A hasi zsír (elhízás) mérése, beleértve a derék kerületét is, jobban megjósolja a hematológiai rosszindulatú daganatok, különösen a mielóma multiplex kialakulásának kockázatát, mint a testtömeg-index (BMI), egy svédországi populációalapú tanulmány szerint.

hasi

A hematológiai rosszindulatú daganatok a vért és a nyirokrendszert érintő rákos megbetegedések, különösen a limfóma, a leukémia és a mielóma.

Annak ellenére, hogy fokozottabban ismerik az embereket, miért alakulnak ki ezek a betegségek, korlátozott információ áll rendelkezésre a módosítható kockázati tényezőkről. Ugyanakkor, mint más ráktípusok, a túlsúly és az elhízás is szerepet játszik ezekben a rákokban.

A magas BMI és a vérrák közötti kapcsolatra vonatkozó legtöbb bizonyíték saját maga által közölt adatokból származik, amelyekről ismert, hogy hajlamosak a téves osztályozásra.

A BMI ahhoz is vezethet, hogy a magas izomtömegű embereket helytelenül osztályozzák túlsúlyosaknak vagy elhízottaknak.

A hasi zsír is jobb rizikófaktornak számít, mint a BMI a szív- és érrendszeri és májbetegségek, valamint a demencia kialakulásában.

Ennek alapján a svéd csapat feltételezte, hogy a hasi zsír a BMI-nél jobb előrejelző lehet a vérállapot kialakulásában. Ennek kezelésére egy népességalapú vizsgálatot - az EPIC kohort tanulmányt, a Malmö Diet and Cancer tanulmány részét képezték - annak feltárására, hogy mely testösszetétel-mérések jósolják legjobban a vérbetegségek kialakulását, elsősorban a limfómára, a leukémiára és a mielómára összpontosítva.

Az EPIC vizsgálatban a testméréseket az egészségügyi szakemberek dokumentálták, ahelyett, hogy a vizsgálat résztvevői maguk jelentették volna be. Meghívta a svédországi Malmö összes felnőtt lakosát, előre meghatározott korosztályokban, hogy végezzenek alapvizsgálatot és mérjék a testösszetételt, és töltsenek ki egy önadagoló kérdőívet 1991 márciusától 1996 szeptemberéig.

A testméretek magasságot, súlyt, BMI-t, derékbőséget (WC), csípőméretet, derék-csípő arányt (WHR), derék-magasság arányt (WHtR), derék-csípő-magasság arányt (WHHR, WHR osztva magassággal), testösszetétellel, testzsírszázalékkal (BFP) és test alakformátummal (ABSI), amely figyelembe veszi a WC-t, a magasságot és a BMI-t.

A 27 557 résztvevőből álló utolsó csoportba 16 750 nő (60,8%) és 10 807 férfi (39,2%) tartozott. Átlagos életkoruk 58,1, a BMI pedig 25,7 kg/m 2 volt, a nők 46,7% -a és a férfiak 62,4% -a volt túlsúlyos (BMI értéke 25 vagy annál magasabb). Körülbelül egyharmada (28,2%) volt a jelenlegi dohányosok száma.

A követési idő mediánja 19,8 év volt. Összesen 564 embernél (2,1%) alakult ki vérbetegség, köztük 300 nőnél (1,8%) és 264 férfnál (2,4%), ami jelentős nemi különbség.

107 myeloma, 299 non-Hodgkin-limfóma (NHL), nyolc akut limfatikus leukémia, 13 Hodgkin-limfóma és 129 myeloid rosszindulatú daganat volt más esetekben. A követési periódus végén 564 (37,2%) vérbeteg ember közül 210 élt.

A derék kerülete és az A Body Shape Index voltak az egyetlen olyan változók, amelyek előre jelezték bármely vérkép kialakulását. Ezután az eredmények azt mutatták, hogy a mielóma kialakulásának kockázata társult a hasi zsírral (WC, WHR és WHtR). Nem találtak összefüggést a mieloid malignus daganatokkal és az NHL-lel.

Ez a megállapítás azt tükrözheti, hogy „az NHL a rosszindulatú daganatok heterogén csoportja, különböző kockázati tényezőkkel, és hogy a [testösszetétel] mérés néhány NHL-hez kapcsolódhat, de nem mindenhez” - írta a csapat.

A korábbi vizsgálatokkal ellentétben a myeloma kockázata nem volt nagyobb a túlsúlyos egyéneknél, a BMI-vel értékelve. Az elhízott egyéneknél (a BMI meghaladja a 30 kg/m²-t) azonban magasabb volt az állapot kialakulásának kockázata a normál testsúlyúakhoz képest (18,5–24,9 kg/m 2).

"Összefoglalva, tanulmányunk azt mutatja, hogy a [hasi zsír] mérése jobban megjósolja a [vérbetegségek] kialakulásának kockázatát" a BMI-vel összehasonlítva - írták a kutatók.

A tanulmány korlátai közül megemlítették, hogy nem foglalkoztak a testösszetétel mérésében bekövetkező lehetséges változásokkal a vizsgálati időszak során, és hogy az élet mely szakaszában és mennyi ideig kell az egyénnek felesleges testzsírral rendelkeznie a vérrák kockázatának növelése érdekében.