A fizikai aktivitás hatása a túlsúly és az elhízás összefüggésére a szív- és érrendszeri betegségekkel: The Rotterdam Study

Cikk információk

* Ezek a szerzők egyformán járultak hozzá ehhez a munkához

Klodian Dhana, az Erasmus Egyetem Orvosi Központ Epidemiológiai Tanszéke, PO Box 2040, 3000 CA Rotterdam, Hollandia. E-mail: [e-mail védett]

Absztrakt
Teljes szöveg
Hivatkozások
Kiegészítő anyagok
Idézi
PDF

Absztrakt

Háttér

A túlsúly vagy az elhízás a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) fokozott kockázatával jár. A fizikai aktivitás csökkentheti a túlsúly és az elhízás kockázatát. Megvizsgáltuk a túlsúly és az elhízás, valamint a CVD kockázat közötti összefüggést a fizikai aktivitás függvényében egy középkorú és idős populációban.

Tervezés

A tanulmány prospektív kohorsz vizsgálat volt.

Mód

A tanulmányba 5344 55 éves vagy annál idősebb résztvevőt vontak be a népességalapú Rotterdami Tanulmányból. A résztvevőket a populáció mediánja alapján magas vagy alacsony fizikai aktivitásúnak minősítették. A normál testsúlyt (18,5–24,9 kg/m 2), a túlsúlyt (25,0–29,9 kg/m 2) és az elhízott résztvevőket (≥ 30 kg/m 2) magas vagy alacsony fizikai aktivitásúnak minősítették, így hat kategóriát alkottak. Értékeltük a hat kategória CVD-kockázattal való összefüggését a zavaró tényezőkhöz igazított Cox arányos veszélyességi modellek felhasználásával. Magas fizikai aktivitást és normál testsúlyt alkalmaztunk referenciacsoportként.

Eredmények

A 15 éves követés során (medián 10,3 év, interkvartilis tartomány 8,2–11,7 év) 866 (16,2%) résztvevő tapasztalt CVD eseményt. A túlsúlyos és elhízott, alacsony fizikai aktivitású résztvevőknél magasabb volt a CVD kockázata, mint a normál testsúlyú, magas fizikai aktivitású résztvevőknél. A HR-ek és a 95% -os konfidencia intervallumok (CI-k) 1,33 (1,07–1,66) és 1,35 (1,04–1,75) voltak. A túlsúlyos és elhízott, magas fizikai aktivitású résztvevőknél nem volt magasabb a CVD kockázata (HR-ek (95% CI) 1,03 (0,82–1,29), illetve 1,12 (0,83–1,52)).

Következtetések

Eredményeink azt sugallják, hogy a fizikai aktivitás CVD-re gyakorolt jótékony hatása felülmúlhatja a testtömeg-index negatív hatását a középkorú és idős emberek körében. Ez hangsúlyozza a testmozgás fontosságát mindenki számára a testtömeg-index összes rétegében, ugyanakkor kiemeli az inaktivitással járó kockázatot még normál testsúlyú emberek körében is.

Bevezetés

Noha a túlsúly és az elhízás a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) fokozott kockázatával jár, 1-3 magasabb fizikai aktivitás a CVD kockázatának csökkenésével jár. 4–6 Az azonban továbbra sem tisztázott, hogy a fizikai aktivitás miként képes ellensúlyozni a túlsúly és az elhízás kockázatát.

A jelenlegi tanulmány célja a fizikai aktivitás szerepének vizsgálata a BMI és a CVD közötti összefüggésben a középkorú és idős résztvevők körében a nagy népességen alapuló Rotterdami tanulmány adatainak felhasználásával.

