A chili paprika (Capsicum annuum L.) alkalmassága az emberi mikroelemek étrendi hiányainak enyhítésére: áttekintés

Tomi L. Olatunji

1 Botanikai, Gyógynövényi és Gazdaságfejlesztési Tanszék (MPED) Kutatóközpont, Fort Hare Egyetem, Alice, Dél-Afrika,

Anthony J. Afolayan

1 Botanikai, Gyógynövényi és Gazdaságfejlesztési Tanszék (MPED) Kutatóközpont, Fort Hare Egyetem, Alice, Dél-Afrika,

Absztrakt

1. BEMUTATKOZÁS

2. A MIKROTARTÓSZER-HIÁNY SÚLYOS PROBLÉMÁJA

Világszerte körülbelül hárommillió gyermek óvodai szinten látási rendellenességet szenved az A-vitamin hiánya miatt; évente körülbelül 250–500 000 óvodás korú gyermek válik vakká az A-vitamin-hiány következtében, míg ezeknek a gyerekeknek csaknem 65% -a rövid időn belül meghal, miután megvakult (Bhutta, Salam és Das, 2013; Howart, 2000). A vizsgált A-vitamin hiányának szubklinikai előfordulása 100 és 250 millió között mozgott, amint Bhutta és mtsai. (2013) és Howart (2000).

A fejlődő országokban különféle klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a kapszulázott A-vitamin elosztása akár 30% -kal is csökkentheti az óvodáskorú gyermekek halálozási arányát. A világban a jódhiány volt az egyedüli oka az átlagolható mentális retardációnak és agykárosodásnak (Black és mtsai., 2008; Howart, 2000; McLean, Egli, de Benoist és Wojdyla, 2007), és több mint 2 milliárd ember a földön jódhiányos területeken laknak. A csecsemő- és gyermekkor későbbi szakaszában megfigyelhető jódhiányok jelentkeznek a motor késleltetett fejlődésében, a növekedés késleltetésében, a mentális retardációban, a beszéd- és halláshibákban, valamint a neuromuszkuláris rendellenességekben (Flyman & Afolayan, 2006; Gletsu-Miller & Wright, 2013; World Egészségügyi Szervezet, 2000). Állítólag még az enyhe jódhiány is 10–15 pontig csökkenti az intelligencia hányadosát. Számos egyéb mikroelem hiánya, különösen a cink, ugyanolyan gyakorisággal fordulhat elő, hasonló súlyos káros hatásokkal az emberi egészségre (Bhutta et al., 2013; Howart, 2000).

3. STRATÉGIÁK A MIKROTápanyaghiány kezelésére

Az emberi mikroelemek étrendbeli hiányosságai nagyon elterjedtek, ezért intézkedni kell, mert hatalmas egészségügyi, társadalmi és gazdasági veszteséget okoznak. Mivel ez globális probléma és különféle kihívásokat jelent, a fejlődő országokban különböző beavatkozási megközelítéseket alakítottak ki, hogy enyhítsék a jelenlegi helyzetet lakosságuk mikroelem-hiánya tekintetében, amint arról Regan et al. (2015).

A távoli és vidéki régiókban, valamint az alacsony jövedelmű országokban ezek a követelmények általában nem teljesülnek könnyedén (Vijayaraghavan, 2002). Továbbá, a mikroelem-kiegészítők alkalmazásakor mindig fennáll a túladagolás veszélye, amelynek súlyos egészségügyi következményei vannak, amint azt Rioux és LeBlanc (2007) közölte. Ezen túlmenően, a mikroelem-keverékek elkészítése valójában technikailag nehéz lehet, különösen akkor, ha számos nyomelemet kell beépíteni. Különböző vizsgálatok feltárták a cink és a vas negatív kölcsönhatásait, ha egyidejűleg adták őket (Baqui et al., 2003; Lind, Lönnerdal és Stenlund, 2003; Penny és mtsai, 2004). Meg kell állapítani, hogy bizonyos esetekben a mikroelem-kiegészítés veszélyes hatást gyakorolhat az egészségre veszélyesre, amint arról a maláriára hajlamos területeken adott vas-kiegészítés esetében számoltak be (Zimmermann & Hurrell, 2007). A fent említett aggályok feltételezésére szükségessé válnak kiterjedt mikroelem-kiegészítési programok, és az alternatív megközelítések, a mindenkori helyi viszonyoktól függően, jobb megközelítést jelenthetnek.

Egy másik széles körben alkalmazott megközelítés az emberi mikrotápanyagok hiányosságainak kezelésére az, hogy a gyakran fogyasztott ételeket egy vagy több mikrotápanyaggal dúsítják. Ezt jóddúsított konyhasó, vasal dúsított tej, vasal dúsított cukor és számos mikrotápanyaggal (réz, cink, vas) dúsított lisztek stb. (Allen, de Benoist, Dary és Hurrell, 2006; Lynch, 2005; Sunil, 2013). Mindazonáltal a mikroelemekkel dúsított élelmiszerek ezen megközelítésének megvannak a maga korlátai és problémái. A dúsítási folyamat során elsősorban az élelmiszer tulajdonságai, például a színe, az illata és az íze megváltozhatnak, ezáltal befolyásolva a termék emberi fogyasztásra való elfogadhatóságát (Mannar & Gallego, 2002; Moritteo, Lee, Zimmermann, Nuessli és Hurrell, 2005 ). Egy másik fő aggodalom az a káros kölcsönhatás, amely akkor következik be, ha az ételeket több mikroelemkel dúsítják, ezáltal befolyásolja a tápanyagban gazdag mikroelemek biológiai hozzáférhetőségét (Anon., 2007; Rosado, 1999). Ezenkívül csak akkor válik biztonságos és hatékony a kiválasztott élelmiszer dúsítása, ha a bevitel tartománya nem túl széles.

