A felnőttkori elhízás korai jelei: áttekintés

T D Brisbois

1 Mezőgazdasági, Élelmiszer- és táplálkozástudományi Tanszék, Alberta Egyetem, Edmonton, Alberta, Kanada

A P gazda

1 Mezőgazdasági, Élelmiszer- és táplálkozástudományi Tanszék, Alberta Egyetem, Edmonton, Alberta, Kanada

2 Alberta Emberi Táplálkozási Intézet, Alberta Egyetem, Edmonton, Alberta, Kanada

3 Közegészségügyi Iskola, Alberta Egyetem, Edmonton, Alberta, Kanada

L J McCargar

1 Mezőgazdasági, Élelmiszer- és táplálkozástudományi Tanszék, Alberta Egyetem, Edmonton, Alberta, Kanada

2 Alberta Emberi Táplálkozási Intézet, Alberta Egyetem, Edmonton, Alberta, Kanada

Összegzés

Bevezetés

Az elhízást világméretű járványnak tekintik, és kevés bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy előfordulása csökken vagy akár fennsíkot is elérne. Az elmúlt években nagy mennyiségű kutatás foglalkozott az elhízás jövőbeli fejlődésének korai meghatározóinak vagy „figyelmeztető jeleinek” azonosításával. A legújabb bizonyítékok alapján a méhen belüli és posztnatális hatások korai életkorának tapasztalatai állandó változásokat indukálhatnak a fiziológiai funkcióban, amelyek programozzák az energiaegyensúly hosszú távú szabályozását. Ez később hátrányosan befolyásolhatja az elhízás kockázatát a későbbi életben.

Módszerek és eredmények

A felülvizsgálat kezdeti megtervezése során egy protokollt és fogalmi keretet (APF) fejlesztettek ki a felnőttkori elhízáshoz kapcsolódó, korábban azonosított tényezők tételes felsorolása érdekében (1. ábra), valamint a könyvtár keresési stratégiájának és felülvizsgálati folyamatának irányításához. Ezek a tényezők három kritikus időszakot ölelnek fel az 5 évnél fiatalabb vagy annál idősebb gyermekek esetében: prenatális (magzati fejlődés), csecsemőkor és kisgyermekkor. A felülvizsgálat nem korlátozódott csak a biomarkerekre; és figyelembe vették az egészség társadalmi meghatározóit is, ideértve a társadalmi-gazdasági helyzet (SES) és az élelmezésbiztonság markereit. Figyelembe vették például a terhességi expozíciókat, például a dohányzást, a magzati növekedés korlátozását, a terhességi cukorbetegséget és az anyai súlygyarapodást is. Ezenkívül a születési eredmények (születési súly, koraszülés), a fejlődési jellemzők (növekedési minták, alvási minták, IQ és kognitív fejlődés, valamint a gyermekkori elhízás) és a viselkedés (szoptatás, diéta és televíziónézés) mind a keret részét képezték.

A felülvizsgálat fogalmi kerete.

Irodalomkeresési stratégia

A kezdeti keresési stratégiát a MEDLINE-ben hajtották végre, majd úgy alakították, hogy illeszkedjen a többi adatbázis indexelési és keresési felületének funkcióihoz. A MEDLINE-re vonatkozó konkrét keresési kifejezéseket lásd például az A. függelékben. A keresési stratégia az elhízás, a túlsúly és az adipozitás vonatkozásában releváns tantárgyfejeket és szöveges szavakat tartalmazott, kombinálva a fejlődési expozícióval kapcsolatos kifejezésekkel, ideértve, de nem kizárólagosan, a szoptatást, az anyai dohányzást, a terhességi cukorbetegséget táplálkozás, táplálás, növekedés, alvás és társadalmi-gazdasági helyzet. A korai életkorra és a felnőttkorra vonatkozó tág kifejezéseket az elhízás szövegszavaival együtt is alkalmazták további eredmények beolvasása és a keresés átfogó biztosítása érdekében. Az idézetek listáját négy kutatási asszisztens és három kutató vizsgálta felül. A szűrési folyamat elszámolásához a PRISMA (korábban QUORUM néven ismert) protokollt követték (136).

