm segítségével felvázolja a gyomrot. A bárium röntgensugarak azonban kevésbé pontosak, és előfordulhat, hogy az esetek 20% -áig nem észlelnek fekélyeket.

A felső endoszkópia pontosabb, de magában foglalja a páciens szedációját és egy rugalmas cső behelyezését a szájon keresztül a gyomor, a nyelőcső és a duodenum ellenőrzésére. A felső endoszkópia további előnye, hogy képes eltávolítani a kis szövetmintákat (biopsziákat) a H. pylori fertőzés tesztelésére. A biopsziákat mikroszkóp alatt is meg lehet vizsgálni a rák kizárása érdekében. Míg gyakorlatilag az összes nyombélfekély jóindulatú, a gyomorfekély esetenként rákos lehet. Ezért a gyomorfekélyeken gyakran biopsziát végeznek a rák kizárása érdekében.

Mik a fekély szövődményei?

A fekélyes betegek általában elég kényelmesen működnek. Egyes fekélyek valószínűleg gyógyszerek nélkül is gyógyulnak. Ezért a fekélyekből eredő fő problémák a fekély szövődményeihez kapcsolódnak. A szövődmények közé tartozik a fekély vérzése, a fekély perforációja és a gyomor elzáródása.

A fekélyes vérzésben szenvedő betegek fekete kátrányos székletről (melena), gyengeségről, az állva hagyás miatti érzésről (ortosztatikus syncope) és vérhányásról (hematemesis) számolhatnak be. Az első kezelés magában foglalja az elveszített testnedvek intravénás gyors pótlását. Tartós vagy súlyos vérzésben szenvedő betegeknél vérátömlesztésre lehet szükség. Felső endoszkópiát végeznek a vérzés helyének megállapítására és az aktív fekélyes vérzés leállítására fűtött műszerek segítségével.

A fekélyperforáció a gyomortartalom szivárgásához vezet a hasi (peritonealis) üregben, ami akut peritonitist (a hasüreg fertőzését) eredményezi. Ezek a betegek hirtelen jelentkező szélsőséges hasi fájdalomról számolnak be, amelyet bármilyen mozgás súlyosbít. A hasizmok merevek és deszkaszerűek. Általában sürgős műtétre van szükség.

A gyomorelzáródásban szenvedő betegek gyakran növekvő hasi fájdalomról, emésztetlen vagy részben emésztett ételek hányásáról, csökkent étvágyról és fogyásról számolnak be. Az obstrukció általában a pylorus csatornán vagy annak közelében történik. A pylorus csatorna a gyomor természetesen keskeny része, mivel csatlakozik a vékonybél felső részéhez, amelyet duodenumnak neveznek. A felső endoszkópia hasznos a diagnózis felállításában és a gyomorrák kizárásában, mint az elzáródás oka. Bizonyos betegeknél a gyomorelzáródás 72 órán keresztül megszüntethető a gyomortartalom csőszívásával, intravénás fekélyellenes gyógyszerekkel, például cimetidinnel (Tagamet) és ranitidinnel (Zantac) együtt. A tartósan elzáródó betegek műtétet igényelnek. .

Milyen kezelések állnak rendelkezésre a peptikus fekélyek esetén?

A fekélykezelés célja a fájdalom enyhítése és a fekélybetegségek, például vérzés, elzáródás és perforáció megelőzése. A kezelés első lépése a kockázati tényezők (NSAID-k és cigaretta) csökkentését foglalja magában. A következő lépés a gyógyszerek.

Az antacidok semlegesítik a gyomorban meglévő savat. Az antacidok, például a Maalox, a Mylanta és az Amphojel biztonságos és hatékony kezelések. Ezen szerek semlegesítő hatása azonban rövid ideig tart, és gyakori adagolásra van szükség. A magnéziumot tartalmazó savkötők, például a Maalox és a Mylanta hasmenést, míg az alumínium szerek, például az Amphojel székrekedést okozhatnak. A fekélyek gyakran visszatérnek, amikor az antacidokat abbahagyják.

Tanulmányok kimutatták, hogy a gyomorban található fehérje, a hisztamin, serkenti a gyomorsav szekrécióját. A hisztamin-antagonisták (H2-blokkolók) olyan gyógyszerek, amelyek blokkolják a hisztamin gyomorsejtekre gyakorolt hatását, csökkentve ezzel a savkibocsátást. A H2-blokkolók például a cimetidin (Tagamet), a ranitidin (Zantac), a nizatidin (Axid) és a famotidin (Pepcid). Míg a H2 blokkolók hatékonyak a fekély gyógyulásában, korlátozott szerepük van a H. pylori antibiotikumok nélküli felszámolásában. Ezért a fekélyek gyakran visszatérnek a H2-blokkolók leállításakor. Általában ezek a gyógyszerek jól tolerálhatóak, és hosszú távú alkalmazásuk mellett is kevés mellékhatásuk van. Ritka esetekben a betegek fejfájást, zavartságot, letargiát vagy hallucinációkat jelentenek. A cimetidin krónikus alkalmazása ritkán okozhat impotenciát vagy mellduzzanatot. A cimetidin és a ranitidin egyaránt befolyásolhatja a szervezet alkohol-kezelésének képességét. Az ezeket a gyógyszereket szedő és alkoholt fogyasztó betegeknél a vér alkoholszintje megemelkedhet. Ezek a gyógyszerek zavarhatják a máj más gyógyszerek kezelését is, például a Dilantin, a Coumadin és a teofillin. Szükség lehet ezen gyógyszerek gyakori ellenőrzésére és módosítására.

