Táplálkozás és a demencia kockázata: áttekintés és módszertani kérdések

Martha Clare Morris

Táplálkozási és táplálkozási epidemiológiai részleg, Orvostudományi Tanszék, Rush University, Chicago, Illinois

Absztrakt

Bevezetés

A demencia táplálkozási kockázati tényezőivel kapcsolatos több mint két évtizedes kutatás ígéretes, de még nem végleges megállapításokat hozott az élelmiszerekről és a tápanyagokról, amelyeket az étrendbe be kell illeszteni vagy kerülni kell a demencia megelőzése érdekében. Itt röviden összefoglalom az eddigi tudományos bizonyítékokat a tápanyagok, az ételek és az étrend szokásainak a demenciához való viszonyáról, majd olyan fontos módszertani kérdések következnek, amelyek akadályozzák a tudomány fejlődését ezen a területen.

Tápanyagok és az agy

Az epidemiológiai és állatkísérletek szilárd alapot szolgáltattak az egyes tápanyagok, például az E-vitamin, a B-vitaminok és az n-3 zsírsav-dokozahexaénsav (22: 6) neuroprotektív hatásainak mérlegeléséhez. 1 Ezeket a hatásokat támasztja alá az élelmiszereknek a demencia kockázatához való viszonyáról szóló szakirodalom is, pozitív összefüggéseket figyeltek meg a zöldségek (különösen a zöld leveles zöldségek, amelyek jó folát-, E-vitamin- és karotinoidforrások), a tenger gyümölcsei (a forrás) (n-3 zsírsavak) és bogyók (polifenolok forrása). 1 Korlátozottabb adatok állnak rendelkezésre az egyszeresen telítetlen zsír, a karotinoidok, a polifenolok és a D-vitamin neuroprotektív előnyeiről alacsony B12-vitamin státusú egyének között a túlzott vas-, 3 réz (magas telített zsírtartalmú étrenddel együtt), 4 és szintetikus folát vagy folsav bevitel esetén. 5–7

A tápanyagok és más étrendi összetevők az agy normális fiziológiai működéséhez szükségesek, és elengedhetetlenek a sejtek sérülései és az oxidatív stressz elleni idegsejtek védelmében. 8 Az agy magas metabolikus aktivitással és magas tápanyagforgalommal rendelkező szerv, és az agy táplálása számtalan tápanyag-specifikus transzportrendszer és fiziológiai mechanizmus révén történik, amelyek a tápanyagok állandó cseréjét pótolják. 9 Az étrend számos összetevője nem szintetizálható az emberekben de novo, ezért ezeket külső forrásokból kell fogyasztani. A vér-agy gát lehetővé teszi a tápanyagok áthaladását különböző passzív és szelektív transzportrendszereken keresztül. 9.

Diétaminta tanulmányok a demenciáról

A betegséggel kapcsolatos étrendi szokások az elmúlt években a demencia területének középpontjában álltak. Ez a hasznos megközelítés figyelembe veszi azt a tényt, hogy az élelmiszerek és a tápanyagok biológiailag interaktívak, és együtt, nem pedig egyedüli fiziológiai ágensként hatnak. Ezenkívül a közegészségügyi ajánlásokat értelmesebb módon lehet közölni az élelmiszercsoportok ismertetésével, amelyek inkább az egyes élelmiszerek tápanyag-összetételét tartalmazzák vagy kerülik az étrendbe, amelyeket a laikus közönség kevésbé ismer. A táplálkozási szokások vizsgálata azonban következetlen eredményeket mutatott, és további tanulmányokra van szükség a demencia megelőzésére jellemző étrend létrehozásához. A kognitív képességek gyorsabb csökkenését figyelték meg olyan étrend-szokásokkal, amelyek összhangban vannak a nyugatiasított étrenddel, 10,11, de a körültekintő étrend-minták eredményei következetlenek. 10,11 Nem figyeltek meg összefüggéseket a kognitív hanyatlás és az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) táplálkozási irányelvein alapuló egészséges táplálkozási index 12 magasabb pontszámával vagy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magasabb pontszámú incidens dementiával kapcsolatban - ajánlott 13. diéta vagy alacsony szénhidráttartalmú étrend. 13.