Szűrési folyamat és felvételi/kizárási kritériumok

Adatok absztrakciója

Az összes megtartott tanulmányt két kutatási asszisztens külön-külön elvonta. Az eltéréseket egy harmadik kutatási asszisztens vagy csoportos megbeszélés oldotta meg. A tanulmány jellemzőivel kapcsolatos részletes információkat táblázatba foglalták egy MSExcel (Microsoft Office, 2003) adatbázisban. A dokumentált specifikus vizsgálati jellemzők magukban foglalták az idézési információkat, a dokumentum típusát, a vizsgálat típusát, az elhízás meghatározását, a BMI-adatokat (ei mért vagy önjelentés), a testzsír százalékos adatait (azaz mérési módszer, pl. Antropometria, kettős energiájú röntgenabszorpciós módszer [DXA ]), az érdeklődésre számot tartó gyermekkori marker, mintavételi módszer, a minta nagysága, a gyermekkori és felnőtt kor a fő változók mérésének időpontjában és a hímek/nők aránya. A dokumentált egyéb tanulmányi részletek magukban foglalták a tantárgyi etnikumot, a kizárási/befogadási kritériumokat, az elfogultság mutatóit, például a vizsgálatot befejező vagy a tanulmányból kizárt alanyok százalékos arányát és a finanszírozás forrásait.

A tanulmányok minősége

A vizsgálatok rangsorolása egyedi minőségértékelések alapján (például a tanulmány tervezésére és a statisztikai elemzésre vonatkozó kritériumok) meghaladta a felülvizsgálat kereteit; azonban számos tényezőt figyelembe vettek az egyes megtartott vizsgálatok eredményeinek értékelésénél. A statisztikai szigorúságot gondosan értékelték, beleértve a kitöltött statisztikák típusát és azt, hogy a zavaró változókra kiigazítás történt-e. A vizsgálat típusát is figyelembe vették (prospektív vagy retrospektív), az előbbit szigorúbbnak tekintették. Hasonlóképpen, a mért és az ön által bejelentett változókat objektívebbnek és megbízhatóbbnak tekintették. Előnyben részesítettük a felnőttkori elhízás mértékét (BMI> 30 vagy a testzsír% -ának felső kvintile); néhány tanulmány azonban csak a túlsúlyról (BMI> 25) vagy a felnőttek BMI/zsírtartalom% -ának alakulásáról számolt be.

Az elhízás korai markere és a felnőttkori elhízás közötti összefüggés leírására elvégzett statisztikai elemzés részletes adatait táblázatba foglaltuk. Tekintettel a tanulmánytervek és a statisztikai elemzések sokféleségére, különféle statisztikákról számoltak be. A dokumentált információk tartalmazzák a kockázatértékelést (esélyhányados [OR], relatív kockázat [RR] és veszélyességi arány [HR]), a kapcsolódó eszközöket és gyakoriságokat (varianciaanalízis [anova], t-tesztek, khi-négyzet) és asszociációkat (regressziók), összefüggések). P-értéke 0,05, de a vizsgálatok 80% -a) a korai marker és a felnőttkori elhízás között, akár nőstény, akár hím utódban. Valószínű markerként definiálták azt, hogy legalább 6–10 olyan vizsgálat volt, amely pozitív kapcsolatról számolt be (a vizsgálatok 100% -ában) a korai marker és a felnőttkori elhízás között akár hím, akár nőstény utódokban.

Eredmények

Összesen 12 025 rekordot sikerült lekérni (2. ábra). Ismétlődő hivatkozásokat (3145) azonosítottunk és eltávolítottunk. A fennmaradó 8880 vizsgálatból 7953 kizárt, a fennmaradó 927 tanulmány pedig teljes áttekintésre került a második szűrési folyamat során, amelynek során mind a 927 tanulmányt két kutatási asszisztens egymástól függetlenül olvasta fel. Az egyes vizsgálatok részletes áttekintése után a többséget (n = 792) kizárták. A második szűrés után 135 papírt tartottak meg az utolsó adatkészlethez (1–135). A recenzensek között jó egyetértés volt az első, 0,82 kappa értékű, és a második, a 0,94 kappa értékű szűrőn. Ahol a teljes szövegű cikk nem található, ugyanannak a tanulmánynak az absztraktját megtartották felülvizsgálat céljából. A második szűrésen a kizárt vizsgálatok többsége (45%) hibás életkor miatt következett be, vagy hiányoztak a gyermekkori adatok. A további vizsgálatokat kizártuk, mivel kutatási áttekintések (18%) vagy állatkísérletek (11%) voltak. Idő- és erőforrás-korlátok miatt nem tudtunk 32 idegen nyelvű cikket lefordítani (köztük főleg Kínából, Franciaországból, Olaszországból, Németországból és Spanyolországból származó cikkeket). A teljes szűrési folyamat eredményeinek folyamatábráját lásd a 2. ábrán.

Irodalomáramlás az elhízás korai markereinek meghatározására. A PRISMA nyilatkozatból adaptálva (136).