Mód

Vizsgálati populáció

Ez a tanulmány a Rotterdami Tanulmányba ágyazódott, egy prospektív, népességalapú kohorsz vizsgálatba, amely 55 éves vagy annál idősebb emberek körében zajlott Rotterdamban, Hollandiában. Az eredeti kohorsz (RS-I) alapvizsgálatát 1990 és 1993 között fejezték be. 2000–2001-ben a Rotterdami Tanulmányt kiterjesztették 3011 résztvevővel, akik ≥55 évesek lettek vagy a tanulmányi körzetbe költöztek (RS-II ). A jelenlegi tanulmányhoz olyan résztvevők adatait használtuk fel, akik részt vettek az eredeti kohorsz (1997-től 1999-ig) harmadik vizsgálatán (RS-I-3) (n = 4797) és a 2000 és 2001 közötti kiterjesztett kohorsz (RS-II-1) első vizsgálatán részt vevő résztvevők (n = 3011). Ebből az összesített összegből (n = 7808), 6510 résztvevő fejezte be a fizikai aktivitásra és a BMI-re vonatkozó adatgyűjtést. Összesen 1122 prevalens CVD-vel rendelkező személyt kizártak, hatot pedig kizártak a hiányzó nyomonkövetési adatok miatt. Azokat a résztvevőket is kizárták, akiket alulsúlyosnak (BMI 2) tartottak (n = 38). Végül 5344 résztvevőt vontak be az elemzésekbe. Képzett kutatási asszisztensek készítettek interjút a résztvevőkkel otthon, hogy összegyűjtsék az alapinformációkat.

Minden résztvevő írásos beleegyezését adta, és a vizsgálati protokollt a rotterdami Erasmus Egyetem orvosi etikai bizottsága jóváhagyta. A rotterdami tanulmány tervezéséről részletes információk máshol találhatók. 17 A Rotterdami Tanulmányt az Erasmus Orvosi Központ intézményi felülvizsgálati bizottsága (orvosi etikai bizottság) és az egészségügyi etikai bizottság jóváhagyta a Wet Bevolkingsonderzoek ERGO (Rotterdami Study Population Study Act) szerint, amelyet az Egészségügyi, Jóléti Minisztérium hajtott végre. és Hollandia sportja.

Az antropometriai adatok és a fizikai aktivitás értékelése

A magasságot és a súlyt úgy mértük, hogy a résztvevők cipő és nehéz felsőruházat nélkül álltak. A BMI-t a súly és a négyzetmagasság (kg/m 2) hányadosaként számoltuk. A fizikai aktivitás szintjét a Zutphen fizikai aktivitás kérdőív 18 adaptált változatával értékeltük, beleértve a gyalogos, kerékpáros, sport, kertészeti és háztartási tevékenységekkel kapcsolatos kérdéseket. Az aktivitás intenzitásának számszerűsítéséhez az összes tevékenységhez hozzárendeltük a feladat (MET) pontszámainak metabolikus egyenértékét a Fizikai Tevékenységek Összeállításának 2011-es frissített változata szerint. 19 Megszoroztuk a konkrét tevékenységek MET értékeit az adott tevékenységben eltöltött heti idővel (órában), hogy kiszámítsuk a MET · óra · hét –1 teljes fizikai aktivitást. A fizikai aktivitás értékelésének további részleteiről máshol számoltak be. 20

A zavarók értékelése

Klinikai eredmények

A vizsgált eredmény fő mércéje a súlyos atherosclerotikus CVD volt, amely fatális és nem fatális miokardiális infarktusból, egyéb szívkoszorúér-betegség mortalitásból, valamint fatális és nem halálos stroke-ból állt össze. 24 A klinikai eredményekről, beleértve a CVD-t, adatokat gyűjtöttek egy automatizált nyomonkövetési rendszeren keresztül, amely magában foglalja a vizsgálati adatbázis digitális összekapcsolását a kutatási területen dolgozó háziorvosok által kezelt orvosi nyilvántartásokkal. Képzett kutatási asszisztensek jegyzeteket, ambuláns jelentéseket, kórházi mentesítő leveleket, elektrokardiogramokat és képalkotási eredményeket gyűjtöttek a háziorvosoktól és a kórházi nyilvántartásokból. A kutatóorvosok ezután függetlenül ítélték meg a potenciális eseményekre vonatkozó összes adatot. Az orvosok, akiknek ítéletét döntőnek tekintették, ezután áttekintették a lehetséges eseteket. A létfontosságú állapotról további információkat Rotterdam város önkormányzatának központi nyilvántartásából szereztek be. Az utánkövetés 2012. január 1-ig befejeződött.

