A bélhormonok, a hasnyálmirigy-hormonok és a gyulladásgátló citokinek profilja Új-Zéland maori


bélhormonok

Gasztroenterológiai kutatás

Web of Science
(ESCI, Clarivate Analytics)

WMA Helsinki Nyilatkozat Az emberi alanyokat bevonó orvosi kutatás etikai alapelvei (2013. október)

  • itthon
  • Ról ről
  • Belépés
  • Regisztráció
  • Keresés
  • Levéltár
  • Beküldés
  • Díjak
  • Szerkesztők
Gasztroenterológiai kutatás, ISSN 1918-2805 nyomtatás, 1918-2813 online, Open Access
A cikk szerzői joga, a szerzők; A folyóirat összeállításának szerzői joga, a Gastroenterol Res és az Elmer Press Inc.
A folyóirat weboldala: http://www.gastrores.org

11. évfolyam, 4. szám, 2018. augusztus, 280–289

A bélhormonok, a hasnyálmirigy-hormonok és a gyulladásgátló citokinek profilja Új-Zéland maori

Aya Cervantes a, Ruma G. Singh a, Sayali A. Pendharkar a, Sakina H. Bharmal a, Maxim S. Petrov a, b

egy orvostudományi iskola, Aucklandi Egyetem, Auckland, Új-Zéland
b Levelező szerző: Maxim S. Petrov, Orvostudományi Kar, Aucklandi Egyetem, 12.085A szoba, 12. szint, Auckland City Hospital, Auckland 1023, Új-Zéland

2018. május 8-án benyújtott kézirat, 2018. május 28-án elfogadott
Rövid cím: Hormonok Új-Zéland maori
doi: https://doi.org/10.14740/gr1042w

Háttér: Új-Zéland őslakosainak, a maoritoknak legalább kétszer nagyobb az elhízás és a cukorbetegség gyakorisága, mint az ország általános lakosságához képest. A bél és a hasnyálmirigy hormonprofiljának különbségei, valamint a gyulladáscsökkentő közeg hozzájárulhat ehhez az eltéréshez. A cél a bélhormonok, a hasnyálmirigy-hormonok és a gyulladáscsökkentő citokinek különbségének vizsgálata maori és nem maori egyének között.

Mód: Ez egy keresztmetszeti vizsgálat volt. Az éhomi vérmintákat a kolecisztokinin, a ghrelin, a gyomor-gátló peptid, a glicentin, a glukagon-szerű peptid-1 és -2, az oxyntomodulin, a szekretin, az amilin, a C-peptid, a glükagon, az inzulin, a hasnyálmirigy-polipeptid, a szomatosztatin, az interleukin-6 mérésére használtuk. monocita kemoattraktáns fehérje-1 és tumor nekrózis faktor-α. A bináris logisztikus regressziós elemzést egy kiigazítatlan és négy módosított statisztikai modellben végeztük, igazítva a beteg, metabolikus és hasnyálmirigy-gyulladással kapcsolatos tényezőket.

Eredmények: Összesen 8 maori és 85 nem maori személy került be. A ghrelin, a hasnyálmirigy-polipeptid és az interleukin-6 szintek keringési szintje szignifikánsan magasabb volt Maori-ban (P = 0,005, P = 0,003 és P = 0,011) mind kiigazítatlan, mind mind a négy korrigált elemzés során. Más jelző molekulák nem mutattak következetesen jelentős összefüggéseket az etnikummal.

Következtetés: A bélhormonok, a hasnyálmirigy-hormonok és a gyulladáscsökkentő citokinek profilja a maori és a nem maori egyének között eltérőnek tűnik, függetlenül az elhízástól, a cukorbetegségtől és más kovariánsoktól. Ez valamilyen módon magyarázhatja az elhízásra és a cukorbetegségre való hajlandóságot a maori lakosság körében.