A protonpumpa-gátlók, mint például az omeprazol (Prilosec), a lansoprazol (Prevacid), a pantoprazol (Protonix), az ezomeprazol (Nexium) és a rabeprazol (Aciphex) hatékonyabbak, mint a H2-blokkolók, a savszekréció elnyomásában. A különböző protonpumpa-gátlók nagyon hasonló hatásúak, és nincs bizonyíték arra, hogy az egyik hatékonyabb a másiknál a fekélyek gyógyításában. Míg a protonpumpa-gátlók hatékonysága összehasonlítható a H2-blokkolókkal a gyomor- és nyombélfekély kezelésében, a nyelőcső-fekélyek kezelésében a H2-blokkolókkal szemben jobb. A nyelőcsőfekélyek érzékenyebbek, mint a gyomor- és nyombélfekélyek, apró mennyiségű savra. Ezért a protonpumpa-gátlók által teljesebb savszuppresszió fontos a nyelőcső fekélyének gyógyulásában. A protonpumpa inhibitorok jól tolerálhatók. A mellékhatások nem gyakoriak; ezek közé tartozik a fejfájás, hasmenés, székrekedés, hányinger és kiütés. Érdekes módon a protonpumpa-gátlók semmilyen hatással nincsenek az ember képességére a tápanyagok emésztésére és felszívására. A protonpumpa-gátlókat hosszú távú alkalmazás esetén is biztonságosnak találták, anélkül, hogy súlyos egészségkárosító hatásokat jelentettek volna.

A szukralfát (Carafate) és a misoprostol (Cytotec) olyan szerek, amelyek megerősítik a bélbélést a savas emésztőrendszeri nedvek támadásai ellen. A karafát bevonja a fekély felületét és elősegíti a gyógyulást. A gyógyszeres kezelésnek nagyon kevés mellékhatása van. A leggyakoribb mellékhatás a székrekedés és a más gyógyszerek felszívódásának zavarása. A Cytotec egy prosztaglandin-szerű anyag, amelyet általában az NSAID-ok fekélyes hatásainak ellensúlyozására használnak. A vizsgálatok azt sugallják, hogy a Cytotec megvédheti a gyomrot a fekélyektől azoknál, akik krónikus alapon szedik az NSAID-kat. A hasmenés gyakori mellékhatás. A Cytotec vetélést okozhat terhes nőknek adva, és a fogamzóképes nőknek kerülniük kell.

Sok ember hordozza a gyomrában a H. pylori-t anélkül, hogy valaha is fájdalma vagy fekélye lenne. Nem teljesen világos, hogy ezeket a betegeket antibiotikumokkal kell-e kezelni. További kérdésekre van szükség a kérdés megválaszolásához. Dokumentált fekélybetegségben és H. pylori fertőzésben szenvedő betegeket antibiotikum-kombinációkkal kell kezelni. A H. pylori-t nagyon nehéz lehet teljesen kiirtani. A kezeléshez több antibiotikum kombinációjára van szükség, néha protonpumpa-gátlóval, H2-blokkolókkal vagy Pepto-Bismol-nal kombinálva. Általánosan alkalmazott antibiotikumok a tetraciklin, az amoxicillin, a metronidazol (Flagyl), a klaritromicin (Biaxin) és a levofloxacin (Levaquin). A H. pylori felszámolása megakadályozza a fekélyek visszatérését (ez az összes többi fekélykezelési lehetőség fő problémája). Ennek a baktériumnak a megszüntetése szintén csökkentheti a gyomorrák kialakulásának kockázatát a jövőben. Az antibiotikumokkal történő kezelés allergiás reakciók, hasmenés és néha súlyos antibiotikumok által kiváltott vastagbélgyulladás (vastagbélgyulladás) kockázatát hordozza magában.

Nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy az étrend korlátozása és a nyájas étrend szerepet játszana a fekély gyógyulásában. Nincs bizonyított kapcsolat a között gyomorfekély betegség, valamint a kávé és az alkohol bevitele. Mivel azonban a kávé serkenti a gyomorsav-szekréciót, az alkohol pedig gyomorhurutot okozhat, az alkohol és a kávéfogyasztás mértéke gyakran ajánlott.