Bőr és étrend: Frissítés az étrendi változás szerepéről, mint a bőrbetegség kezelési stratégiájáról

Rajani Katta, MD 1 és Mary Jo Kramer, BSc 2
1 Baylor Orvosi Főiskola, Houston, TX, USA
2 Georgetown Egyetem Orvostudományi Kar, Washington, DC, USA

Összeférhetetlenség:
Rajani Katta nem számol be releváns összeférhetetlenségről. Mary Jo Kramer nem számol be releváns összeférhetetlenségről.

ABSZTRAKT
Egyre több kutatás jelzi, hogy az étrend megváltoztatása a terápia részeként szolgálhat bizonyos bőrbetegségek esetén. Ez magában foglalja az olyan betegségeket, mint a pattanások, az atópiás dermatitis, az öregedő bőr, a pikkelysömör és a rosacea. Bizonyos tápanyagok, ételek vagy táplálkozási szokások a betegség „kiváltóiként” működhetnek, míg mások előnyösnek bizonyulhatnak. Az elkerülési vagy eliminációs étrend bizonyos körülmények között hasznos lehet, bár először tesztelés ajánlható. A jótékony hatásokat tekintve egy olyan étkezési szokás, amely a teljes ételek fogyasztását hangsúlyozza a magasan feldolgozott ételek helyett, segíthet bizonyos bőrbetegségek kezelésében, és minden bizonnyal segítséget nyújt a kapcsolódó társbetegségek megelőzésében.

Kulcsszavak:
diéta, eliminációs étrend, bőr, teljes ételek

Bevezetés

Az étrend megváltoztatása régóta fontos kezelési stratégiának számít bizonyos bőrbetegségek esetén. Például a bőrgyógyászok már régóta megvitatták az étrendi kiváltók szerepét a rosaceában és az inzulinrezisztenciát az acanthosis nigricansban. Amint egyre több kutatás bizonyítja, az étrend megváltoztatása szerepet játszhat más bőrbetegségek kezelési stratégiáiban is.

Ebben az áttekintésben öt fő bőrbetegségre összpontosítunk, amelyek esetében az étrend megváltoztatása ajánlható a kezelés egyik összetevőjeként. Amint egy gyors internetes keresés rávilágít, sok téves információ található a bőr és az étrend kapcsolatáról. Egyes ajánlások hatástalanok, míg mások potenciálisan károsak, például nem tesztelt étrend-kiegészítők vagy szigorúan korlátozó eliminációs diéták. Ezért kritikus fontosságú, hogy az orvosok megfelelő tájékoztatást kapjanak ezen a területen a bizonyítékokon alapuló ajánlások megfogalmazása érdekében.

Ebben a cikkben áttekintjük azokat a specifikus tápanyagokat, ételeket vagy étrendi szokásokat, amelyek betegség „kiváltó okai” lehetnek, valamint azokat, amelyek hasznosak lehetnek a terápiában. Ez az áttekintés áttekintést nyújt, kiemelve az ígéretes kutatási eredményeket.

Diéta és pattanások

Kiváltók

A pattanások étrendi kiváltó okainak eddigi legerősebb bizonyítéka a magas glikémiás terhelésű étrend. Egy randomizált kontrollos vizsgálatban (RCT) a pattanásos betegek jelentős javulást mutattak 12 hetes alacsony glikémiás terhelésű étrend után. 1 Későbbi tanulmányok dokumentálták, hogy ez a táplálkozási szokás alacsonyabb androgén biohasznosulást és megváltozott bőrfaggyútermelést eredményezett. 2,3 Egy másik RCT-ben egy 10 hetes alacsony glikémiás terhelésű étrend javította a pattanásokat, és a hisztopatológiai vizsgálat csökkent bőrgyulladást és csökkent faggyúmirigy-méretet tárt fel. 4

Egyes tanulmányok epidemiológiailag gyenge összefüggést mutattak ki a pattanások és a tejfogyasztás között, valószínűleg még inkább a sovány tejjel. 5,7 Bár további kutatásokra van szükség, ez szerepet játszhat néhány betegnél, például egy öt tinédzser beszámolójában, akiknél a tejsavófehérje-kiegészítők megkezdése után kezelés-rezisztens pattanások alakultak ki. 8.