Kulcsszavak: Ghrelin; Hasnyálmirigy-polipeptid; Interleukin-6; Elhízottság; Etnikum

Az elhízást az Egészségügyi Világszervezet járványnak minősíti, és becslések szerint világszerte több mint 600 millió embert érint [1]. Továbbá Új-Zélandon a harmadik legmagasabb az elhízás aránya a világon [2]. Az állapot jelentős terhet ró az egészségügyre, és rengeteg betegséggel jár együtt, beleértve az anyagcsere-betegségeket, a szív- és érrendszeri betegségeket és a rákot is. Az, hogy bizonyos etnikumok, beleértve az őslakosokat is, felülreprezentáltak az elhízás és a metabolikus betegségekkel kapcsolatos statisztikák terén, jól elismert közegészségügyi kérdés [3]. Új-Zélandon az elhízás aránya a maori felnőtteknél kétszerese a nem maori egyének arányának [2], és a maori emberek rosszabb egészségi eredménnyel rendelkeznek [4]. Hasonlóképpen, a világ minden más őshonos lakossága, például az amerikai pima-indiánok [5, 6], a kanadai őslakosok [7, 8], ausztrál őslakosok [9] és a tajvani bennszülöttek [10], gyakoribbak az elhízásban és rosszabb egészségi állapotban eredmények az általános népességhez képest. Ezek a megállapítások az őslakos népesség közötti egészségügyi különbségeket helyezik előtérbe, kiemelve az alapul szolgáló patogenetikai mechanizmusok jobb megértésének szükségességét az esetleges etnikum-specifikus megelőző és terápiás intézkedések kidolgozása érdekében.

A bél és a hasnyálmirigy döntő szerepet játszik az anyagcsere folyamatokban, mivel ezek a szervek szekretálják a metabolikus homeosztázist szabályozó hormonokat [11]. A bél- és hasnyálmirigy-hormonok keringő szintjének megváltozása több szempontból is megzavarhatja az anyagcsere homeosztázisát, és különösen túlzott zsírszintet és glükózzavart eredményezhet [12]. A metabolikus homeosztázis károsodásának másik tényezője az elhízásra jellemző krónikus alacsony fokú gyulladás és a csökkent glükóz-tolerancia [13, 14]. A legújabb tanulmányok azt mutatják, hogy az olyan hormonok, mint az inzulin, az amilin, a hasnyálmirigy-polipeptid (PP) és a ghrelin jelentősen társulnak a gyulladásgátló citokinekhez, nevezetesen az interleukin-6 (IL-6), a monocita kemoattraktáns protein-1 (MCP-1) és a tumor nekrózis faktorához -α (TNFα) károsodott metabolikus homeosztázisban szenvedő betegeknél [15, 16].

A társadalmi-gazdasági egyenlőtlenség és az életmódbeli tényezők (bizonyos mértékben) megmagyarázzák az etnikai egészségügyi eltéréseket [17, 18]; ugyanakkor a hormonszintek etnikum-specifikus különbségei szintén hozzájárulnak a tényezőkhöz [19 - 21]. A megváltozott bél- és hasnyálmirigy-hormonszint hajlamosíthat bizonyos etnikai csoportokat elhízásra és anyagcserezavarokra. Az eddigi bizonyítékok, bár korlátozottak, azt mutatják, hogy a genetikai variáció és az egy nukleotid polimorfizmusok hozzájárulhatnak a bél- és hasnyálmirigy-hormonok megváltozott keringési szintjéhez [22–24]. Koska és munkatársai [20] tanulmányának eredményei azt mutatták, hogy a pima indiánoknál megnőtt a PP szint. Harris és munkatársai [25] és Karim és mtsai [21] tanulmányai azt mutatták, hogy az afroamerikaiak megváltoztatták az inzulin és a C-peptid szintjét. Soha nem vizsgálták, hogy az új-zélandi maoriknak egyedülálló hormon- és citokinprofiljuk van-e, ami hajlamosítja őket az elhízás és a cukorbetegség nagyobb kockázatára.

A tanulmány célja a bélhormonok, a hasnyálmirigy-hormonok és a gyulladáscsökkentő citokinek profiljának vizsgálata maori és nem maori egyénekben.

Betegek és módszerek▴Top

Dizájnt tanulni

Ez volt a poszt-hoc a DORADO tanulmány elemzése - keresztmetszeti vizsgálat olyan személyekről, akiknek kórtörténetében akut hasnyálmirigy-gyulladás volt (meghatározták prospektív módon a nemzetközi irányelvek alapján [26]). A vizsgálati protokoll etikai jóváhagyást kapott az Egészségügyi és Fogyatékosságügyi Bizottságtól (13/STH/182). A vizsgálat protokollját másutt részletesen leírták [27–29]. A résztvevők etnikai hovatartozását önállóan jelentették be, és maóri és nem maori csoportokba sorolták. A maoriként azonosított résztvevőkkel felvették a kapcsolatot a maori származás megerősítéséhez mind a négy nagyszülő etnikai hovatartozásának megszerzésével.