Statisztikai analízis

A résztvevőket a mediánérték felhasználásával magas vagy alacsony teljes fizikai aktivitásúnak minősítették. A normál testsúlyú (2), a túlsúlyos (25–29,9 kg/m 2) és az elhízott (≥30 kg/m 2) résztvevőket magas vagy alacsony fizikailag aktívakként sorolták be, és hat kategóriát alkottak. A vizsgálati populáció alapjellemzőit átlag ± SD értékként (vagy adott esetben gyakoriságként és százalékban) mutatjuk be a fizikai fenotípusok által alkotott hat fenotípus esetében (alacsonyabb és magasabb) a különböző BMI-kategóriákban.

Először a BMI kategóriákhoz és a fizikai aktivitáshoz kapcsolódó CVD kockázatokat becsültük meg Cox arányos veszélyek regressziós elemzésével. Fő elemzésünkben Cox arányos veszélyek regressziós elemzését használtuk a hat fenotípus veszélyességi arányának (HR) és 95% -os konfidencia intervallumának (95% CI) megbecsüléséhez a CVD-vel összefüggésben, normál súlyú, magas fizikai aktivitású szintet használva. referencia kategória. Az arányos veszélyekre vonatkozó feltételezéseket minden Cox modell megerősítette a különböző csoportok Kaplan – Meier görbéinek vizuális összehasonlításával. A modelleket az életkor, a nem, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az oktatás, az étrend minősége és a korai szívinfarktus családi kórtörténete alapján állítottuk be. A priori úgy döntöttünk, hogy nem alkalmazzuk a szisztolés vérnyomást, a teljes vagy nagy sűrűségű lipoprotein koleszterinszintet vagy a plazma glükózt, mivel ezek mind köztitermékek a BMI és a CVD közötti összefüggésben.

A fizikai aktivitást, a BMI-t, valamint az együttes BMI-t és a fizikai aktivitás fenotípusokat kategorikus változóként vezettük be a modellbe. Azt is felmértük, hogy volt-e trend a BMI kategóriái között, azzal, hogy a kategorikus BMI változót folytonosként adtuk meg a modellben. Nem figyeltünk meg jelentős nemi vagy életkori interakciókat a BMI-vel, a fizikai aktivitással vagy az együttes BMI-vel és a fizikai aktivitás fenotípusaival. Nem figyeltek meg multiplikatív vagy additív interakciót a BMI és a fizikai aktivitás között.

Szenzitivitási elemzések

Az idős emberek körében a nem CVD-vel járó halálozás nagy kockázata miatt versenyző kockázatelemzést végeztünk Fine és Gray által javasolt módszerrel. 25 Megismételtük a fő elemzést a 65 évnél idősebb résztvevőknél is, hogy konkrétan megvizsgáljuk az idős emberek társulásait. Tovább vizsgáltuk a fordított okozati viszony lehetséges hatását az első két év eseményeinek kizárásával. Megismételtük a résztvevők elemzését anélkül, hogy hiányoznánk az étrendről.

1. táblázat: A kiindulási mutatók a metabolikus egészségi állapot és a testtömeg-index függvényében.

2. táblázat: A testtömeg-index és a fizikai aktivitás szintjének összefüggése a szív- és érrendszeri betegségekkel.

Az 1. ábra mutatja az összefüggést a közös fizikai aktivitás és a BMI fenotípusok között az incidens CVD-vel. A normál testsúlyú, magas fizikai aktivitású résztvevőkhöz képest a CVD kockázata nem volt szignifikánsan különbözõ a túlsúlyos (HR 1,03, 95% CI 0,82–1,29) és az elhízott (HR 1,12, 95% CI 0,83–1,52), magas a fizikai aktivitás szintje. Ezzel szemben a túlsúlyos és elhízott, alacsony fizikai aktivitású résztvevőknél nagyobb volt a CVD kockázata, mint a normál testsúlyú, magas fizikai aktivitású résztvevőknél. A megfelelő HR-ek (95% CI) 1,33 (1,07–1,66), illetve 1,35 (1,04–1,75) voltak.

