A gyermekkori elhízás szempontjából releváns étrendi változók

Az Egyesült Államokban a gyermekek körében az elhízás mértéke 4 átfogó kutatásokat motivált a testtömegre gyakorolt ​​hatások megértésére, valamint a gyermekkori túlsúlyos súlygyarapodás megelőzésére irányuló beavatkozásokat. 5 Számos tényező járul hozzá az elhízáshoz e népesség körében egyéni, családi, iskolai és kormányzati szinten. 5,6 Ezek a közreműködők magukban foglalhatják és befolyásolhatják az étrendi magatartást. Az étrendi magatartás megértése, összefüggésük az elhízással kapcsolatos egyéb tényezőkkel és az, hogy ezeket a viselkedéseket hogyan befolyásolják a beavatkozások, ezért fontos feladvány a gyermekkori elhízás megelőzésére irányuló erőfeszítéseink előmozdításában. Felhívták a figyelmet például arra, hogy az étrend minősége, a gyorsétterem-fogyasztás és a cukorral édesített italok fogyasztása hogyan függ össze a gyermekek súlygyarapodásával, valamint arra, hogy a beavatkozások milyen mértékben képesek megváltoztatni ezeket az étrendi magatartást és a kapcsolódó súlyhoz kapcsolódó eredményeket. Arra is figyeltek, hogy az étkezési szokások különbségei hozzájárulhatnak-e az elhízás különbségeihez a különféle faji és etnikai csoportok és földrajzi területek között. 7

gyermekkori

Az elhízás szempontjából fontos étrendi magatartás már csecsemőkortól kezdve releváns; például a szoptatás védő magatartásnak bizonyult a gyermekkori súlygyarapodás ellen. 8 A kutatók figyelmet fordítottak a szilárd ételek bevezetésének ütemezésére és az elhízás későbbi kialakulására is. Ez a kapcsolat azonban továbbra sem tisztázott, a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ kutatóinak nemrégiben készült tanulmánya nem talált összefüggést a bevezetés időzítése és az elhízás között 6 éves korban. 9 Kisgyermekeknél az alacsony gyümölcs- és zöldségfogyasztás, valamint az energiasűrűségű ételek magas fogyasztása a 10–13.

Az iskolai korú gyermekek túlsúlyával és elhízásával járó étkezési magatartás hasonló a kisgyermekeknél tapasztaltakhoz, 14,15 mellett az energiasűrűségű ételek gyakori fogyasztása, főleg a zsír-, cukor- és/vagy só-tartalom 16 cukorral édesített italokként. A legújabb kutatások elsősorban a cukorral édesített italok fogyasztására összpontosítottak, mivel ezek a fiatalok elsődleges forrásai a hozzáadott cukroknak, és a bizonyítékok arra utalnak, hogy ezek az italok jelentősen hozzájárulnak a súlygyarapodáshoz. Az alacsony gyümölcs- és zöldségfogyasztás, amelyet az étellel kapcsolatos attitűdök és ízlési preferenciák befolyásolnak, 18,19 szintén összefüggésben áll a magasan feldolgozott, energiasűrűségű gyorsételek fogyasztásával ebben a korosztályban. 20

Az étrendi magatartás, attitűdök és a kapcsolódó tényezők nagyobb szerepet játszanak az étrend bevitelében és az elhízás kockázatában, amint a gyermekek serdülőkorába kerülnek. Az étrenddel kapcsolatos viselkedésmódok, például a túlzott nassolás, az éttermekben történő gyakori étkezés és a fogyás céljából történő szándékos étrendkorlátozások a súlygyarapodás fokozott kockázatával járnak. 21–23 Az étrendi bevitel, a kapcsolódó magatartás és attitűdök gyakran összefüggenek egymással, és befolyásolják egymást, lehetséges átfogó hatással a testsúlyra. Például egy fogyni próbáló serdülő szándékosan korlátozhatja az ételválasztást, ami a rossz étrend fogyasztásának és az esetleges súlygyarapodásnak a valószínűségével jár együtt. 22.