Mintavétel, tárolás és laboratóriumi vizsgálatok

Definíciók

statisztikai elemzések

A beteg jellemzői

A vizsgálatba összesen 93 egyént vontak be, akik közül nyolc (8,6%) maori, 85 (91,4%) nem maori volt. A teljes kohorsz medián (IQR) kora 53 (42 - 65) év volt, és az összes résztvevő 57 (60%) férfi volt. Az összes vizsgálati résztvevő egyéb kiindulási jellemzőit az 1. táblázat mutatja .


Kattintson a megtekintéshez
Asztal 1. Alapvető résztvevői jellemzők

Bél hormonok

A ghrelin szignifikánsan magasabb volt a maori résztvevők között, a medián (IQR) 17,76 (7,21 - 42,13) ​​ng/ml és 8,38 (4,24 - 14,36) ng/ml volt a nem maori résztvevőknél (P = 0,016). A ghrelin szint eloszlásának összehasonlítását a két csoport között az 1. ábra szemlélteti. A maori résztvevőknél a Ghrelin szignifikánsan magasabb volt mind az öt modellben, a legmagasabb OR-val (95% CI; P érték) számoltak be a 4. modellben, az OR értéke 1,111 (1,012 - 1,219; P = 0,027). A glicentin szignifikánsan magasabb volt a maori résztvevőknél négy olyan modellben, amelyeknél a 2. modellben a legmagasabb OR-értéket jelentették, az OR értéke 1,104 (1,011 - 1,206; P = 0,027). A kolecisztokinin, a gasztrin, a GIP, a GLP-1, a GLP-2, a PYY, az oxyntomodulin és a szekretin az öt modell egyikében sem találtak jelentősen összefüggést az etnikai hovatartozással (2. táblázat).


Kattintson a nagy képhez
1.ábra. Ghrelin szintek maori és nem maori szinten.


Kattintson a megtekintéshez
2. táblázat. Bélhormonok maori versus nem maorik

Hasnyálmirigy hormonok

A hasnyálmirigy-polipeptid szignifikánsan magasabb volt a maori résztvevőknél, a medián (IQR) értéke 184,51 (63,87 - 427,04) ng/ml és 45,69 (15,91 - 109,26) ng/ml volt nem maori résztvevőknél (P = 0,008). A PP csoport eloszlásának összehasonlítását a két csoport között a 2. ábra szemlélteti. A hasnyálmirigy-polipeptid szignifikánsan magasabb volt a maori résztvevőknél következetesen mind az öt, a 4. modellben a legmagasabb OR-mal rendelkező modell esetében, az OR (95% CI; P érték) 1,013 (1,002 - 1,025; P = 0,024). Az amylin szignifikánsan csökkent a maori résztvevőknél két, a legalacsonyabb OR-val rendelkező modellben a 4. modellben, az OR értéke 0,344 (0,059 - 0,937; P = 0,040). A C-peptid, a glükagon, az inzulin és a szomatosztatin az öt modell egyikében sem találtak jelentősen összefüggést az etnikai hovatartozással (3. táblázat).


Kattintson a nagy képhez
2. ábra. A hasnyálmirigy-polipeptid szintje a maori versusban a nem maorival szemben.


Kattintson a megtekintéshez
3. táblázat. Hasnyálmirigy-hormonok maori versus nem maori

Gyulladásgátló citokinek

Az IL-6 szignifikánsan magasabb volt a maori résztvevőknél, a medián (IQR) 11,21 (1,93 - 50,47) ng/ml és 1,87 (0,26 - 6,72) ng/ml volt a nem maori résztvevőknél (P = 0,013). Az IL-6 szint eloszlásának összehasonlítását a két csoport között a 3. ábra szemlélteti. Az IL-6 szignifikánsan magasabb volt a maori résztvevőknél következetesen mind az öt, a 4. modellben a legmagasabb OR-mal rendelkező modell esetében, az OR (95% CI; P érték) 1,256 (1,016 - 1,554; P = 0,035). Az MCP-1 és a TNFα az öt modell egyikében sem találtak szignifikánsan összefüggést az etnikai hovatartozással (4. táblázat).


Kattintson a nagy képhez
3. ábra. Interleukin-6 szintek a maorokban a nem maorokkal szemben.


