A gyermekek túlsúlya és az életminőség kapcsolata: A Sizing Me Up, a PedsQL és a Kid-KINDL összehasonlítása

Amir H. Pakpour

az egészségkutatás társadalmi meghatározói, Qazvin Orvostudományi Egyetem, Irán

b Ápolási tanszék, Egészségügyi és Jóléti Iskola, Jönköping Egyetem, Svédország

Chao-Ying Chen

c Rehabilitációs Tudományok Tanszék, Hongkongi Műszaki Egyetem, Hongkong

Chung-Ying Lin

c Rehabilitációs Tudományok Tanszék, Hongkongi Műszaki Egyetem, Hongkong

Carol Strong

d Népegészségügyi Tanszék, Országos Cheng Kung Egyetemi Kórház, Orvostudományi Főiskola, Tajvan Nemzeti Cheng Kung Egyetem

Meng-Che Tsai

e Gyermekgyógyászati Klinika, Országos Cheng Kung Egyetemi Kórház, Orvostudományi Főiskola, Tajvan Nemzeti Cheng Kung Egyetem

Yi-Ching Lin

f Korai Gyermekkor és Családnevelés Tanszék, Tajvani Nemzeti Tajpeji Oktatási Egyetem

Absztrakt

Resumen

Előzmények/objektumok: Los niños con sobrepeso y obesos kísérleti problémák de salud con un impacto negativo en su bienestar psicológico y calidad de vida (CV). Las medidas genéricas (Kid-KINDL y PedsQL) y las relacionadas con el peso (Sizing Me Up) son las principales modalidades de instrumentos de medición de la CV; bűnembargó, poco se sabe acerca de las diferencias entre ellos. Método: Reclutamos 569 niños de 3º a 6º Grado de once escuelas en el sur de Taiwán. Además de los tres cuestionarios de CV, se aplicó el Inventario de Depresión Infantil y la Escala de Autoestima de Rosenberg. Eredmények: La depressión presenta la relación other fuerte con Kid-KINDL, mientras que tiene una asociación negativa con Sizing Me Up. La autoestima sólo se relacionó con Kid-KINDL. Sizing Me Up presentó una relación sigativamente más fuerte con el Índice de Masa Corporal que con PedsQL y Kid-KINDL. Következtetések: El estudio identificó las características e intensidad de estas medidas de CV de cara a mejores sugerencias sobre la assessmentación de problemas físicos y psicológicos en niños con sobrepeso/obesidad.

A QoL mérése hozzájárulhat a közegészségügyi politika kialakításához és a kezelési hatások költséghatékonyságának értékeléséhez (Wallander, Schmitt és Koot, 2001). A gyermekek fizikai egészségére, pszichés jóllétére, a társadalmi interakcióra és a mindennapi életmód tevékenységeire egyaránt vonatkoznak a minőségi tanúsítás intézkedései, és mind az egészségügyi szolgáltatók, mind az egészségügyi döntéshozók előnyöket élvezhetnek a minőségi minőségi megállapításokból. Ezért az elmúlt évtizedekben számos tanulmány javasolta a QoL értékelését a túlsúlyos/elhízott populációk esetében (Buttitta et al., 2014, Kolotkin et al., 2001). Jelenleg két megközelítésünk van a túlsúlyos/elhízott gyermekek QoL-jének értékelésére: általános és specifikus intézkedések.

Általános intézkedések alkalmazhatók a QoL összehasonlítására a különböző betegségek/állapotok között. Ezenkívül az általános intézkedések hasznosnak tekinthetők a különböző populációk számára a különféle beavatkozások QoL-re gyakorolt hatásának felmérésére (Guyatt, Feeny és Patrick, 1993). A gyermekgyógyászati életminőség-nyilvántartás (PedsQL) és a Kid-KINDL kérdőív a QoL általános mérőszámai, amelyeket széles körben alkalmaztak a túlsúlyos/elhízott gyermekek QoL-értékének meghatározására (Lin et al., 2013, Varni et al., 2007). A PedsQL konkrétan a gyermek négy területét értékeli egészségi állapotában: a fizikai, az érzelmi, a társadalmi és az iskolai működéseket. A Kid-KINDL hat területet vizsgál fel, beleértve a testi jólétet, az érzelmi jólétet, az önértékelést, a baráti kapcsolatot, a családi kapcsolatot és az iskolai funkciókat. Az általános intézkedések fő korlátja azonban az, hogy nem értékelik a célcsoport szempontjából releváns jellemzőket és aggályokat (pl. Elhízás). Ezért betegségspecifikus (vagy állapot-specifikus) intézkedésekre van szükség a betegségekkel kapcsolatos speciális információk áttekintése és az időbeli apró változások észlelése érdekében (Buttitta et al., 2014).