1. ábra Az ízületi fizikai aktivitás és a testtömeg-index kategóriák közötti összefüggés a szív- és érrendszeri betegségekkel. Kor, nem, iskolai végzettség, étrend minősége, alkohol, dohányzás és korai szívinfarktus családi kórtörténetében kiigazított elemzések. *o

Szenzitivitási elemzések

A kiegészítő adatok S1 táblázata (elérhető online) azt mutatja, hogy a versengő kockázati megközelítésből származó HR-ek (95% -os CI) nem különböztek lényegesen eredeti elemzésünktől. Amikor megismételtük a fő elemzést ≥65 éves korú felnőtteknél, vagy amikor a nyomon követés első két évét kizártuk, hasonló eredményeket találtunk (S2 és S3 táblázat a kiegészítő adatokban; online elérhető), mint a teljes populációban. Az étrend minőségével kapcsolatos információkkal rendelkező résztvevők eredményei hasonlóak voltak a fő elemzéshez (S4. Táblázat a kiegészítő adatokban; elérhető online).

Vita

Ebben a népességalapú, ≥55 éves korú felnőttek körében végzett vizsgálatban a túlsúlyos és elhízott, magas fizikai aktivitású résztvevőknél nem volt nagyobb a CVD kockázata a normál testsúlyú társaikhoz képest. Ezzel szemben az alacsonyabb fizikai aktivitású résztvevők között a túlsúly és az elhízás a CVD magasabb kockázatával járt. Az alacsony fizikai aktivitási szint növelte a CVD kockázatát a teljes populációban. Ezek a megállapítások azt sugallják, hogy a fizikai aktivitás CVD-re felülmúlhatja a BMI hatását a középkorú és idős résztvevők körében.

A BMI és a fizikai aktivitás CVD-vel való együttes kapcsolatára vonatkozó hasonló vizsgálatok összhangban vannak eredményeinkkel. 7–12 18 892 25–74 éves finn férfit és nőt vizsgáló tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a fizikai inaktivitás független kapcsolatban áll a CVD kockázatával, míg az elhízás más kockázati tényezők módosításával növeli a kockázatot. 11 Ezenkívül a Women's Health Study megállapította, hogy az emelkedett BMI-vel járó szívkoszorúér-betegség kockázatát jelentősen csökkenti a magasabb fizikai aktivitási szint. 8 A kockázatot azonban nem sikerült teljesen kiküszöbölni, ami megerősíti a karcsúság és a fizikai aktivitás fontosságát. 8 Hasonlóképpen, a Nurse's Health Study elemzése 88 393 ≥34–59 éves nőt mutatott ki, hogy a közepesen fizikailag aktívak gyengítették, de nem szüntették meg az elhízás káros hatásait a szívkoszorúér-betegség kockázatára. 7 Azt is kimutatták, hogy a soványság nem ellensúlyozta a fizikai inaktivitással járó megnövekedett kockázatot. 7

A jelenlegi tanulmányban a bizonyítékokat kiterjesztettük középkorú és idős résztvevőkre is. Megmutattuk, hogy ha külön elemeztük, a csökkent fizikai aktivitás és a CVD közötti összefüggés nagysága nagyjából hasonló volt az elhízás és a CVD között, bár ez utóbbi nem érte el a statisztikai szignifikanciát. A közös elemzés után azonban a túlsúlyos és elhízott, magas fizikai aktivitású résztvevőknél nem volt szignifikánsan nagyobb a CVD kockázata, míg a túlsúlyosak és elhízottak a CVD fokozott kockázatával jártak együtt a fizikailag inaktív résztvevők körében. Eredményeink, bár nem cáfolják a túlsúlytal és az elhízással járó kardiovaszkuláris kockázatot, azt sugallják, hogy a fizikai aktivitás CVD-re gyakorolt hatása meghaladhatja a BMI-t a középkorú és idős felnőttek körében.

A szabadidős fizikai aktivitás mellett a jelenlegi vizsgálatban a teljes testmozgás értékelésébe belefoglaltuk a szállítást és a házimunkát. Eredményeink ezért kiterjesztik a korábbi megállapításokat, és azt jelzik, hogy a fizikai aktivitás magasabb szintje (függetlenül a szabadidőn kívüli időn túl) előnyös lehet a CVD kockázatának csökkentésében. Vizsgálatunk idősebb populációban készült. Az idős résztvevőknek nagyobb nehézségei lehetnek a sportolásban vagy a testmozgásban (szabadidős fizikai tevékenység), és idejüknek viszonylag nagy részét házimunkára fordítják a fiatalabb résztvevőkhöz képest. 26 Vizsgálatunk hangsúlyozza a fizikai aktivitás jótékony hatásainak fontosságát a mindennapi életünk részeként, amit a legújabb ajánlások is alátámasztanak. 27.

