A gyomor perforációja a csirkecsont lenyelése után

1 Belgyógyászati rezidens orvos, PGY2, Ohio Valley Medical Center, Wheeling, WV, USA

2 gasztroenterológus, Ohio Valley Medical Center, Wheeling, WV, USA

3 Programigazgató, Belgyógyászati Rezidencia Program, Ohio Valley Medical Center, Wheeling, WV, USA

Absztrakt

A csirkecsont lenyelése gyakori esemény, amely általában eseménytelenül halad át az emésztőrendszeren, és ritkán okoz szövődményeket, például perforációt, amely nagyon ritkán fordul elő a gyomorban. Itt számolunk be egy olyan csirkecsont lenyelés esetéről, amely gyomor perforációt eredményez, ami végül műtéti korrekciót igényelt.

1. Bemutatkozás

A bevitt idegen testekről (IFB) általában beszámolnak értelmi fogyatékos felnőttek, idős fogsoros betegek és foglyok szándékos lenyelés után [1, 2]. Az IFB ritkán eredményez obstrukció vagy perforáció szövődményeit [3]. A legtöbb IFB spontán módon ürül a gasztrointesztinális traktusból (GI), komplikációk nélkül egy héten belül, védőfaktorok, többek között a vastag, izmos GI fal és a környező omentum miatt [1, 4]. Az IFB kevesebb, mint 1% -a perforálódik [5], amely leggyakrabban a bél legszűkebb vagy legszögletesebb részén fordul elő [2]. Az IFB irodalmában vannak olyan beszámolók, amelyek gyomorperforációt eredményeznek, leggyakrabban nagyon nagy vagy éles tárgyakkal [6]. A pylorus csatorna akut angulációja és szűkülete miatt a gyomor perforációi az antrumon belül fordulnak elő leggyakrabban [1].

2. Eset

Egy 83 éves nő, akinek kórtörténetében diverticulitis volt, éles, következetes, 7/10-es hasi fájdalommal jelentkezett a kórházban, amely hajnali 3-kor ébresztette fel. A fájdalom az epigasztrikus régióból a jobb oldali oldalába költözött. Tagadta minden egyéb tünetet, beleértve az émelygést/hányást vagy a lázat/hidegrázást. A beteg arról számolt be, hogy aznap este egy csirkemellet evett egy étteremben. A fizikai vizsgálat során az életjelek stabilak voltak, és a has diffúz érzékenységet mutatott. A laboratóriumi vizsgálatok 17,0-es leukocitózist mutattak ki, ami egyébként nem figyelemre méltó. A has/medence CT-je negatív volt a szabad levegő/folyadék gyűjtésnél, de lineáris, körülbelül 2,7 cm x 2 mm-es hiperenzitást mutatott a gyomorban, amely a gyomor falán keresztül behatolt a hasüregbe (1. ábra).

A has és a medence CT-képe kontraszt nélkül, felfedve egy hipersűrű, hosszúkás, lineáris idegen testet, amely perforálja a gyomor serosáját.

A beteget arról tájékoztatták, hogy a CT-vizsgálat egy lenyelt idegen testre utalhat, amely valószínűleg a gyomor falán átlyukadt. Megvitatták a kezelési lehetőségeket, és a beteg esophagogastroduodenoscopiát választott, megkísérelve az idegen test endoszkópos eltávolítását. Az endoszkópia gyulladásos régiót és a disztális antrális gyomornyálkahártya granulációs szövetét tárta fel. Biopsziás csipeszeket alkalmaztunk a perforáció helyének biopsziáinak megszerzésére és a granulációs szövet eltávolítására, de az idegen testet nem lehetett egyértelműen megjeleníteni a gyomorban, ezért nem volt megfogható csipesszel az endoszkópos eltávolítás megkísérléséhez. Az általános sebészeti csoport megérkezett, hogy segítsen az eltávolításban, és felderítő laparotómiát hajtott végre, felfedve egy 3 cm-es kiálló csirke csontot a disztális gyomor falának elülső felületéről a pylorus közelében, anélkül, hogy peritonitis, szabad levegő, folyadékgyűjtés vagy gennyjelzés lenne látható. a hasban. Mivel a csirke csontja perforálta a gyomorszövetet, lineáris gasztrosztómiát hajtottak végre a megtartott idegen test eltávolítására.

A páciens eltávolította a csirke csontját, a disztális képméret kb. 7 mm volt spatulált formában (2. ábra). A lineáris gasztrosztóma elsődlegesen varrott záródását követte, majd normál sóoldatot csepegtetett a hasüregbe, és a gyomor befúvása bizonyította, hogy nincs levegőszivárgás. Ezután a hasfalat bezárták peritonealis dréncső nélkül, és a beteget a gyógyító helyiségbe helyezték át. A páciens eseménytelen kórházi kezelést kapott, a tünetek megszűnésével, és nem igényelte a nasogastricus cső elhelyezését. A műtétet követő reggel folyékony étrenden kezdték, és lassan teljes étrendre váltott, mielőtt stabil állapotban hazaengedte.

Bruttó minta műtéti eltávolítás után, kb. 3 cm hosszú és 2 mm széles csirkecsont.