Az általános QoL méréseken kívül a QoL speciális súlymérései (azaz a súlyhoz kapcsolódó QoL mérések és a Sizing Me Up jó példa) képesek értékelni a beteg kezelésének sikerét a fogyás programjaiban, és reagálnak a minimális klinikai változásokra (Zeller & Modi, 2009). A Sizing Me Up kifejezetten ígéretes pszichometriai tulajdonságokkal rendelkezik, hogy értékelje az 5-13 éves gyermekek súlycsökkentő programjainak sikerét (Zeller & Modi, 2009). Konkrétan, a Sizing Me Up a gyermek egészségének öt területét értékeli súly szempontjából: fizikai funkciót, érzelmi funkciót, ugratás/marginalizálódási állapotot, társadalmi kerülést és pozitív tulajdonságokat.

Habár a túlsúlyos/elhízott gyermekek minõségének értékeléséhez általános és testsúly-függõ QoL-méréseket is alkalmaztak, hasonlóságukról és különbségeikrõl keveset tudunk. Ha a QoL-mérés mindkét típusában megvizsgáljuk a területeket, akkor tapasztalhatunk némi átfedést közöttük a pszichológiai működés szempontjából: a Kid-KINDL, a PedsQL és a Sizing Me Up alskálákat tartalmaz a pszichoszociális jólétről. Megállapították, hogy a Sizing Me Up mérsékelten korrelál az elhízott gyermekek közötti PedsQL hasonló alskáláival az USA-ban, Zeller és Modi (Zeller & Modi, 2009). Zeller és Modi azonban nem vizsgálta, hogy a Sizing Me Up valóban felülmúlja-e a PedsQL-t a súlyhoz kapcsolódó QoL-ben. Emellett mintájuk nagyon motivált volt az elhízás kezelésére, és nem volt általánosítható a közösségbeli túlsúlyos/elhízott gyermekekre. Továbbá legjobb tudásunk szerint egyetlen tanulmány sem hasonlította össze a Sizing Me Up-ot a Kid-KINDL-rel. Ennek eredményeként az egészségügyi szolgáltatóknak és az egészségpolitikai döntéshozóknak nem biztos, hogy egyértelmű, hogy egy általános vagy egy súlyhoz kapcsolódó QoL intézkedés a legjobb választás a túlsúlyos/elhízott gyermekek pszichoszociális terheinek felmérésére egy közösségben.

A jelenlegi szakirodalom tudásbeli hiányosságainak pótlásához összehasonlítottuk a Sizing Me Up-ot, a PedsQL-t és a Kid-KINDL-t. Értékeltük ezen eszközök diszkriminatív képességeit a tajvani iskolások pszichológiai problémái (depresszió és önbecsülés) és BMI szempontjából. A fent említett irodalmi áttekintés alapján feltételeztük, hogy (1) a három QoL-mutató szignifikánsan összefügg a depresszióval és az önértékeléssel; (2) A Sizing Me Up erősebb kapcsolatban állna a BMI-vel, mint a PedsQL és a Kid-KINDL.

Módszer

A résztvevők és az eljárás

A Cheng Kung Nemzeti Egyetemi Kórház Intézményi Felülvizsgálati Testülete jóváhagyta ezt a tanulmányt, és az adatokat 2010 tavaszi félévében (március és június között) gyűjtötték Tajvan déli részén. Kényelmi mintavétel útján tizenegy iskola harmadik-hatodik osztályos tanulói (a tizenegy iskola teljes, harmadik és hatodik osztályú tanulói körülbelül 2000 volt) meghívást kaptak a vizsgálatba. Az iskolai tanárok először segítették a kutatókat a toborzási információk terjesztésében, és azok a tanulók és szüleik, akik érdeklődtek a tanulmány iránt, további részletes információkat kaptak a tájékoztatásról, tájékozott beleegyező lap kíséretében. Miután összegyűjtötték a gyermekek és egyik szüleik által aláírt írásos beleegyezéseket (N = 569), a kutatók felkeresték az iskolákat az adatok összegyűjtésére. A résztvevőket (5-től 20-ig) csoportosítva öt kérdőívet töltöttek ki (a részletes információkat az alábbi Intézkedések részben találja) egy kutató és egy tanár felügyelete alatt az osztályteremben. Ezt követően a gyerekek egy háttérinformációs lapot hoztak haza szüleik számára kitöltésre. A háttérinformációs lapokat egy héttel később gyűjtötték össze.