A táplálkozási szokások epidemiológiai tanulmányainak többségében a mediterrán étrendet vizsgálták, és az ezen étrendre vonatkozó 10 informatív tanulmány közül 12, 14, 16–22 közül csak négy 12,14–16 talált egyértelmű védőhatást a kognitív hanyatlás vagy a demencia ellen: Washington Heights – Inwood Columbia öregedési projekt (WHICAP), 14 chicagói egészségügyi és öregedési projekt (CHAP), 12 a memória és az öregedés projekt (MAP), 23 és a stroke földrajzi és faji különbségeinek okai (REGARDS). 16 Számos olyan tanulmány, amely nem figyelt meg étrendi hatásokat a kognitív hanyatlásra, összefüggéseket talált az általános kognitív szinttel. 17,19,21 Ezeket az eredményeket azonban nem szabad a kognitív hanyatlás elleni étrendi védelem alátámasztó bizonyítékaként értelmezni, mivel ezekben a statisztikai modellekben az általános kognitív szint nagyrészt az elért kognitív képesség vagy az intelligencia csúcsának szintjét képviseli, nem pedig a neurodegenerációval járó képesség változásait. Azok a tényezők, amelyek az egyének neurokognitív fejlődésében játszanak szerepet az intelligencia csúcsáig, lehetnek vagy nem azonosak azokkal, amelyek neurodegenerációt okoznak.

A mediterrán étrend öregedő agyra gyakorolt hatásainak jelentős támogatását a PREDIMED (Prevención con Dieta Mediterránea), Spanyolországban végzett, randomizált étrend-beavatkozási vizsgálat alvizsgálata adja. A kísérleti részvizsgálat másodlagos eredményként elemezte a kognitív funkciót, és megállapította, hogy az alacsony zsírtartalmú kontroll étrendet folytatókkal összehasonlítva az intervenciós étrenden (mediterrán étrend plusz extra szűz olívaolaj és mediterrán diéta plusz diófélék) pontszámok a Mini Mentális Állapot Vizsgán (MMSE) és az Órás Rajz Teszten (CDT) 6,5 év után. 24.

Egy másik étrendi minta, amelyet a kognitív hanyatlás kapcsán vizsgáltak, az étrendi megközelítés a hipertónia leállításához (DASH), egy olyan étrend, amelyről az Egyesült Államokban végzett randomizált klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy védelmet nyújtanak a demencia számos kardiovaszkuláris kockázati tényezője ellen. A DASH védőhatásainak egy része az alacsonyabb vérnyomás 25 és a vér alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterinszintje, 26–29 súlycsökkenés, 30,31 csökkent oxidatív stressz és gyulladás, 28,32–34 javult inzulinérzékenység, 29, 35 és csökkent a cukorbetegség előfordulása. 36 Az egyik prospektív epidemiológiai tanulmány, amely a DASH étrend pontszámát a kognitív hanyatláshoz kapcsolta, fordított összefüggést figyelt meg a magasabb DASH pontszámokkal, 37 míg egy másik tanulmányban a magasabb DASH pontszámok az általános kognitív teljesítményhez kapcsolódtak, de nem a kognitív hanyatláshoz. 21 Egy 137 túlsúlyos, ülő és hipertóniás egyénnel végzett kis vizsgálatban a DASH diétás beavatkozásra randomizált személyek 4 hónapos kezelés után jobb pontszámot értek el a pszichomotoros sebesség tesztjein, mint a szokásos diéta kontrollcsoportba randomizált résztvevők. 38