Jótékony intézkedések

Az emberen végzett vizsgálatok korlátozottak, ezért ígéretes in vitro, állat- vagy anekdotikus jelentések ellenére a probiotikumokat, omega-3 zsírsavakat, cinket, antioxidánsokat, rostokat és A-vitamint tartalmazó élelmiszerekre vagy kiegészítőkre vonatkozó ajánlások ebben az esetben nem hozhatók meg bizonyossággal. idő. 9. Az omega-3 zsírsavak további tanulmányozást igényelnek; egy 10 hetes RCT-ben az omega-3 zsírsav-kiegészítők és a gammalinolénsav-kiegészítők klinikai és hisztopatológiai javulást eredményeztek a pattanások elváltozásában. 10. A probiotikumok további tanulmányozást is indokolnak; egy RT-ben a probiotikus kiegészítéssel ellátott minociklin alacsonyabb teljes léziószámot eredményezett, mint az önmagában antibiotikumok. 11.

A cinket külön megemlítik, mivel számos RCT-ben tanulmányozták. Míg egyes vizsgálatok nem jártak sikerrel, mások bizonyították a pattanások kezelésének hatékonyságát. 12,13 További kutatások indokoltak, mivel a közzétett vizsgálatok során a cink több dózisát és formáját alkalmazták, többek között cink-glükonátot, cink-szulfátot és metioninnal kötött cinket. Egyes készítmények jobban felszívódnak, és kevesebb gasztrointesztinális mellékhatást eredményeznek. A cink felszívódását befolyásoló egyéb tényezők az életkor és az étkezés összetevői. 14 Ezenkívül néhány sikeres kísérlet során a cinket más komponensekkel, például antioxidánsokkal és laktoferrinnel kombinálva alkalmazták. 15,16 A jövőbeli kutatásnak figyelembe kell vennie ezeket a több tényezőt.

Diéta és az öregedő bőr

Kiváltók

Az öregedő bőr kozmetikai kezelésére jelentkező betegek számára az életmódbeli tényezők, amelyek befolyásolják ezt a folyamatot, fontos szempontok a kezelésben. Míg a dohányzást és a napvédelmet általában felülvizsgálják, az étrendi tényezőknek is meg kell felelniük.

Bár régóta felismerték, hogy a cukorbetegek gyenge sebgyógyulást tapasztalnak, ma már jobban felismerték, hogy ezek a kollagénre gyakorolt hatások elősegíthetik a bőr ráncosodását. A magasabb vércukorszint fejlett glikációs végtermékek (más néven AGE) előállításához vezethet a kollagén rostok glikációja és keresztkötése révén, ami végső soron rugalmasságvesztést eredményez. 17. Az előre elkészített AGE fogyasztása, amely bizonyos főzési folyamatok során keletkezik, például rántva, szintén káros lehet. 18.

Még nem cukorbetegeknél is megfigyelhető a kollagénre gyakorolt hatás. A napsugárzás mértékének és a dohányzásnak az elszámolása után is, mivel a vizsgálati alanyok vércukorszintje nőtt, észlelt koruk nőtt. 19.

Jótékony intézkedések

Számos laboratóriumi és állatkísérlet azt találta, hogy az élelmiszerekben megtalálható többféle antioxidáns (AO), a különféle gyümölcsöktől és zöldségektől a tealevelekig és a magvakig terjed, korlátozza az ultraibolya (UV) sugárzás káros bőrhatásait. 20 Néhány AO kísérleti humán vizsgálata ugyanazt állapította meg, mint egy tanulmányban, amelyben a paradicsompürét napi 12 hétig fogyasztó alanyok kevesebb UV-indukált erythemát, valamint alacsonyabb UV-indukált mátrix metalloproteináz-szintet tapasztaltak. 21 Fontos megjegyezni, hogy a kutatások azt mutatják, hogy az étrendi forrásokon keresztül fogyasztott AO-k más módon működnek, mint az izolált kiegészítők. 22.

Más humán vizsgálatok szerint a magas tápanyagtartalmú étrend korlátozhatja a fotokárosodást. Egy tanulmány szerint a zöldségek, a hüvelyesek és az olívaolaj nagyobb mennyiségű bevitele védett az aktinos károsodások ellen. 23 Egy másik, több mint 4000 nőből álló vizsgálatban a betegek bőrét elemezték a bőr öregedésének jellemzői szempontjából. Miután más tényezőket kontrolláltunk, a magas kálium-, valamint az A- és C-vitamin-tartalmú étrend kevesebb ránchoz igazodott. 24.