Az élelmiszer-alapú megközelítések az emberi táplálkozási hiány kezelésére ösztönzik az olyan élelmiszerek táplálkozását, amelyek mikrotápanyagokban gazdagok vagy dúsítottak. A mikrotápanyagokban gazdag élelmiszerek hozzáférhetőségének és elérhetőségének növelése, valamint a különféle élelmiszerek fogyasztása nem csak pozitívan befolyásolja a mikroelemek állapotát, hanem általában jobb táplálkozást is eredményez. A tápláléknak a benne rejlő táplálkozási értéke mellett gazdasági és társadalmi jelentősége van, amelyet számtalan ember, különösen a fejlődő nemzetek lakói számára általában a mezőgazdaság és a kapcsolódó tevékenységek segítenek elő, amelyek elősegítik a vidéki lakosok megélhetésének fenntartását (Rechkemmer, 2001; Stavric, 1994) . A hatékony élelmiszer-alapú megközelítéseknek tulajdonított számos egészségügyi, gazdasági és társadalmi előny, amelyek egész évben hozzáférhetővé teszik, hozzáférhetővé teszik, táplálkozási szempontból elegendő fajtájú és mennyiségű étellel táplálkoznak, kiemelkedő jelentőségűek, mivel az emberek táplálkozási jóléte és egészsége fejlett, megélhetés támogatott keresetek, valamint a nemzeti és közösségi vagyon megteremtése és védelme (Cristiana et al., 2014).

A zöldségek és gyümölcsök gazdag ásványi anyagokban és vitaminokban, és a kiegyensúlyozott étrend elengedhetetlen elemei (Ali & Tsou, 1997; Al-Mamun et al., 2016; Rai et al., 2012). Jó ásványi anyagok, vitaminok, élelmi rostok és fitokemikáliák jó forrásai, és kritikus szerepet töltenek be a mikroelemek hiányosságainak elhárításában és ellenőrzésében, beleértve az A-, C-, B- (folát-) és E-vitamin-hiányokat. A zöldségek adják a legolcsóbb természetes forrást az egészséget elősegítő mikroelemeknek (Al-Mamun et al., 2016; Grubben et al., 2014). Az általuk tartalmazott nagy mennyiségű C-vitamin eredményeként a zöldségek enyhítik a vas hiányát azáltal, hogy fokozzák a nem növényi vas felvételét a növényekből nyert élelmiszerekben (Ali & Tsou, 1997; Rai et al., 2012). A levél- és gyümölcszöldségek, beleértve az őshonos zöldségeket is, magas A-provitamin-karotinoid-tartalommal rendelkeznek, amelyet az emberi szervezet aktív A-vitamin-formává változtathat. Az A-provitaminban gazdag zöldségek értékesen hozzájárulhatnak az A-vitamin beviteléhez, és enyhíthetik az A-vitamin állapotát azokban az országokban élő gyerekekben is, ahol a dúsított ételeket vagy az állati eredetű ételeket ritkán eszik, vagy a szegények nem érhetik el (Al-Mamun és munkatársai, 2016; Grubben és mtsai, 2014; Rai és mtsai, 2012).

A világon elérhető sokféle zöldség közül a chili paprika (Capsicum annuum), amely gazdag A-provitaminban, E-, C-vitaminokban és egyes ásványi anyagokban, jelentősen javíthatja a táplálkozást (Materska & Perucka, 2005; Sun et al., 2007).

4. A GENUS Capsicum egy pillantásra

A Capsicum nemzetség számos univerzális angol elnevezéssel, köztük csípős paprika, chili paprika, chili, kaliforniai paprika, chili és paprika a Solanaceae családba tartozik. Néha a növényt csak borsnak hívják. Körülbelül ez a nemzetség öt háziasított fajból és huszonkét (22) vadfajból áll. Háziasítottak a C. annuum L., Capsicum Chinenses Jacqs., Capsicum frutescens L., Capsicum pubescens R. és Capsicum baccatum L. (1. táblázat, 1. ábra; Bosland és Votava, 2000). A Capsicum fajok különböző osztályokba sorolhatók a hüvely vagy a gyümölcs jellemzői, például forma, méret, csípősség, íz és szín alapján. Hatalmas tulajdonságváltozataik ellenére a kereskedelemben termesztett paprikafajták globálisan C. annuum fajok (Bosland & Votava, 2000; Smith, Villalon és Vlla, 1987).

Asztal 1

A Capsicum nemzetség tudományos osztályozása