Ezek a kísérletek ígéretes bizonyítékokat szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy az általános étrend-minta betartása késleltetheti a demenciát. A DASH 39,40 és a mediterrán 41 étrendnek sok hasonló eleme van, például a természetes növényi eredetű élelmiszerek hangsúlyozása és a vörös hús korlátozott fogyasztása, de vannak különbségek: a mediterrán étrend olyan kulturális étrend, amely egyedülállóan hangsúlyozza az olívaolaj napi bevitelét (egyszeresen telítetlen zsír), hal és burgonya, valamint mérsékelt borfogyasztás, míg a DASH egyedülálló módon a tejfogyasztást és a nátrium, a kereskedelmi édességek és a telített zsírok korlátozott bevitelét hangsúlyozza.

A MIND étrend az agy egészségére összpontosított

A kognitív hanyatlás és az Alzheimer-kór (AD) kockázatának előrejelzésének relatív képességét ezen étrendek betartása alapján vizsgálták a Rush Memory and Aging Project tanulmányában, amely 960 chicagói közösség lakosát vizsgálta 58–98 éves korban. átlagosan 4,7 évig. A MIND étrend pontszámot dolgozták ki annak számszerűsítésére, hogy a résztvevők szokásos étrendje mennyire volt összhangban a 10 agy egészséges ételcsoporttal (zöld leveles zöldségek, egyéb zöldségek, diófélék, bogyók, bab, teljes kiőrlésű gabonafélék, tenger gyümölcsei, baromfi, olívaolaj és bor) és az öt egészségtelen ételcsoporttal (vörös húsok, vaj és bot margarin, sajt, sütemények és édességek, valamint sült/gyorsételek). Azok a résztvevők, akik a 15 komponensű MIND étrend-pontszámban a legmagasabb (felső tertilitást) értékelték, a kognitív hanyatlás lassabb volt, ami megközelítőleg megegyezett azzal, hogy 7,5 évvel fiatalabbak voltak az életkorukban. 15 A MIND étrend pontszáma sokkal jobban megjósolta a kognitív hanyatlást, mint bármelyik mediterrán 41 vagy DASH pontszám; A becsült étrendi hatások standardizált β együtthatói a MIND esetében 4,39, a mediterrán térségben 2,46, a DASH esetében pedig 2,60 voltak. 15

Ugyanebben a vizsgálati populációban a Rush-kutatók ennek a három étrendi pontszámnak az AD incidenshez való viszonyát külön, az életkor, a nem, az iskolai végzettség, az APOE-ε4, a kognitívan serkentő tevékenységekben való részvétel, a fizikai aktivitás és a teljes energia bevitel alapján igazították. . 23 A MIND pontszámok legalacsonyabb tertilisében résztvevők AD arányával összehasonlítva szignifikánsan alacsonyabb AD arányt figyeltek meg a második (veszélyességi arány (HR) = 0,65, 95% CI 0,44, 0,98) és a legmagasabb tertiliseknél (HR) = 0,47, 95% CI 0,26, 0,76) a MIND étrend pontszámaiból. 23 Hasonló kiigazított modellekben csak a DASH (HR = 0,61, 95% CI 0,38, 0,97) és a mediterrán (HR = 0,46, 95% CI 0,26, 0,79) étrend harmadik terciliséhez társult alacsonyabb AD arány. 23 Ezek az adatok arra utalnak, hogy a MIND étrend laza betartása is elősegítheti az AD előfordulásának késleltetését.

Fontos, hogy a MIND étrend pontszámának és a kognitív hanyatlásnak a protektív összefüggéseit más kohorsz vizsgálatokban is megismételjük ezeknek az összefüggéseknek a megerősítésére. Az étrend és a demencia megelőzése közötti ok-okozati összefüggés megállapításához étrendi beavatkozási próba szükséges. A MIND diéta pontszámának módosítása várható lenne, mivel a táplálkozás és az agy neurodegenerációja terén elért tudományos eredmények alapján új élelmiszereket és tápanyagokat azonosítanak, ez a terület jelenleg még fejletlen.

