A földrajzi nyelv és a hozzá kapcsolódó hajlamosító tényezők előfordulása 7-18 éves diákok körében Kermanshahban, Irán 2014

Fatemeh Rezaei

1 Szájorvosi osztály, Fogorvosi Iskola, Kermanshah Orvostudományi Egyetem, Kermanshah, Irán

Mina Safarzadeh

2 Fogorvosi Iskola, Kermanshah Orvostudományi Egyetem, Kermanshah, Irán

Hamidreza Mozafari

1 Szájorvosi osztály, Fogorvosi Iskola, Kermanshah Orvostudományi Egyetem, Kermanshah, Irán

Payam Tavakoli

3 Patológiai tanszék, Fogorvosi Iskola, Kermanshah Orvostudományi Egyetem, Kermanshah, Irán

Absztrakt

A földrajzi nyelv egy jóindulatú elváltozás a nyelv hátsó részén és peremén, amely néha fájdalmat és égő érzést okoz. Ezt a léziót eritemás terület jellemzi, fehér vagy sárga hajtásokkal. Ennek az elváltozásnak a hajlamosító tényezői az öröklődés, az allergiák, a pikkelysömör, a stressz, a hasadékos nyelv és egyes ételek fogyasztása. Jelen tanulmány a földrajzi nyelv és az ahhoz kapcsolódó tényezők elterjedtségének vizsgálatára készült az iráni Kermanshah 7-18 éves diákjai körében. Ezt a leíró keresztmetszeti vizsgálatot Kermanshah három iskolájában végezték többlépcsős véletlen klaszter mintavételi módszerrel. Összesen 3600 diákot vizsgáltak (1800 lányt és 1800 fiút). A demográfiai adatokat és a vizsgálatok eredményeit kérdőívben rögzítettük. A földrajzi nyelv előfordulását befolyásoló tényezőket az SPSS-20 szoftverrel és a Chi-square teszttel elemeztük. A földrajzi nyelv prevalenciája 7,86% volt (283 egyed). Ennek a léziónak az előfordulása szignifikánsan magasabb volt a férfiaknál, mint a nőknél (p Kulcsszavak: jóindulatú vándorló glossitis, hasadt nyelv, földrajzi nyelv, pikkelysömör

1. Bemutatkozás

A földrajzi nyelv vagy a jóindulatú vándorló glossitis jóindulatú és gyakori gyulladásos jelenség. A filiform papillák atrófiája erythemás területet hagy maga után, fehér, sárga vagy halványszürke emelkedett perifériás zónával és a nyelv szabálytalan, szaggatott mintázatával (például földrajzi térkép). Ez az állapot általában a nyelv háti felületét és oldalirányú határait vonja maga után (Greenburg & Glick, 2014; Shafer és mtsai, 2010; Ishibashi és mtsai, 2010).

Ennek az elváltozásnak az előfordulása az Egyesült Államokban a lakosság körében 2% volt (Greenburg et al., 2014). Ezt a léziót különböző korokban figyelték meg, és ennek a léziónak az életkor és a nem szerinti megoszlása, valamint a fequency között nem számoltak be egyértelmű összefüggésről (Richardson, 1968). A földrajzi nyelvelváltozás általában tünetmentes (Greenburg & Glick, 2014; Ugar-Cankal et al., 2005), és a beteg gyakran nincs tudatában annak létezéséről. Bizonyos esetekben azonban az elváltozás a felnőttek meleg és sós vagy fűszeres ételeire, valamint alkoholos italaira reagál (Scully, 2004; Regezi et al., 2003). Szintén beszámoltak gyermekeknél a fogászati kezelések miatti elváltozás súlyosbodásáról (Prinz, 1927). Súlyosbodási és remissziós periódusok jellemzik, és a tünetek súlyossága a betegség aktivitásától függ (Cawson et al., 2001). A súlyos tüneti szakaszban az elváltozások szájirritációval, égéssel, idegen test érzékelésével vagy fájdalom érzékelésével járhatnak az ugyanazon az oldalon lévő fülekben vagy submandibularis nyirokcsomókban (Waltimo, 1991 Salem et al., 1987; Sigal & Mock, 1992 ). A földrajzi nyelv etiológiájához kapcsolódó tényezőkről szóló egyes jelentések ellenére annak mechanizmusát még nem határozták meg határozottan.