Kattintson a megtekintéshez
4. táblázat. Gyulladásgátló citokinek maorokban versus nem maorokban
Vita▴Top

Ez az első tanulmány, amely maori egyénekben átfogó bélhormonok, hasnyálmirigy-hormonok és gyulladáscsökkentő citokinek csoportját vizsgálja. Többszintű statisztikai modellezést alkalmaztunk a vizsgált hormonok és gyulladásgátló citokinek szintjének különbségének meghatározására a maori és a nem maori résztvevők között, és a statisztikai modelleket a demográfiai, metabolikus és hasnyálmirigy-gyulladással kapcsolatos tényezőkhöz igazítottuk a legerőteljesebb eredmények elérése érdekében. . A maori etnikai hovatartozás szignifikánsan összefüggésben állt (következetesen az összes statisztikai modellben) a megemelkedett ghrelin, PP és IL-6 szinttel mind kiigazítatlan, mind pedig kiigazított elemzésben (a BMI, a DM státusz, a hasnyálmirigy-gyulladással kapcsolatos jellemzők és más kovariánsok ellenőrzése). Ezek a megállapítások adják az első előzetes bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a maori egyének eltérhetnek a nem maori hormonhomoktól, ami hozzájárulhat az elhízás patogenezisének megértéséhez ebben az etnikai csoportban.

A tanulmány első kulcsfontosságú megállapítása az volt, hogy a maori résztvevőknél szignifikánsan magasabb volt az éhgyomri ghrelin szint. A Ghrelin egy 28 aminosavú peptid, N-oktanilezett szerinmaradékkal és a növekedési hormon szekretagóg receptorának endogén ligandumával, amely stimulálja a növekedési hormon felszabadulását [35, 36]. Általában „éhséghormonként” [37, 38] nevezett ghrelin részt vesz az energiafogyasztás szabályozásában a bél-agy tengelyen keresztül az étvágy stimulálásával [36, 39]. A megemelkedett keringő ghrelin a Panders-Willis-szindrómában figyelhető meg - ez egy genetikai állapot, amely hajlamosítja az egyéneket az elhízásra és a hiperfágiára [40, 41]. Tekintettel a ghrelin orexigenikus hatására, a maori egyéneknél e hormon megnövekedett éhomi szintje azt sugallja, hogy a ghrelin fontos szerepet játszhat az energiaháztartás szabályozásában, amelynek során a megnövekedett szint hozzájárul a magasabb élelmiszer-fogyasztáshoz és a túlzott zsírraktározási hajlandósághoz, ami elhízáshoz vezet.

Összefoglalva, ez a tanulmány azt sugallja, hogy a maori egyéneknél jelentősen megváltozott a ghrelin, a PP és az IL-6 szintje, még a BMI, a DM státusz és más kovariánsok kontrollálása után is. További kutatásokra van szükség ezen eredmények klinikai és közegészségügyi vonatkozásainak vizsgálatához. Az elhízás kialakulásában jelentkező patofiziológiai különbségek azonosítása hozzájárulhat az egészségügyi eredmények javításához ebben az etnikai csoportban.

Köszönetnyilvánítás

Ez a tanulmány a Metabolizmus, a NutritiOn és a hasnyálmirigy-betegség (COSMOS) program klinikai és epidemiológiai logikai vizsgálatainak része volt. A COSMOS-ot pártban támogatja az Új-Zélandi Egészségügyi Kutatási Tanács (15/035. Számú támogatás Max Petrov docens számára), amely nem játszott szerepet a tanulmány tervezésében, adatgyűjtésében, elemzésében, az adatok értelmezésében vagy a kézirat megírásában.

Összeférhetetlenség

Aya Cervantes, Ruma G. Singh, Sayali A. Pendharkar, Sakina H. Bharmal és Maxim S. Petrov kijelentik, hogy nincsenek összeférhetetlenségük.

Etikai nyilatkozat

Valamennyi követett eljárás összhangban volt az Egészségügyi és Fogyatékosságügyi Etikai Bizottság nemzeti és nemzetközi etikai normáival, valamint az 1975-ös, 2000-ben felülvizsgált Helsinki nyilatkozattal. A vizsgálatba való felvételhez minden alany tájékozott beleegyezést kapott.


Ezt a cikket a Creative Commons Nevezd Kereskedelmi 4.0 Nemzetközi Licenc feltételei szerint terjesztjük, amely korlátlan, nem kereskedelmi célú felhasználást, terjesztést és sokszorosítást tesz lehetővé bármely adathordozón, feltéve, hogy az eredeti műre megfelelően hivatkoznak.

A gasztroenterológiai kutatásokat az Elmer Press Inc. adja ki.