Módszertani kérdések a táplálkozás és a demencia területén

Tápanyagszint

Étrendi minta pontszámok

Asztal 1

Prospektív tanulmányok, amelyek a mediterrán étrendet érintik a kognitív változásokkal és az esetleges demenciával

StudynOutcomeResult b Pontszám mutató

MAP (Morris és mtsai. 15,23)	960	Alzheimer kór	↓	görög
globális megismerés	↓
Görög (Trichopoulou et al. 57)	401	MMSE	↓	görög
Svédek (Olsson et al. 13)	1138	elmebaj	-	a lakosságon belül
MAP (Tangney és mtsai. 37)	960	globális megismerés	↓	görög
HealthABC (Koyama és mtsai. 56)	2326	3MS	↓	görög
TEKINTETTEL (Tsivgoulis et al. 16)	17,478	SIS	↓	a lakosságon belül
WHS (Samieri et al. 19)	6174	globális megismerés	-	a lakosságon belül
Cache Co (Wengreen és mtsai. 21)	3831	3MS	-	a lakosságon belül
WACS (Vercambre et al. 20)	2504	globális megismerés	-	a lakosságon belül
NHS (Samieri et al. 17)	16,058	globális megismerés	-	a lakosságon belül
CHAP (Tangney és mtsai. 12)	3,790	globális megismerés	↓	görög
Mayo Klinika (Roberts et al. 18)	1233	MCI	-	a lakosságon belül
3 város (Feart et al. 22)	1410	MMSE/3 tesztek a	±	a lakosságon belül
elmebaj	-
WHICAP (Scarmeas et al. 58)	1884	Alzheimer kór	↓	a lakosságon belül

Rövidítések: MAP, Memory and Aging Project; TEKINTETTEL, a stroke földrajzi és faji különbségeinek okai; WHS, női egészségügyi tanulmány; Cache Co, Cache megyei tanulmány az emlékezetről, az egészségről és az öregedésről; WACS, női antioxidáns kardiovaszkuláris tanulmány; NHS, ápolók egészségügyi tanulmánya; CHAP, chicagói egészségügyi és öregedési projekt; WHICAP, Washington Heights – Inwood Columbia öregedési projekt; MMSE, Mini mentális állapot vizsgálat; 3MS, módosított mini mentális állapotvizsga; SIS, hat elemű szűrő; MCI, incidens enyhe kognitív károsodás.

Az élelmiszerek abszolút bevitelének és az élelmiszer-kategóriáknak számos előnye van a népességen belüli bevitel szintjén alapuló relatív határértékekkel szemben. Először is, a vizsgálatok eredményei jobban értelmezhetők, ha közös mutatójuk van. Másodszor, az agyi előnyök optimális szintjére vonatkozó fontos információk a különböző étrendi összetevőkről akkor válnak ismertté, amikor az adatokat elemezzük és napi adagok formájában mutatjuk be a különböző populációkban végzett különböző vizsgálatok során. Harmadszor: az agyi egészség optimális táplálkozásáról szóló tudományos eredmények könnyebben lefordíthatók a nagyközönség számára, ha napi adagok formájában kerülnek megfogalmazásra. A MIND diéta pontszám egyik előnye, hogy az egyes étrendi összetevők pontozása az abszolút értéken alapul, szemben a bevitel relatív szintjével. Az étrendi összetevők (pl. Tenger gyümölcsei, zöldségek) számos esetében az optimális pontszámhoz szükséges beviteli szintet az agy egészségi állapotára vonatkozó közvetlen tudományos bizonyítékokon alapozták. Egyéb étrendi összetevők (pl. Teljes kiőrlésű gabona, baromfi) esetében nincsenek közvetlen bizonyítékok az agy egészségi állapotára, és az optimális pontszámok a szív- és érrendszeri betegségek irodalmán alapulnak.

A jövőbeni kutatási irányok

Lábjegyzetek

Összeférhetetlenség

A szerző nem jelent be összeférhetetlenséget.