Hangszerek

A Sizing Me Up egy súlyhoz kapcsolódó QoL eszköz, 22 elemet osztva el öt területen: fizikai (5 elem; mintadarab „Kihullott a lélegzetem és lelassulnom kellett”), érzelmi (4 tétel; mintadarab „Szomorúnak éreztem”), ugratás/marginalizálás (2 tétel; mintadarab „Ugratták”), társadalmi elkerülés (5 tétel; mintadarab „Nem iskolába járni”) és pozitív attribútumok (6 tétel; mintadarab „Mint magad”). Mindegyik elemet négypontos Likert típusú skálán értékelték 1-től 4-ig, és a pontszámokat 0-100 skálává alakították át, a Zeller & Modi (2009) által javasolt képlet segítségével, ahol a magasabb pontszám magasabb szintet jelent. QoL. Az átlagos pontszámokat kiszámoltuk az egyes tartományok pontszámaira, valamint az összes pontszámot; ezért a Sizing Me Up tartomány és az összes pontszám tartománya 0 és 100 között volt. A pszichometriai tulajdonságok - beleértve a belső konzisztenciát (α = 0,68 -,85), a teszt-újratesztelés megbízhatósága (osztályon belüli korrelációs együttható [ICC] =, 53 -.78) - megfelelőek vagy majdnem elfogadhatóak voltak a klinikailag elhízott gyermekek számára (Zeller és Modi, 2009), és hasonló pszichometriai eredményeket (α = .62-.88; ICC = .65 -.89) igazoltak a Sizing Me Up Tajvani változat (Strong, Lin, Tsai és Lin, 2017). A Sizing Me Up belső konzisztenciája a jelenlegi tanulmányban 0,85 volt.

A PedsQL egy általános QoL eszköz, amelynek 23 eleme négy funkcionális területen oszlik el: fizikai (8 elem; mintadarab „Nehezen futtatható”), érzelmi (5 elem; mintadarab „Sajnos szomorú vagy kék”), közösségi (5 elem; minta tétel „Nehéz lépést tartani a társaikkal”), és az iskola (5 tétel; minta elem „Nehéz odafigyelni az osztályban”). Mindegyik elemet ötpontos Likert típusú skálán értékelték 0-tól 4-ig, és a pontszámokat 0-100 skálává alakították: 0 = 100, 1 = 75, 2 = 50, 3 = 25 és 4 = 0, ahol a magasabb pontszám a QoL magasabb szintjét jelentette. Az átlagos pontszámokat kiszámoltuk az egyes tartományok pontszámaira, valamint az összes pontszámot; ezért a PedsQL tartomány és az összes pontszám tartománya 0 és 100 között volt. A pszichometriai tulajdonságok - beleértve a belső konzisztenciát (α = 0,68 -0,90), a teszt-újratesztelés megbízhatóságát (ICC = 0,67 -,82) és a konstrukciót a PedsQL tajvani változat érvényessége - támogatottak (Lin és mtsai, 2012). A jelenlegi tanulmányban a PedsQL belső konzisztenciája 0,90 volt.