Diéta és atópiás dermatitis

Kiváltók

Az ételallergiák szoros összefüggésben vannak az atópiás dermatitissel (AD). Bizonyos esetekben oksági jellegűek. 25 Az ételek három fő mechanizmus révén válthatják ki az AD fellángolást. 26.

Az immunglobulin E (IgE) által közvetített allergia, más néven 1. típusú vagy azonnali típusú túlérzékenység, percek vagy órák alatt fellángolást válthat ki. 27. A hat gyakori kiváltó étel a tej, a tojás, a búza, a szója, a tenger gyümölcsei és a dió. A bőrszúrással vagy a vérvizsgálattal végzett teszt szűrheti ezt az allergiát, de a hamis pozitív eredmények magas aránya miatt a megerősítéshez kettős-vak, placebo-kontrollos élelmiszer-kihívás szükséges (DBPCFC).

A késői ekcémás reakciók ugyanazon kiváltó élelmiszerek miatt akár 48 órával később is fellángolhatnak AD-t. 28. Mivel az immunológiai mechanizmus ismeretlen, a teszteléshez DBPCFC szükséges.

A tapasz tesztelésével szisztémás kontakt dermatitisz egy T-sejt által közvetített reakció. A perui balzsam allergiában néhány, az illatanyag-adalékokra allergiás személy bizonyos bőrek fellángolását tapasztalhatja bizonyos élelmiszerek, köztük a paradicsom, a citrusfélék és a fahéj elfogyasztása után. 29.

A 34 ügynökséget és csoportot képviselő szakértői testület iránymutatásokat tett közzé az élelmiszerallergiáról, és arra a következtetésre jutott, hogy az eliminációs diéták nem ajánlottak nem kiválasztott AD betegeknél. 30 Más szavakkal, az étrendi változásokat a tesztek eredményeinek kell vezérelniük. Ha a kórtörténet gyanúja merül fel, felnőtteknél 6 hétig egyetlen ételmegsemmisítő étrendet lehet megkísérelni.

Jótékony intézkedések

A szbibiotikumok, amelyek probiotikumok a prebiotikumokkal kombinálva, ígéretesnek bizonyultak az AD kezelésében. A probiotikumok élő baktériumok, hasonlóak az emberi testben természetesen előforduló baktériumokhoz, amelyek hasznosak lehetnek az egészségre. Megtalálhatók kiegészítőkben vagy bizonyos, élő, aktív kultúrákat tartalmazó élelmiszerekben. 31 A prebiotikumokat, például bizonyos növényi rostokat nem emészthető szénhidrátként definiálják, amelyek serkentik a probiotikus baktériumok növekedését a belekben. 32 A szinbiotikumok metaanalízise az AD kezelésében a legígéretesebbnek bizonyult a különböző baktériumtörzsek kombinációjával, és ha legalább 8 hétig használták felnőtteknél és 1 évnél idősebb gyermekeknél. 33 Az optimális dózis, a baktériumtörzsek és a kezelés időtartama azonban továbbra sem tisztázott.

A D-vitamin a legtöbb AD-beteg esetében nem bizonyult hasznosnak, de további kutatások ajánlottak bizonyos csoportok számára, különösen azok számára, akiknek nagyon alacsony a D-vitamin-szintjük, az ételallergiában szenvedőknek és a gyakori bakteriális bőrfertőzésben szenvedőknek. 34,35 A ligetszépeolaj és a borágómagolaj vizsgálata csalódást okozott, míg a kínai növényi gyógyszerek vizsgálata vagy nem mutatott hatékonyságot, vagy gyenge minőségű volt. 36,37 Korlátozott kutatás áll rendelkezésre a halolaj-kiegészítőkről. 38

Diet and Psoriasis

Az étrend fontosságát minden pikkelysömörben szenvedő beteg számára hangsúlyozni kell, elsősorban a társbetegségek, köztük a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szív- és érrendszeri betegségek nagyobb kockázata miatt, amelyeket diétás megközelítések megakadályozhatnak vagy enyhíthetnek. 39 Ezenkívül a fogyáshoz vezető étrendi változás jobb kezelési hatékonyságot, valamint egyes betegeknél javított a pikkelysömör területe és súlyossági indexe (PASI).

