A fekélyes vastagbélgyulladáshoz kapcsolódó diffúz duodenitisz két esete

1 gasztroenterológiai osztály, Tohoku University Graduate School of Medicine, 1-1 Seiryo, Aoba-ku, Sendai 980-8574, Japán

Absztrakt

A felső gyomor-bél traktus általában nem tekinthető célszervnek fekélyes vastagbélgyulladásban (UC). Azonban számos olyan esetről számoltak be, amely a felső gyomor-bélrendszeri érintettséget mutatja az UC-ben. Ebben a jelentésben 2 ritka, a pancolonicus UC-t kísérő diffúz duodenitis esetet mutatunk be. Az 1. eset egy 44 éves férfi volt, akinek nem sokkal a colectomia után diffúz duodenitis alakult ki, és sikeresen kezelték mezalazinnal. A 2. eset egy 25 éves nő volt, akinek szteroidmentes állapotban diffúz duodenitis alakult ki, és sikeresen prednizolonnal kezelték. A 2 betegnek megvolt Helicobacter pylori-negatív duodenitis, amely az UC vastagbél elváltozásaira hasonlított mind az endoszkópos, mind a szövettani megállapításokban. Ezekben az esetekben nem találtak bizonyítékot a Crohn-betegségre. Mindkét esetet tipikus UC-hez kapcsolódó diffúz duodenitisként diagnosztizáltuk. A gyomor-bélrendszeri érintettség előfordulása az UC-ben azért hívta fel a figyelmet, mert az ilyen elváltozások új ablakot nyithatnak az UC etiológiájának és patogenezisének tanulmányozásához. További, nagyszámú beteg bevonásával végzett vizsgálatokra van szükség annak tisztázására, hogy a felső gyomor-bél traktus célszerv-e az UC-ben.

1. Bemutatkozás

A fekélyes vastagbélgyulladás (UC) a vastagbél krónikus gyulladásos betegsége, amelynek etiológiája ismeretlen. Bár az UC-nek ismert, hogy különféle extracolonikus megnyilvánulásai vannak, a felső gyomor-bél traktus általában nem tekinthető célszervnek. Ugyanakkor több olyan esetjelentés is megjelent, amely leírja a felső gyomor-bélrendszeri érintettséget az UC-ben [1–4]. Ezek a jelentések olyan gyomorhurutot vagy diffúz duodenitist írtak le, amelyek az UC vastagbél elváltozásaira hasonlítottak mind az endoszkópos, mind a kóros megállapításokban. A közelmúltban néhány esetsorozat és esetkontroll-tanulmány arról számolt be, hogy a gasztroduodenális érintettség az UC-ben gyakoribb lehet, mint korábban becsülték [5–8]. A gyomor-bélrendszeri érintettség előfordulása az UC-ben felhívta a figyelmet, mert az ilyen elváltozások új ablakot nyithatnak az UC etiológiájának és patogenezisének tanulmányozásához.

Ebben a jelentésben leírjuk az UC-vel kapcsolatos diffúz duodenitis 2 ritka esetének tapasztalatait.

2. Esetismertetés

2.1. 1. eset
(a) A felső gyomor-bél traktus endoszkópiája többféle kis eróziót és diffúz szemcsés változást mutatott a duodenális izzóban, amelyek megjelenésükben hasonlóak voltak az UC vastagbél elváltozásaihoz. (b) A duodenum leszálló részének endoszkópos leletei több kis eróziót és diffúz szemcsés változást is mutattak.

diffúz

A duodenum elváltozásainak szövettani elemzése a serlegsejtek csökkenését és súlyos krónikus gyulladást mutatott ki granuloma nélkül.
2.2. 2. eset
(a) A felső gyomor-bél traktus endoszkópiája a nyombél izomában több olyan kis eróziót mutatott, amelyek megjelenésükben hasonlóak voltak az UC vastagbél elváltozásaihoz. (b) A duodenum leszálló részének endoszkópos eredményei diffúz szemcsés változásokat mutattak.


