Asztma és ételallergia gyermekeknél: van-e kapcsolat vagy kölcsönhatás?

Carlo Caffarelli

1 Clinica Pediatrica, Clinica és Kísérleti Orvostudományi Tanszék, Azienda Ospedaliero-Universitaria di Parma, Parmai Egyetem, Parma, Olaszország

Marilena Garrubba

1 Clinica Pediatrica, Clinica és Kísérleti Orvostudományi Tanszék, Azienda Ospedaliero-Universitaria di Parma, Parmai Egyetem, Parma, Olaszország

Chiara Greco

1 Clinica Pediatrica, Clinica és Kísérleti Orvostudományi Tanszék, Azienda Ospedaliero-Universitaria di Parma, Parmai Egyetem, Parma, Olaszország

Carla Mastrorilli

1 Clinica Pediatrica, Clinica és Kísérleti Orvostudományi Tanszék, Azienda Ospedaliero-Universitaria di Parma, Parmai Egyetem, Parma, Olaszország

Carlotta Povesi Dascola

1 Clinica Pediatrica, Clinica és Kísérleti Orvostudományi Intézet, Azienda Ospedaliero-Universitaria di Parma, Parmai Egyetem, Parma, Olaszország

Absztrakt

Ez a felülvizsgálat feltárja az ételallergia és az asztma kapcsolatát. Ugyanazok a kockázati tényezők lehetnek, mint a szülői allergia, az atópiás ekcéma és az allergén szenzibilizáció, és gyakran egybeesnek ugyanazon gyermeknél. Az együttélés negatívan befolyásolhatja mindkét állapot súlyosságát. Azt azonban még meg kell határozni, hogy az ételallergia befolyásolhatja-e közvetlenül az asztma kontrollját. Az élet első évének korai szenzibilizációja megjósolhatja az asztma kialakulását. Ezenkívül az asztmás tüneteket ritkán okozhatja a vétkes étel lenyelése vagy belélegzése. Az ételallergia által okozott asztma súlyos, és anafilaxiás tünetekkel társulhat. Ezért az ártalmas élelmiszerek pontos azonosítására van szükség az expozíció elkerülése érdekében. A betegeket utasítani kell az asztmás tünetek gyors kezelésére és az öninjekciózható epinefrin használatára.

Bevezetés

Az ételallergiás és asztmás gyermekek kezelése egyre nagyobb gondot jelent. Mindkét állapot előfordulása magas, még akkor is, ha változó a populációk és a heterogén vizsgálatok között. Bizonyíték van arra, hogy a prevalencia nőtt az elmúlt évtizedekben. Az asztma a világon a gyermekek mintegy 9% -át érinti. Gyakorisága az egyes országok között 1 és 30% között ingadozik, magasabb a nyugati országokban (1). Az ételallergia önjelölt prevalenciája gyermekkorban 3 és 35% között változik (2). Azonban a kihívásokkal igazolt ételallergia alacsonyabb becsléseket ad, 1-10,8% (3). Az asztma és az ételallergia szoros kapcsolatban állnak. Ugyanazok a kockázati tényezők lehetnek, mint a szülői allergia, az atópiás ekcéma és az allergén szenzibilizáció. Populációs vizsgálatok kimutatták, hogy a korai élelmiszer-szenzibilizáció (4) vagy az ételallergia (5) az első életévben megelőzi az asztma (4) és az atópiás betegségek, például az atópiás dermatitis, az allergiás nátha és az allergiás kötőhártya-gyulladás kialakulását, így - úgynevezett atópiás menet, valamint allergia más ételekre (ételallergén felvonulás) iskolás korban (5).

Az asztma és az ételallergia komorbiditása

A megfigyelési vizsgálatok következetes bizonyítékai az asztmát az ételallergiával társítják. Az asztmás gyermekeknél az élelmiszer-szenzibilizáció gyakorisága magasabb, mint az általános populációban várható volt (14, 15). Az asztmás betegeknél az esetek 45% -ában specifikus IgE antitestek mutatnak> 0,35 kU/L-t az USA hat további allergén ételének (tojás, tej, szója, földimogyoró, búza és hal) legalább egyikére (14). Liu és mtsai. (15) arról számolt be, hogy az asztmás betegeknél nagyobb a tej, tojás, földimogyoró, garnélarák vagy több étel szenzibilizálásának kockázata. Schroeder és mtsai. (16) kimutatta, hogy az élelmiszerek iránti tüneti szenzibilizáció asztmával járt együtt mind a 6 éves gyermekeknél, különösen a kettőnél több ételre allergiás vagy súlyos ételallergiás gyermekeknél. Másrészt azok a gyermekek, akiknek anafilaxiás reakciói vannak az ételekre, gyakran asztmát mutatnak be. Schroeder és mtsai. (16) kimutatták, hogy az anafilaxiára utaló élelmiszerekkel kapcsolatos klinikai reakciók társultak az asztma diagnózisával.

Végül kiderült, hogy az asztma az élelmiszerekkel kapcsolatos súlyos vagy végzetes anafilaxiás reakciók kockázati tényezője. Egy kulcsfontosságú tanulmány kimutatta, hogy az asztma az élelmiszerekben anafilaxiában szenvedő gyermekek halálának fő oka (25).