Kiváltók

Jól ismert, hogy a dohányzás és a megnövekedett alkoholfogyasztás a pikkelysömörhöz társul, és minden pikkelysömörben szenvedő beteget tájékoztatni kell lehetséges szerepükről. 40,41

Az étrendi tényezők is szerepet játszhatnak. A gluténtartalmú ételek kiváltóként működhetnek egyes betegeknél, és a celiacia antitestek tesztelése indokolt azok számára, akik emésztőrendszeri tünetekről számolnak be. Míg a becslések eltérnek, egy nagy tanulmány a cöliákia kockázatának 2,2-szeres kockázatát mutatta az összehasonlított kontrollokhoz képest, míg egy metaanalízis 2,4-szer nagyobb rizikót adott bizonyos cöliákia antitesteknél. 42,43 Ilyen betegeknél a gluténmentes étrend pikkelysömör javulást eredményezhet, amint azt kis kísérletek és esettanulmányok is bizonyítják, bár további vizsgálatok szükségesek a megerősítéshez. 43,44 >

Jótékony intézkedések

Szisztematikus szakirodalmi áttekintésben a pikkelysömör fokozott súlyossága összefüggésben állt a magasabb testtömeg-indexgel (BMI), bár a szerzők megjegyezték, hogy a tanulmányi tervek miatt az időbeliség meghatározásának nehézségei vannak. 45 Úgy gondolják, hogy az elhízás valószínűleg hajlamosít a pikkelysömörre, és fordítva. 46 Míg ennek oka több tényező, bebizonyosodott, hogy a fogyás javíthatja a szisztémás pikkelysömör terápiára adott választ és javíthatja a betegség súlyosságát.

Kiváló áttekintő cikk összefoglalja a súlycsökkentő beavatkozások hatásait a pikkelysömörben. 47 A túlsúlyos vagy elhízott pikkelysömörben szenvedő betegek étrenden vagy testmozgáson alapuló életmódbeli beavatkozásának öt RCT metaanalízisében a PASI pontszám nagyobb csökkenését tapasztalták a súlycsökkentő intervenciós csoportokban. 48 Korlátozott számú esettanulmány és retrospektív vizsgálat során néhány elhízott beteg jelentős javulást tapasztalt a pikkelysömörben a gyomor bypass műtétjét követően. 49

A testsúlycsökkenés szintén javította a szisztémás terápiára adott reakciót, mint a ciklosporinnal kezelt betegek egyik RT-vizsgálatában. 50 A biológiai terápiára adott reakcióval összefüggő tényezők vizsgálata során egy elemzés megállapította, hogy a BMI-nek volt a legerősebb hatása a vizsgálatok során, bár számos tanulmány nem talált összefüggést. 47,51

Míg a konkrét étrendi ajánlások nem egyértelműek, egy megfigyelési tanulmány fordított összefüggést talált a PASI-pontszám és a mediterrán étrend betartásának mértéke között. 52

A táplálék-kiegészítők tekintetében Millsop és mtsai. több vizsgálatot összefoglalt és megállapította, hogy további vizsgálatokra van szükség, a halolaj a legígéretesebbnek bizonyult, az orális D-vitamin pedig ígéretet tett a nyílt vizsgálatok során. Korlátozott bizonyíték áll rendelkezésre a B12-vitamin és a szelén előnyére
kiegészítés. 53

Diéta és Rosacea

Kiváltók

Bár a bőrgyógyászok gyakran tanácsot adnak a rosaceás betegek számára az étrendi kiváltó tényezők elkerülése terén, ezen a területen hiányoznak a kutatások. Az Országos Rosacea Társaság egyik felmérésében a betegek 78% -a megváltoztatta étrendjét, és ennek a csoportnak a 95% -a számolt be későbbi fellángolások csökkenéséről. 54.

Ebben a csoportban 75% -ot a fűszerek, 54% -át pedig a forró mártás érintett. Egyéb kiváltó élelmiszerek közé tartoztak a paradicsom (30%), a csokoládé (23%) és a citrusfélék (22%). Az alkohol egy másik gyakori kiváltó ok volt, beleértve a bort (52%) és a kemény italt (42%), valamint a forró italokat, például a kávét (33%) és a teát (30%).