A duodenum elváltozásainak szövettani elemzése a serlegsejtek csökkenését és a súlyos krónikus gyulladásos cryptitist mutatta ki granuloma nélkül.

3. Megbeszélés

Noha a felső gyomor-bélrendszeri elváltozásokat UC-ben szenvedő betegeknél általában ritkának tekintik, néhány eset-jelentést publikáltak a felső gyomor-bélrendszeri érintettségről UC-ben. Különösen a nyombél elváltozásai esetében számos esetjelentés leírta az UC-vel kapcsolatos diffúz duodenitis jellemzőit [1–3, 9].

Az UC-hez kapcsolódó diffúz duodenitist olyan duodenális elváltozások jellemzik, amelyek mind az endoszkópos, mind a kóros megállapításokban szorosan hasonlítanak a vastagbél UC elváltozásaira [1–3, 5]. Az UC-hez kapcsolódó diffúz duodenitis gyakran látható a hagymában és/vagy a duodenum leszálló és/vagy vízszintes részében, és az endoszkópos leletek több eróziót, aphthae-t (több fehér foltot vesznek körül vörös glóriával), fekélyeket és szemcsés változásokat mutatnak amelyek megjelenésükben hasonlóak az UC vastagbél elváltozásaihoz. A kóros leletek szintén hasonlítanak az UC vastagbélelváltozásainak jellemzőire, ideértve a krónikus gyulladásokat granuloma nélkül, a serlegsejtek csökkenését, a cryptitist és a kriptatályogot. Ezenkívül az UC-hez kapcsolódó diffúz duodenitis valószínűleg független a H. pylori fertőzés, mert a korábban jelentett esetek közül sok volt H. pylori negatív [1, 2]. Ebben a jelentésben 2 betegünknek is volt H. pylori-negatív duodenális elváltozások, amelyek az UC vastagbél elváltozásaira hasonlítanak mind az endoszkópos, mind a patológiai megállapításokban. Sőt, mindkét esetben nem tapasztaltak Crohn-kór klinikai vagy kóros bizonyítékát. Ezért jelen eseteink kompatibilisek voltak a fent leírt megkülönböztető jellemzőkkel, és tipikus UC-hez kapcsolódó diffúz duodenitisként diagnosztizálták őket.

Nincs egyetértés az UC-t kísérő gastroduodenitis kezelésében. A jelentett gastroduodenitis esetek nem mutattak választ a PPI-kre. Számos jelentés azonban leírta, hogy a mezalazin vagy a szulfaszalazin nagyon hatékony volt [2, 4]. 1. esetünkben a mesalazin beadása drámaian javította a tüneteket. A kortikoszteroidokról szintén beszámoltak, hogy hatásosak az UC-t kísérő gastroduodenitis esetén [3, 4, 9, 12]. 2. esetünkben, bár sem a mesalazin, sem a PPI beadása nem volt eredményes, az orális prednizolon további adagolása azonnal javította a páciens felső hasi kellemetlenségeit. Ezek a korábbi jelentések és tapasztalataink azt mutatják, hogy az UC esetén előforduló felső gasztrointesztinális elváltozások kezelhetők az UC hagyományos terápiáival, például mezalazinnal vagy kortikoszteroidokkal. Javasoljuk a szulfaszalazint vagy a mezalazint első választott kezelésként, a kortikoszteroidokat pedig második választásként.

A közelmúltban néhány esetsor és esettanulmány-tanulmány azt írta le, hogy a gasztroduodenális érintettség az UC-ben gyakoribb lehet, mint korábban becsülték [5–8]. Mivel az UC gyulladása nem korlátozódhat a vastagbélre, fontos megvizsgálni a felső gyomor-bél traktust, hogy meggyőződjünk arról, hogy fennáll-e UC-hez társult gastritis vagy duodenitis.

