A gastrooesophagealis reflux betegség kockázati tényezői: az étrend szerepe

Absztrakt

Bevezetés

A táplálkozás hozzájárulhat a gastrooesophagealis reflux betegség (GERD) kialakulásához. A vonatkozó tanulmányok gyakran ellentmondásos eredményeket szolgáltatnak.

reflux

A táplálkozási szokásokhoz kapcsolódó GERD kockázati tényezők meghatározása.

Anyag és módszerek

Összesen 513 alany került be. A vizsgálati csoport felnőttekből állt, akiknek a közelmúltban klinikailag megerősítették a GERD diagnózisát, és a kontroll csoport egészséges felnőtt volt. A kutatási eszköz egy saját kérdőív volt. A kockázati tényezőket logisztikai regressziós modellekkel értékeltük.

Eredmények

Összefüggést találtak a tipikus GERD tünetek súlyossága és egy bizonyos étrend között (p Kulcsszavak: gastrooesophagealis reflux betegség, étkezési szokások, kockázati tényezők

Bevezetés

A gastrooesophagealis reflux betegség (GERD) egy krónikus emésztőrendszeri betegség, amely jelentősen csökkenti az életminőséget, és egyes betegeknél súlyos szövődményekhez vezet, például nyelőcső szűkülethez, gyomor-bélrendszeri vérzéshez vagy Barrett-nyelőcsőhöz. Különböző források szerint ennek a betegségnek a tipikus tüneteit (gyomorégés, kellemetlen érzés a has felső részében, savrázódás) a nyugati országok felnőtt lakosságának 4–10% -a, hetente pedig 10–30% -a tapasztalja [1, 2 ]. Lengyelországban a hasi panaszok miatt orvoshoz látogató betegek 36% -ánál diagnosztizálják a GERD-t [3]. Becslések szerint ez a betegség egyre gyakoribbá válik. Számos tényező járulhat hozzá ennek a betegségnek a kialakulásához, beleértve az életmódot és a táplálkozást is, de a releváns tanulmányok gyakran ellentmondásos eredményeket szolgáltatnak [4–6].

A tanulmány célja az étrendi szokásokhoz kapcsolódó GERD kockázati tényezők meghatározása volt.

Anyag és módszerek

A tanulmányt a 2006–2011-es években hajtották végre, és a varsói Mazowiecki Bródnowski Kórházba gasztroszkópiára utaló betegeket vontak be. A vizsgált csoport (GERD csoport) 18–65 éves betegek voltak, akiknek GERD tünetei voltak (gyomorégés, savas erukció, savanyú – keserű íz a szájban, fájdalom a felső hasban és az epigasztrikus teltség étkezés után, egy „csomó érzése”). a torokban ”, mellkasi fájdalom, visszatérő köhögés és rekedtes hang), gasztroszkóposan igazolt nem eróziós betegség vagy oesophagitis (Los Angeles-osztályozás szerint osztályozva). A kontroll csoport egészséges felnőttek voltak, 65 éves korig, GERD-tünetek nélkül, vagy nagyon ritkán, azaz havonta egyszer vagy kevesebbszer jelentkeztek GERD-tünetek. Kizárták azokat a korhatáron kívüli betegeket, akiknek aktív peptikus fekélyük vagy daganataik voltak, terhes nőket és azokat a betegeket, akiknek hiányos információi voltak az étkezési szokásokról. Összesen 513 alany került beiratkozásra. A betegek szokásos étrendjére vonatkozó adatokat irodalmi források és saját megfigyelések alapján kidolgozott, saját tulajdonú kérdőíves forma felhasználásával nyertük. A tanulmányt az Élelmezési és Táplálkozási Intézet Etikai Bizottsága jóváhagyta.

Statisztikai analízis

A kapott adatok statisztikai elemzését a Statica 10 szoftver (StatSoft) segítségével végeztük. A változók eloszlásának csoportok közötti összehasonlításához a Pearson χ 2 tesztet vagy Fisher pontos tesztjét használtuk. A szignifikancia küszöbét p ≤ 0,05-re állítottuk be. Az egyes változók és a GERD kockázata közötti kapcsolat erősségét egyváltozós és többváltozós logisztikai regressziós modell segítségével értékeltük. Az esélyek arányával (OR)> 1 és p ≤ 0,05 rendelkező változókat a GERD szempontjából jelentős kockázati tényezőknek tekintették.

Eredmények

A GERD csoportba 189 nő (67%) és 93 férfi (33%) került. Az alanyok átlagéletkora 45,7 ± 13,1 év volt. A nem eróziós betegséget 215 betegnél (76,2%), az oesophagitist 67 betegnél (23,8%) diagnosztizálták. Az átlagos testtömeg-index (BMI) ebben a csoportban 25,4 kg/m 2 volt. A kontroll csoportba 153 nő (66,2%) és 78 férfi (33,8%) került. Az alanyok átlagos életkora 43,8 ± 14,7 év volt. Az átlagos BMI ebben a csoportban 24,4 kg/m 2 volt .

I. táblázat

A GERD kockázati tényezőinek egy- és többváltozós logisztikus regresszió-elemzésének eredményei