Míg ezeknek a jelentett kiváltó tényezőknek a mögöttes patofiziológiai mechanizmusa nem ismert, a tranziens receptor potenciál (TRP) csatornák szerepet játszhatnak. Ezek az egész testben kifejeződnek, ideértve az idegsejteket is, és hideg vagy meleg hőmérséklet, valamint bizonyos ételek hatására aktiválódhatnak. 55 Specifikus étrendi aktivátorok közé tartozik a kapszaicin és a fahéjamaldehid, amelyek ezen csatornák egy részén hatnak, hogy neurogén vazodilatációval stimulálják a bőr véráramlásának növekedését. 55 A kapszaicin egyes fűszerekben, míg a fahéjaldehid a fahéjban, a paradicsomban, a citrusfélékben és a csokoládéban található meg. 56

Jótékony intézkedések

A kutatások rámutattak a bél-bőr kapcsolat lehetséges szerepére a rosaceában. Közel 50 000, rosaceában szenvedő betegen végzett, populációalapú kohorszos vizsgálatban a lisztérzékenység, a Crohn-kór, a fekélyes vastagbélgyulladás, a Helicobacter pylori fertőzés, a vékonybél bakteriális túlnövekedése (SIBO) és az irritábilis bél szindróma prevalenciája mind magasabb volt a rosaceás betegek körében összehasonlítva a kontrollalanyokkal. 57

Bár a kutatások folyamatban vannak, a kórokozó kapcsolat ismeretlen marad. Egy érdekes tanulmány azt találta, hogy a rosacea-ban szenvedő betegek 13-szor nagyobb eséllyel rendelkeztek SIBO-val, feltételezett szerepük a keringő citokinek fokozásában. 58 A SIBO antibiotikumokkal történő kezelése 40 betegnél minden esetben a rosacea remissziójához vezetett, amely többségben fennmaradt a 3 éves követés során.

Az egyik esettanulmányban a béltranzit idő csökkentése magas rosttartalmú beavatkozás révén a rosacea javulását eredményezte. 58 Mivel a SIBO-t összefüggésbe hozták a bélmozgás csökkenésével, az ilyen beavatkozás további kutatása indokolt.

Következtetés

Ez a cikk általános áttekintésként szolgál. Számos egyéb (itt nem érintett) feltétel vonatkozhat az étrendi beavatkozásra. Például a feltörekvő kutatások azt mutatják, hogy a hidradenitis suppurativa-ban szenvedő betegeknél nagyobb a káros kardiovaszkuláris események kockázata, ami szükségessé teheti az étrend megváltoztatását. 60 A megelőzés színterén folytatódnak a kutatások az étrend és a kiegészítők használatának a bőrrák megelőzésében betöltött szerepével kapcsolatban. A kutatás folytatásával az étrendi beavatkozások más dermatológiai betegségekben is szerepet játszhatnak.

Az itt áttekintett öt feltétel nagyon különbözik egymástól, és a betegek mindegyike gyakran étrendi tanácsot kér. A bőr és az étrend közötti kapcsolat megvitatásakor fontos felismerni és átadni a táplálkozási kutatás korlátait. Pontosabban, egy ilyen kutatás nem vezethet minden betegre alkalmazható végleges válaszhoz, hanem általános ajánlásokhoz.

Ez részben annak köszönhető, hogy a különféle élelmiszerekre és tápanyagokra adott egyéni válaszok jelentősen változnak, mint például az azonos mennyiségű szénhidrátra adott vércukorszint-válasz jelentős eltérései miatt. 61 A zavaró tényezők figyelemre méltó kutatási kihívást jelentenek, csakúgy, mint az a tény, hogy számos egészségügyi hatás hónapokig vagy évekig is eltarthat, mire az érvényes ellenőrzött étrendi kísérletek rendkívül kihívást jelentenek. E kihívások ellenére a táplálkozási kutatások irányokat mutathatnak a további tanulmányokhoz, vagy egyre több bizonyítékot nyújthatnak a konkrét ajánlások alátámasztására.

Az eddigi kutatási eredmények alapján bizonyos étrendi ajánlások alkalmasak többféle típusú bőrbetegségben szenvedő betegek számára.