Más kérdés, hogy az asztmát és az ételallergiát egyaránt mutató gyermekeknél az asztma kezelésének agresszívebbnek kell-e lennie. A legújabb tanulmányok magasabb frakcionált kilégzett nitrogén-oxid (FeNO) és köpet eozinofil százalékos arányt mutattak étkezési allergiás asztmás gyermekeknél, összehasonlítva az allergiás asztmás gyermekekkel (26). Sőt, mind a pollenekre, mind a növényi eredetű élelmiszerekre érzékeny felnőtteknél nagyobb az asztma kockázata és megemelkedik a FeNO szintje a csak pollenekre érzékeny alanyokhoz képest (27). Az asztmásoknál a FeNO, a légúti reakciókészség és a keringő eozinofilek növekedése a búza, a mogyoró, a szója, a garnéla, a tojás, a tej és a hal pozitív IgE-jéhez kapcsolódik (28). Ezek az adatok rávilágítanak arra, hogy az ételszenzibilizáló asztmásoknak magasabb az eozinofil gyulladásuk a légutakban. Ezért szorosabban ellenőrizni kell őket, és talán több kezelésre van szükségük (29).

Élelmiszerallergia és az asztma kialakulásának előrejelzése

Gyűjtemények összessége azt sugallja, hogy az atópiás ekcéma és az ételallergia, amelyek az élet első két évében a legmagasabbak, a zihálásig (30), az asztmáig (4, 31) és az inhalációs allergének iránti érzékenység felé halad. iskolás korú.

Néhány tanulmány kimutatta, hogy a tojásra érzékeny atópiás ekcémában szenvedő gyermekek nagyobb kockázatot jelentenek az asztma későbbi kialakulására (32). Egy angol munkacsoport megállapította, hogy egy 4 éves korú, nem kiválasztott gyermekcsoportban az anamnézis és a pozitív bőrtesztek alapján a tojásallergia légzőszervi tünetekkel, náthával és asztmával járt, különösen ekcémával egyidejűleg (33). Ezenkívül megfigyelték, hogy az ekcémás csecsemőknél a pozitív petesejt-specifikus IgE antitestek a következő 3 évben megnövekedett kockázattal jártak az inhaláló IgE kialakulásában (31). Az asztma kockázata nagyobb az ekcémás csecsemőknél, akik érzékenyek egy élelmiszer-allergén panelre és filaggrin mutációra (34).

Felmerül az a kérdés is, hogy az ételallergia előre jelzi-e az asztma kialakulását az atópiás ekcémától függetlenül. Megfigyelték, hogy az élelmiszerek vagy az aeroallergének iránti IgE-szenzibilizáció 7 éves korban előre jelzi a zihálás megjelenését, tekintet nélkül az ekcémára az élet első éveiben (4). Sőt, bebizonyosodott, hogy a tojás korai szenzibilizációja megjósolhatja az asztma előfordulását az általános populációban (33). Rhodes és mtsai. (35) 63 olyan beteget követett nyomon, akiknek kórtörténetében ismeretes volt az atópiás betegség születésétől 22 éves korig. Húsz beteg pozitív bőrszúrási teszt-eredménye volt a tehéntej és/vagy tojás tekintetében az élet első évében. Az ételszenzibilizáció későbbi asztmával járt (4). A tojás, tehéntej és búzára allergiás csecsemők veszélyeztetettek az asztma kialakulásában (5). A kockázat nem különbözött szignifikánsan azok között, akiknél 3 éves korukban kialakult és nem alakult ki tolerancia a tojás, a tehéntej és a búza iránt (5). Ziháló gyermekeknél a tojásfehérje (14, 36) vagy a búza (21) szenzibilizálása kockázati tényező volt az asztma kialakulásában.

Ellenkezőleg, Brockow és mtsai. (39) nem talált összefüggést az első életévben a petesejt-szenzibilizáció és az atópiás betegség 6 éves korban bekövetkezése között. Egy anyaallergiás, 565 gyermek 10 éves követési kohorszában Bekkers et al. (40) az esetek 10% -ában 1 éves korban mutatott ki specifikus IgE antitesteket a petesejt ellen. A tojás, de a tehéntej elleni szérumspecifikus IgE antitestek 1 éves korban fokozott kumulatív kockázatot jelentettek az asztmára 11 évesen. Nem találtak összefüggést a petesejt-szenzibilizáció és az asztmás rohamok között 11 éves korban.

Összességében ezek az adatok azt sugallják, hogy atópiás családi anamnézissel (33, 36, 40) vagy sípoló légzéssel (36) rendelkező alanyokban a korai szenzibilizáció hasznos lehet az asztma kialakulásában szenvedő gyermekek azonosítására. A petesejt-szenzibilizáció és az asztma összefüggése azonban életkor szerint változhat. Ezért további, megfelelő nyomon követéssel járó kutatások szükségesek annak megvizsgálására, hogy a gyermekkorban elért eredmények tükrözzék-e a felnőttkori kockázatot.

Élelmiszerallergia által kiváltott asztma

Asztal 1

Az ételallergia által kiváltott asztma előfordulása gyermekeknél, akiket ételallergia vagy asztma miatt vizsgáltak.