A Kid-KINDL egy általános QoL eszköz, 24 elemet osztva el hat területen: fizikai jólét (4 tétel; mintaelem „Éreztem rosszul”), érzelmi jólét (4 tétel; mintaelem „Nagyon szórakoztam és nevettem”) ), önbecsülés (4 tétel; mintadarab „Éreztem a világ tetején”), barátok (4 tétel; mintadarab „Barátokkal játszott”), család (4 tétel; mintadarab „Otthon jól éreztem magam”), és az iskola (4 tétel; mintadarab „Élvezett órák”). Mindegyik elemet ötpontos Likert típusú skálán értékelték 1-től 5-ig, és a pontszámokat 0-100 skálává alakították át a PedsQL-ben leírt módszerrel, ahol a magasabb pontszám a QoL magasabb szintjét jelentette. Az átlagos pontszámokat kiszámoltuk az egyes tartományok pontszámaira, valamint az összes pontszámot; ezért a Kid-KINDL domén és az összes pontszám tartománya 0 és 100 között volt. A konstrukció érvényességét a Kid-KINDL tajvani változatának megerősítő faktoranalízisével támogattuk (Lin és mtsai, 2014, Lin és mtsai. 2017). A Kid-KINDL belső konzisztenciája a jelenlegi vizsgálatban 0,84 volt.

A gyermekdepresszió-nyilvántartás (CDI) egy képernyő-eszköz a depresszió mérésére 27 elem felhasználásával. Minden elem 0-tól 2-ig terjed, és a magasabb pontszám több depressziót jelent. A pszichometriai tulajdonságok, beleértve a belső konzisztenciát (α =, 81-, 89) és a teszt-újratesztelés megbízhatóságát (ICC = 0,85), elfogadhatóak voltak a CDI Taiwan változatban (Lin és mtsai, 2012). A CDI belső konzisztenciája a jelenlegi vizsgálatban 0,86 volt.

A Rosenberg-önbecsülés skáláját (RSES) használták az egyén önértékelésének mérésére egy négypontos Likert-skála segítségével, és a magasabb pontszám magasabb önértékelés szintjét képviseli. Az egydimenziósság pszichometriai tulajdonságait megerősítették az RSES tajvani változatában (Wu, Lai és Shih, 2013). A jelenlegi tanulmányban az RSES belső konzisztenciája 0,71 volt.

A testtömeg-indexet (BMI) az iskolai nyilvántartásokból nyert magasság (cm) és súly (kg) információk felhasználásával számították ki. Az iskolák évente kétszer gyűjtötték az adatokat: minden félév elején (azaz március, illetve október környékén).

Statisztikai analízis

Leíró statisztikákat számoltunk, hogy leírjuk az elemzés alatt álló mintát, beleértve a vizsgált QoL-mérések átlagos pontszámának kiszámítását. Ezt követően elemeztük az egyes külső kritériumok (BMI, CDI vagy RSES) és az egyes QoL mérések (PedsQL, Kid-KINDL vagy Sizing Me Up) közötti részleges összefüggéseket. A parciális összefüggésekben korrigáltuk az életkorot és a nemet. Javasoltunk továbbá egy modellt (1. ábra) annak megvizsgálására, hogy az egyes QoL készülékek eltérő sajátosságokkal rendelkeznek-e. A modell három látens változót tartalmazott, amelyek a három vizsgált QoL-méréssel (Sizing Me Up, PedsQL és Kid-KINDL) mért QoL-t reprezentálnak, amelyek mindegyike megfigyelt változóként kapcsolódik a tartományának pontszámaihoz. Mindegyik látens QoL-fogalmat három külső kritérium magyarázta (BMI, CDI és RSES), és kontrolláltuk az életkor és a nem hatását az összes látens QoL-fogalomra.

Külső kritériumok (BMI, CDI és RSES) jelzik az életminőség (QoL) eszközeinek elkülönítését.

Jegyzet. Az életkor és a nem a QoL-eszközökkel szembeni változók voltak. Négy megfigyelt domén ágyazódott be a PedsQL-be (fizikai, érzelmi, szociális és iskolai); hat megfigyelt terület a Kid-KINDL-ben (fizikai, érzelmi, barát, család, önbecsülés és iskola); öt megfigyelt terület a Sizing Me Up-ban (fizikai, érzelmi, pozitív tulajdonságok, társadalmi elkerülés és ugratás).

Eredmények

Kilenc résztvevő nem töltötte ki a Kid-KINDL vagy a Sizing Me Up elemeket, és adataikat kizárták az elemzésekhez. A megtartott résztvevők (n = 560) átlagéletkora (SD) 10,51 (1,11) év volt, és körülbelül felük fiú (52,7%). Kicsit több mint egyharmaduk túlsúlyos vagy elhízott (37,9%). A teljesítményüket a QoL eszközökben az 1. táblázat mutatja be .

Asztal 1

Résztvevő jellemzői (N = 560).