De úgy tűnik, hogy azok a betegek, akiknek családtörténetében és allergiás asztmájukban (Barton és mtsai., 1982), ekcémás dermatitiszében (Regezi és mtsai., 2003) és szénanáthában szenvednek, vagy általában azok, akiknek magas a szérum immunglobulin E szintje, hajlamos földrajzi nyelvvel sanyargatni, mint más, ezen jellemzők nélküli emberek (Greenburg & Glick, 2014; Waltimo, 1991; Voros-Balog et al., 2003). Beszámoltak arról, hogy egyes betegek földrajzi nyelve speciális élelmiszerek, például sajt fogyasztásával függ össze (Scully, 2004; Korting et al., 1996; Champion et al., 1998). A női hormonok a földrajzi nyelvelváltozásokat is előidézhetik vagy fokozhatják (Greenburg & Glick, 2014; Waltimo, 1991).

A földrajzi nyelv a legtöbb esetben nem igényel kezelést (Assimakopoulos et al., 2002). A tüneti kezelés magában foglalja a szájvizeket, amelyek olyan érzéstelenítő vegyületeket tartalmaznak, mint benzidamin, antihisztaminok, például difenhidramin vagy kortikoszteroidok, például a betametazon (Redman et al., 1972). A jelen kutatást a földrajzi nyelv és az ahhoz kapcsolódó hajlamosító tényezők prevalenciájának meghatározására végezték az iráni Kermsnhah-ban 7-18 éves diákok körében 2014-ben.

2. Anyagok és módszerek

Ezt a tanulmányt a Kermanshah Orvostudományi Egyetem kutatási helyettese hagyta jóvá, Kermanshah, Irán (# 93097). Ebben a leíró keresztmetszeti vizsgálatban az adatokat Kermanshah három önkormányzati régiójának férfi és női általános iskolai, középiskolai és középiskolai (első és második osztályos) tanulóitól nyerték a hallgatók megfigyelésével és az adatgyűjtési űrlapok rögzítésével. A minta képletének meghatározásához a következő képletet használtuk, ahol P az adott incidencia elsődleges becslése, amelyet 1,2-nek tekintettünk egy hasonló vizsgálatban, amelyet Kerman, Irab (Hashemipoor et al., 2009) körében végeztek, és elfogadható becslési hibát, amelyet 0,012-nek tekinthető. Ezért a kiszámított minta nagysága 95% -os konfidenciaszint mellett 2817 alany volt. Összesen 3600 hallgató vett részt a vizsgálatban.

A szükséges adatokat vizsgálat és kérdőív kitöltésével gyűjtötték össze. A válaszarány 98,5% volt. A kórtörténet (beleértve a demográfiai jellemzőket és a kórelőzményeket) felvétele után a klinikai vizsgálatokat általános fogorvosok végezték. A nyelvet kesztyű, nyelvpenge, gézpárna és villanófény segítségével vizsgálták. A kapott adatokat rögzítettük a kérdőívben. Minden hallgató részt vett ebben a tanulmányban, miután megszerezte szüleinek tájékozott beleegyezését. A statisztikai elemzéseket az SPSS-20 és a Chi-négyzet próbával végeztük. A 0,05 alatti P-értéket statisztikailag szignifikánsnak tekintettük.

3. Eredmények

Ebben a tanulmányban összesen 3600 hallgatót vettek fel mintavételi mintaként. 18 női és férfi iskola közül választották ki őket (1800 nő és 1800 férfi); 1800 általános diák, 900 középiskolás és 900 középiskolás (1. táblázat). Az összesen 3600 hallgatóból 283 hallgató (7,86%) szenvedett földrajzi nyelvtől; 122 (43,11%) női hallgató és 161 (56,89%) férfi hallgató (1. táblázat).

Asztal 1

A földrajzi nyelv elterjedtsége a nemek és az iskolai végzettség szempontjából

Változó Teljes szám: Földrajzi nyelvvelPrevalencep

Nem	Női	1800	122	6.78	0,013
Nem	Férfi	1800	161	8.94
Az oktatás szintje	Általános Iskola	1800	150	8.33
	Középiskola	900	52	5.78	0,023
	Gimnázium	900	81.	9.00
Teljes		3600	283	7.86

2. táblázat

Adatok a pikkelysömör, a hasadékos nyelv és a hasított nyelv jelenlétére vonatkozóan 283 földrajzi nyelvű hallgatónál

3. táblázat

Adatok az étkezés közbeni fájdalom és kényelmetlenség jelenlétéről

VariablePresenceFrequencyPercentagep

fájdalom és irritáció étkezés közben	Igen	162	57.24	0,015
Nem	121	42,76
Teljes	283	100

4. Megbeszélés

A jelen tanulmány eredményei 7,86% -os gyakoriságot mutattak a földrajzi nyelv esetében a 7-18 éves kermanshahi diákoknál, ami hasonló az Iránban végzett vizsgálatok eredményeihez, például Honarmand által közölt 7,8% -os gyakorisághoz ( 2012), Rabiei (2006), Taheri és Maleki (2000) 7,6% -os, Ghodsi (2004) szerint 6,2% -os gyakoriságot.