További vizsgálatokra van szükség nagyszámú beteg bevonásával annak tisztázása érdekében, hogy a felső gyomor-bél traktus célszerv-e az UC-ben, és hogy jobban megértsük az UC etiológiáját és patogenezisét.

Hivatkozások

  1. R. Valdez, H. D. Appelman, M. P. Bronner és J. K. Greenson: „fekélyes vastagbélgyulladással járó diffúz duodenitis” American Journal of Surgical Pathology, köt. 24. sz. 10, 1407–1413, 2000. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  2. H. Ikeuchi, K. Hori, T. Nishigami és mtsai: „Diffúz gastroduodenitis és fekélyes vastagbélgyulladással járó pouchitis” World Journal of Gastroenterology, köt. 12. szám 36, 5913–5915, 2006. Megtekintés: Google Scholar
  3. S. Terashima, Y. Hoshino, N. Kanzaki, M. Kogure és M. Gotoh: „A fekélyes vastagbélgyulladást kísérő fekélyes duodenitis” Journal of Clinical Gastroenterology, köt. 32. sz. 2, 172–175, 2001. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  4. H. Mitomi, E. Atari, H. Uesugi és mtsai., „Fekélyes vastagbélgyulladással járó megkülönböztető diffúz duodenitis” Emésztőrendszeri betegségek és tudományok, köt. 42. sz. 3, 684–693, 1997. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  5. T. Hisabe, T. Matsui, M. Miyaoka és mtsai. „A fekélyes vastagbélgyulladással járó fekélyes gastroduodenalis elváltozás diagnózisa és klinikai lefolyása: lehetséges kapcsolat a pouchitisszel”. Emésztési endoszkópia, köt. 22. szám 4, p. 268–274., 2010. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  6. K. Hori, H. Ikeuchi, H. Nakano és mtsai., „Fekélyes vastagbélgyulladással összefüggő gastroduodenitis”, Gasztroenterológiai Közlöny, köt. 43. sz. 3, 193–201, 2008. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  7. J. Lin, B. J. McKenna és H. D. Appelman: „Morfológiai megállapítások fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő betegek felső gasztrointesztinális biopsziáiban: kontrollált vizsgálat” American Journal of Surgical Pathology, köt. 34. sz. 11., 1672–1677., 2010. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  8. A. Sonnenberg, S. D. Melton és R. M. Genta: „Gyomorhurut és duodenitis gyakori előfordulása gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegeknél” Gyulladásos bélbetegségek, köt. 17. sz. 1, 2011. 39–44. Oldal. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  9. M. Sasaki, K. Okada, S. Koyama et al., „Gastroduodenális elváltozások által bonyolított fekélyes vastagbélgyulladás” Gasztroenterológiai Közlöny, köt. 31. szám 4, 585–589, 1996. Megtekintés: Google Scholar
  10. J. Rubenstein, A. Sherif, H. Appelman és W. D. Chey: „A fekélyes vastagbélgyulladással járó bélgyulladás: a fekélyes vastagbélgyulladás mindig csak a vastagbélre korlátozódik?” Journal of Clinical Gastroenterology, köt. 38. sz. 1, 46–51., 2004. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  11. M. Nakajima, H. Nakashima, K. Kiyohara et al., „A diffúz duodenitis és az enteritis teljes kolektómiát követő esete fekélyes vastagbélgyulladás esetén” Japanese Journal of Gastroenterology, köt. 105. sz. 3, 382–390, 2008 (japán). Megtekintés: Google Tudós
  12. F. Kinekawa, A. Minami, M. Yoshida et al., „A diffúz duodenitishez társuló teljes colectomia utáni fekélyes vastagbélgyulladás esete” Japanese Journal of Gastroenterology, köt. 94. sz. 4, 272–277, 1997 (japán). Megtekintés: Google Tudós