A túlsúlyos és elhízott, alacsony fizikai aktivitású résztvevőknél 1,33 és 1,35-szer nagyobb volt a CVD kockázata, mint a normál testsúlyú, magas fizikai aktivitású résztvevőknél. Más, 7,8, 11, 12 tanulmányok szerint háromszor nagyobb CHD kockázat 7,8, és 2,36-szor magasabb CVD kockázat 11,12 az elhízott, alacsony fizikai aktivitású résztvevőknél, a normál testsúlyú, magas aktivitású résztvevőkhöz képest. A jelenlegi vizsgálat alacsonyabb kockázata az alacsony fizikai aktivitású csoportban a viszonylag magas fizikai aktivitással magyarázható. Az alacsony csoport fizikai aktivitásának medián szintje 54,6 MET · óra · hét –1 volt, ami napi két órának felel meg közepes intenzitású fizikai aktivitásnak. Ez magasabb fizikai aktivitási szint, mint azt más tanulmányok alacsony csoportja jelentette. 7,8,11,12 Bár kockázati becsléseink viszonylag alacsonyak voltak, eredményeink nem jelzik, hogy az inaktivitással járó kockázatot el kellene hanyagolni. A közegészségügyi programok esetében továbbra is fontos a lakosság fizikai aktivitásának növelésére összpontosítani és egyidejűleg hangsúlyozni a testtömeg-kezelést.

A túlsúly és az elhízás CVD-kockázatra gyakorolt káros hatásának mechanizmusát jól megvizsgálták. A zsírszövet szabad zsírsavakat, interleukinokat és citokineket szabadít fel, amelyek befolyásolják a szívműködést az ateroszklerotikus folyamatok felgyorsításával, a gyulladással, valamint az endothel és koaguláció diszfunkciójával. 28,29 A fizikális aktivitás elfogadható mechanizmusai a CVD kockázatának javítására az endoteliális funkció javulása, a sérülékeny plakkok stabilizálása (a plakkrepedés megakadályozása) és a szívizom oxigénigényének csökkentése. 30 Ez azt jelzi, hogy a fizikai aktivitás közvetlenül csökkenti és leküzdi a zsírszövet által felszabadított protrombotikus faktorok káros hatásait. 8,31

Az elhízott, magas fizikai aktivitású résztvevők a CVD-vel azonos kockázatot jelentettek, mint a normál testsúlyúak és alacsony fizikai aktivitású résztvevők, amikor összehasonlítottuk mindkét csoportot normál testsúlyú, magas fizikai aktivitású résztvevőkkel. Nevezetesen mindkét csoportban nagyobb volt a CVD kockázata, bár az egyesületek nem érték el a szignifikancia küszöböt. Ezek a megállapítások azt sugallják, hogy a karcsúság ellensúlyozhatja a fizikai inaktivitással járó megnövekedett kockázatot, a fizikai aktivitás pedig kissé ellensúlyozhatja az elhízás fokozott kockázatát. Ezért tanulmányunk megerősíti azokat a korábbi eredményeket, amelyek szerint a fizikailag aktív és karcsú résztvevőknek alacsony a kockázata a CVD 7-nek, és kiterjeszti ezeket a megállapításokat középkorú és idős résztvevőkre is.

Ebben az idősebb felnőttek hosszú távú utóvizsgálatában a túlsúlyos és elhízott kockázatot csökkentették a magas fizikai aktivitású résztvevőknél. Ez arra utal, hogy a rendszeres testmozgás csökkenti a CVD kockázatát az idősebb felnőtteknél, és hogy további előnyöket lehet elérni az egészséges testsúly fenntartásával.

Elismerés

Hálásan köszönjük az Ommoord körzet lakóinak, háziorvosainak és gyógyszerészeinek a rotterdami tanulmány iránti elkötelezettségét, elkötelezettségét és hozzájárulását.