Másrészről az egyéb vizsgálatokban jelentett prevalencia arány 12,8%, 12,4%, 1,5% és 1,8% volt. Az ilyen eredmények közötti különbségek valószínűleg a minta nagysága és a vizsgált populáció közötti különbségből adódnak.

Jelen tanulmányban a férfiak földrajzi nyelvének gyakorisága gyakoribb volt, mint a nőknél. Hasonlóképpen, Voros-Balog és munkatársai (2003) a földrajzi nyelv prevalenciáját magasabbnak mondják a férfiaknál, mint a nőknél (Voros-Balog et al., 2003).

Ugyanakkor a földrajzi nyelv prevalenciája mind a férfiak, mind a nők esetében hasonló volt a Kovac-Kovic és Skaleric (2000) által végzett vizsgálatban. Taheri és Maleki (2000) egyéb tanulmányaiban Mumcu és mtsai. (2005), valamint Jainkittivong és Langlaids et al. (2005) szerint ez a jelenség inkább a nőknél volt jellemző, mint a férfiaknál. Ez a különbség a különféle vizsgálatok eredményeiben a vizsgálati populáció korának és a hormonok interferenciájának köszönhető. Néhány tanulmány beszámolt ezen elváltozások súlyosságáról a menstruációs ciklus kezdetével, a terhességgel és az orális fogamzásgátló tabletták (OCP) fogyasztásával (Greenburg & Glick, 2014; Waltimo, 1991; Neville et al., 2014). Jelen tanulmányban ennek a jelenségnek a lányokban való alacsony előfordulása korosztályuknak köszönhető, amely a női hormonok interferenciáját tekintve korlátozottabb. A hormonok, különösen a női hormonok, zavarhatják a földrajzi nyelvelváltozások kiváltását vagy intenzívebbé válását (Greenburg & Glick, 2014; Waltimo, 1991; Neville et al., 2014). További tanulmányokat javasolnak azonban a női hormonok ilyen kapacitásának elemzésére és megerősítésére.

E tanulmány eredményei 162 betegnél növekvő nyelvégési és irritációs érzést mutattak ki forró és fűszeres ételek, padlizsán és paradicsom fogyasztása közben. Jelen tanulmány megállapításainak megfelelően a betegek földrajzi nyelve összefüggésbe hozható speciális élelmiszerek, például sajt fogyasztásával (Scully, 2004; Korting et al., 1996; Champion et al., 1998). Voros-Balog és mtsai. (1999) 5034 emberen végzett vizsgálatot, és kimutatta, hogy a földrajzi nyelvű emberek 56% -ának volt allergiája, ami szignifikáns összefüggést jelzett a két változó között.

Ezenkívül nem észleltünk szignifikáns különbséget a hasadékos nyelvű és a hasadékos nyelvű hallgatók között a földrajzi nyelvű hallgatók között. A földrajzi nyelv és a repedezett nyelv egyszerre látható. Úgy tűnik, hogy a hasadékos nyelvet a földrajzi nyelv utolsó szakaszának kell tekinteni (Greenburg & Glick, 2014), és mivel a jelen vizsgálatot a 7-18 éves korcsoporton végezték, ezeknél a betegeknél előfordulhat hasadékos nyelv jövő. Honarmand és mtsai. (2012), Voros-Balog et al. (1999) és Ghose és mtsai (1982) szignifikáns összefüggést azonosítottak a földrajzi nyelv és a repedezett nyelv között, és genetikailag szignifikáns összefüggést jelentettek a két változó között a férfiaknál.

Ezenkívül a jelen tanulmány eredményei nem mutattak ki pikkelysömörbetegséget a földrajzi nyelvű betegeknél, ami valójában nem utalhat e két betegség jelenlétére vagy kapcsolatának hiányára. A földrajzi nyelvet a pikkelysömör prevalenciájának elsődleges jeleként tartják számon, és ebben a tanulmányban a lakosság alacsony életkora miatt ezekben az emberekben a jövőben előfordulhat pikkelysömör. A jelen tanulmány eredményei a betegség enyhe tüneteinek vagy a gyermekek pikkelysömörrel kapcsolatos ismereteinek hiányának is köszönhetők. További vizsgálatok ajánlottak a pikkelysömör és a földrajzi nyelv közötti összefüggés elemzésére.