3. Megbeszélés

Az IFB szövődményekkel, például perforációval, tályogképződéssel vagy elzáródással járó betegeknél a hasfájás vagy hányinger tünetei gyakran jelentkeznek néhány nappal a bevétel után [6]. Mivel a legtöbb beteg nem emlékszik a lenyelésre, a diagnózis gyakran késik, átlagosan 9 napig tart a lenyelés és a kórházi bemutatás között [3]. Ezért kulcsfontosságú az IFB-gyanú felvetése tipikus tünetekkel küzdő betegeknél, különösen azoknál a betegeknél, akiknél az IFB kockázati tényezői vannak. Betegünk egy idős nő volt, aki aznap este csirkemellet evett, és nem emlékezett a nagy csirke csont lenyelésére.

Az IFB-t általában képalkotásban vagy akár műtét közben fedezik fel. A hasi röntgenfelvételek általában nem képesek kimutatni az IFB-t, de a CT-vizsgálat vagy az ultrahangvizsgálat nagyon hasznos az IFB diagnózisához [3, 6]. Az endoszkópos vizsgálat hasznos lehet az IFB diagnózisában és kezelésében. Ha perforáció történt, műtéti korrekció javasolt, általában az érintett bél reszekciójával vagy helyi helyreállítással [1, 3].

Noha a sebészeti beavatkozás továbbra is az IFB perforációk kezelésének fő támasza, beszámoltak az IFB által szekunder gyomorperforációk sikeres endoszkópos kezeléséről olyan betegeknél, akiket korán diagnosztizáltak, még a komplikációk kialakulása előtt.

Betegünk csak néhány órával jelentkezett a csirke csont lenyelése után, ezért nem alakultak ki olyan szövődmények, mint a tályog kialakulása vagy a peritonitis. Mivel azonban az intragasztrikus felületen az IFB körül granulációs szövet képződött, a csirke csontja nem volt láthatóan látható, és az endoszkópos eltávolítás nem volt befejezhető. A páciensnek végső soron műtéti eltávolítást igényelt, amelyet laparotómiával hajtottak végre az általános műtéti csoport preferenciája miatt. Az intraoperatív endoszkópiával vagy anélkül végzett laparoszkópia szintén lehetőség a műtéti eltávolításra, és beszámoltak a komplikált IFB sikeres laparoszkópos kezeléséről [7].

4. Következtetés

Ha az IFB diagnózisa korán felmerül, elkerülhetők az invazív műtéti beavatkozások. Ezért az IFB perforációjának korai felismerése, az IFB kockázati tényezőinek klinikai gyanújának felhasználása és a tünetek bemutatása elengedhetetlen a mortalitás és a szövődmények csökkentése érdekében.

Beleegyezés

Tájékozott beteg beleegyezést kaptak az eset részleteinek közzétételéhez.

Összeférhetetlenség

A szerzőknek nem jelentenek összeférhetetlenséget.

A szerzők közreműködése

Ez a szerzők hozzászólása: Kasey Radicic elvégezte a tanulmány koncepcióját és megtervezését, az adatok elemzését és értelmezését, az irodalom áttekintését, az esettanulmány legfontosabb elemeinek áttekintését és megvitatását, a kézirat elkészítését és a kézirat kritikai felülvizsgálatát; J. Thomas Dorsey elvégezte a tanulmány koncepcióját és megtervezését, az adatok gyűjtését és elemzését, az esettanulmány legfontosabb elemeinek áttekintését és megvitatását, a kézirat elkészítését és a kézirat kritikai felülvizsgálatát. Sőt, az elfogadás után új szerzővel, Dr. Rick Greco, mivel közreműködik az adatok elemzése és értelmezése, az irodalom áttekintése, az esettanulmány legfontosabb elemeinek áttekintése és megvitatása, valamint a kézirat kritikai felülvizsgálata.

Hivatkozások

S. Emir, Z. Özkan, H. B. Altınsoy, F. M. Yazar, S. Sözen és ©. Bali: „A bélben lenyelt csonttöredék: két eset és az irodalom áttekintése” World Journal of Clinical Cases, köt. 1. sz. 7, 2013. 212–216. Oldal. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
D. C. Evans, T. R. Wojda, C. D. Jones, A. J. Otey és S. P. Stawicki: „Idegen tárgyak szándékos bevitele a foglyok között: áttekintés” World Journal of Gastrointestinal Endoscopy, köt. 7. szám 3, p. 162–168., 2015. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
S. Kuzmich, C. J. Burke, C. J. Harvey és mtsai. „A gyomor-bél traktus perforációja rosszul szembetűnő bevitt idegen testekkel: radiológiai diagnózis” British Journal of Radiology, köt. 88. sz. 1050, 2015. Megtekintés: Kiadói webhely | Google ösztöndíjas
M. F. Shaheen és P. Barrette: „A gyomor perforációjának sikeres endoszkópos kezelése, amelyet egy éles csirke csont lenyelése okoz.” International Journal of Surgery Case Reports, köt. 9., 2015. 12–14. Oldal. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
A. A. Rasheed, V. Deshpande és P. J. Slanetz: „A vastagbél perforációja elfogyasztott csirke csont által” American Journal of Roentgenology, köt. 176. sz. 1, 152–152., 2001. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
S. Akhtar, N. McElvanna, K. R. Gardiner és S. T. Irwin: „A lenyelt csirkecsontok okozta bélperforáció - esetsorozat” Az Ulster Medical Journal, köt. 76. sz. 1, 2007. 37-38. Oldal. Megtekintés: Google Scholar
D. K. Chia, R. Wijaya, A. Wong és S. M. Tan: „A bonyolult idegen test lenyelésének laparoszkópos kezelése: esetsorozat” Nemzetközi sebészet, köt. 100, nem. 5, 2015. oldal, 849–853. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas