A hipoallergén diagnosztikai étrend hatása serdülőknél és felnőtt betegeknél, akik atópiás dermatitisben szenvednek

Jarmila Čelakovská

A Károly Egyetem Kar Kórház és Orvostudományi Kar Bőrgyógyászati ​​és Venerológiai Tanszékéről, Hradec Králové, Csehország

K Ettlerová

1 Allergia és Klinikai Immunológiai Osztály, Járóbeteg-rendelő, Hradec Králové, Csehország

K Ettler

A Károly Egyetem Kar Kórház és Orvostudományi Kar Bőrgyógyászati ​​és Venerológiai Tanszékéről, Hradec Králové, Csehország

J Bukač

2 Orvosi Biofizikai Tanszék, a Károly Egyetem Orvostudományi Kar, Hradec Králové, Csehország

M Bělobrádek

A Károly Egyetem Kar Kórház és Orvostudományi Kar Bőrgyógyászati ​​és Venerológiai Tanszékéről, Hradec Králové, Csehország

Absztrakt

A diagnosztikus hipoallergén diéta hatásának értékelése az atópiás dermatitis súlyosságára 14 évnél idősebb betegeknél.

Anyagok és metódusok:

A diagnosztikus hipoallergén étrendet 3 hétig ajánlották atópiás dermatitiszben szenvedő betegeknek. Az atópiás dermatitis súlyosságát értékelték a diéta elején és végén (SCORAD I, SCORAD II), és statisztikailag értékelték a SCORAD különbségét ebben az időszakban.

Eredmények:

Száznegyvenkilenc atópiás dermatitiszben szenvedő beteget vontak be a vizsgálatba: 108 nő és 41 férfi. Az alanyok átlagos életkora 26,03 (SD: 9,6 év) volt, az életkor legalább 14 év és legfeljebb 63 év között volt. A vizsgálat elején az átlagos SCORAD (SCORAD I) 32,9 pont (SD: 14,1), az étrend végén (SCORAD II) az átlagos SCORAD 25,2 pont (SD: 9,99) volt. A SCORAD I és a SCORAD II közötti különbséget a Wilcoxon jelölt rangú teszttel értékeltük. A SCORAD átlagos csökkenése 7,7 pont volt, ami statisztikailag szignifikáns volt (P =, 00000).

Következtetés:

A diagnosztikus hipoallergén étrend átmeneti orvosi megoldásként szolgálhat ”az atópiás dermatitis közepes vagy súlyos formáiban szenvedő betegeknél. Javasoljuk, hogy ezt az étrendet alkalmazzák az ételallergia diagnosztikai munkájában.

Bevezetés

Amit tudtak?

Az ételallergia szerepe továbbra is ellentmondásos az atópiás dermatitiszben szenvedő idősebb gyermekeknél és felnőtt betegeknél, kevés tanulmány áll rendelkezésre az élelmiszerallergiáról ebben a betegcsoportban.

Az atópiás dermatitis egy krónikus, szakaszos, gyulladásos, genetikailag hajlamos bőrbetegség, amelyet súlyos viszketés és xerosis jellemez. Patogenezisében számos környezeti tényező szerepel.

Az ételallergia szerepe az atópiás dermatitiszben a bőrgyógyászatban vita tárgyát képezte, de ma már határozott bizonyíték van arra, hogy az ételallergiának szerepe van a betegség patogenezisében. Az atópiás dermatitiszben szenvedő gyermekek ételallergiájának fontosságát átfogó tanulmányok megerősítették [1], de az ételallergia szerepe továbbra is ellentmondásos az idősebb gyermekeknél és a betegségben szenvedő felnőtteknél.

Az atópiás dermatitiszben szenvedő emberek számos étkezési reakciója nem feltétlenül közvetíthető immunreakciók révén. Mivel a korai életkorban az ételekkel való szenzibilizáció hajlamosító tényező lehet, [3] fontos megvizsgálni, hogy az étrendi kiváltó tényezők kiküszöbölése segíthet-e enyhíteni az atópiás dermatitis tüneteit. Az étrendi tényezők szerepe az atópiás dermatitiszben - akár okozó tényezőként, akár a kizáró étrend alkalmazásával végzett kezelési intézkedésként - továbbra sem tisztázott. [4] Sok kutató a kettős-vak, placebokontrollált ételkihívásokat szorgalmazza annak megállapítására, hogy a gyermeknek valóban van-e ételallergiája. [5]

Hatalmas mennyiségű szakirodalom állítja, hogy bizonyos esetek étrend általi kiküszöbölése egyes esetekben az atópiás dermatitis javulását okozza. A bizonyítékok nagy része azonban nem képes ellenállni a szoros vizsgálatnak. [2] Az étrendi beavatkozások előnye, hogy kezelhetik az elsődleges okokat, szemben a pusztán a tüneteket elnyomó kezelésekkel. Súlyos következményei lehetnek azonban minden olyan étrendi manipulációnak, amelynek eredményeként az egyén hiányzik kalóriából, fehérjéből vagy ásványi anyagokból, például kalciumból. [6,7] A több étel kerülése potenciálisan veszélyes, és folyamatos étrendi felügyeletet igényel a gyermek korosztályában. . [6]

Az atópiás bőrgyulladással foglalkozó európai munkacsoport (ETFAD) kidolgozta a SCORAD (SCORing AD) indexet, hogy konszenzust teremtsen az atópiás dermatitis értékelési módszereiről, hogy a különböző kísérletek eredményeit össze lehessen hasonlítani. [9]

A cél

Vizsgálatunk célja a legalább 3 hétig tartó diagnosztikai hipoallergén étrend hatásának értékelése volt a SCORAD rendszer segítségével. Ezt az étrendet atópiás dermatitiszben szenvedő betegeknek ajánlották az ételallergia diagnosztikai munkája során, mielőtt gyanús élelmiszerallergénekkel végzett nyílt expozíciós teszteket végeznének.

Anyagok és metódusok

Betegek

A vizsgálatba 14 évesnél idősebb atópiás dermatitiszben szenvedő betegeket vontunk be, akiket 2005. január és 2008. április között a cseh Hradec Králové, a Károly Egyetem Kar Kórház és Orvostudományi Kar Bőrgyógyászati ​​és Venerológiai Tanszékén vizsgáltak. Az atópiás dermatitis diagnózisát a Hanifin-Rajka kritériumok alapján állapították meg. [10]

Minden beteg aláírta a tájékoztatáson alapuló beleegyezési űrlapokat a vizsgálatba való felvétel előtt, és a helyi etikai bizottság engedélyét megkapta a vizsgálat elvégzéséhez.

Vizsgálatok

Teljes dermatológiai és allergológiai vizsgálatot végeztek az összes érintett betegnél az allergológiai ambulancián, értékelve a bronchiális asztma előfordulását, valamint a perenialis vagy szezonális rhinokonjunktivitások előfordulását.

Személyes történelem

Az összes érintett páciensnél részletesen bemutatták a lehetséges élelmiszerallergiát. A betegeket megkérdezték, hogy szenvedtek-e azonnali vagy késői, a bőrt érintő mellékhatások (viszketés, rohanás, csalánkiütés, az atópiás dermatitis súlyosbodása), a gyomor-bél traktus vagy a légzőrendszer. Élelmiszerfüggő testmozgás okozta anafilaxia (FDEIA), foglalkozási asztma és rhinitis, valamint kontakt urticaria története is felmerült.

Vizsgálatok

A búza, a tehéntej, a mogyoró, a szója és a tojás ételallergiájának diagnosztikai feldolgozása (beleértve a bőrszúrási teszteket, az atópiás tapasz teszteket és a specifikus szérum IgE mérését) a diagnosztikai hipoallergén diéta megkezdése előtt történt. Ez olyan időközönként történt, amikor a páciensnek enyhe tünetei voltak az atópiás dermatitisben (a SCORAD segítségével értékelve).

Nyílt expozíciós tesztet és kettős-vak, placebokontrollált élelmiszer-provokációs teszteket feltételezett ételallergénekkel végeztek a diagnosztikus hipoallergén étrend után bizonyos időközönként, amikor a páciens enyhe tünetei voltak az atópiás dermatitisznek.

Az 1. ábra az étkezési allergia azonosítására szolgáló diagnosztikai algoritmust mutatja atópiás dermatitiszben szenvedő betegeknél, valamint a diagnosztikus hipoallergén étrend bevonását az étkezési allergia diagnosztikai munkájába atópiás dermatitiszben szenvedő betegeknél. [8]

étrend

Diagnosztikai algoritmus az élelmiszerallergia azonosítására atópiás dermatitisben

Az atópiás dermatitis pontozása

Az atópiás dermatitis diagnózisát Hanifin-Rajka kritériumok [10] alapján állapították meg a Károly Egyetem Kar Kórház és Orvostudományi Kar Bőrgyógyászati ​​és Venerológiai Tanszékén, Hradec Králové, Csehország.

Az ekcéma súlyosságát a SCORAD index [9] segítségével értékelték, amely magában foglalja a topográfiai elemek (az érintett bőrfelület), az intenzitás kritériumok és a szubjektív paraméterek értékelését. Az atópiás dermatitis mértékének mérésére a beteg testének elülső/hátsó rajzán a kilenc szabályt alkalmazták. A kiterjedés 0 és 100 közötti skálán osztályozható. A SCORAD index intenzitási része hat tételből áll: Erythema, ödéma/papuláció, excorációk, lichenifikáció, kéreg és szárazság. Ezen elemek mindegyike 0-tól 3-ig terjedő skálán osztályozható. A szubjektív elemek közé tartozik a napi viszketés és az álmatlanság. Mindkét szubjektív elem 10 cm-es vizuális analóg skálán osztályozható. A maximális szubjektív pontszám 20. Minden elemet beírtak a SCORAD értékelési űrlapba. A SCORAD index kiszámítása a következő képlet alapján történt: A/5 + 7B/2 + C. Ebben a képletben A a kiterjedést (0-100), B az intenzitást (0-18), C pedig a szubjektív tüneteket jelenti ( 0-20).

A SCORAD alkalmazásával értékelve az atópiás dermatitis súlyosságát enyhe (≤20 pont), mérsékelt (20-50 pont) vagy súlyos (> 50 pont) besorolásnak tekintették. Az atópiás dermatitis súlyosságát a SCORAD rendszerrel értékelték a diagnosztikus hipoallergén étrend kezdetén és ennek az étrendnek a végén (az expozíciós tesztek előtt).

A diagnosztikus hipoallergén étrend

Ezt az étrendet úgy tervezték, hogy minden adalékanyagtól és allergénektől mentes legyen, és az ételallergia diagnosztikai munkája során javasolták a betegnek; a beteg tájékozott beleegyezésének megszerzése után vezették be.

Három hét alatt a következő ételeket ajánlottuk:

Marha-, sertés- és csirkehús

Zöldség és gyümölcs csak hőmódosítás után; de a petrezselymet, a zellert és a fűszerezést nem engedélyezték

A páciens csak sima ivóvizet, ásványvizet vagy fekete teát fogyaszthatott.

A 3 hetes időszak alatt más ételeket és italokat nem engedélyeztek.

E diéta alatt a betegnek engedhető volt, hogy alacsony hatású helyi kortikoszteroiddal kezelje magát. Egyéb gyulladáscsökkentő anyagok és ultraibolya (UV) terápia nem volt megengedett.

Eredmények

Betegek

Száznegyvenkilenc személy - 108 nő és 41 férfi - lépett be a vizsgálatba. Az átlagéletkor 26,03 év volt (SD: 9,6 év), a minimális életkor 14 év, a maximális 63 év volt. A SCORAD átlag 32,9 pont (SD: 14,11) (maximum 79,5 pont; minimum 12,5 pont) volt a vizsgálat elején. Az átlagos SCORAD a diéta végén 25,2 (SD: 9,99). Ezeket az adatokat és a betegek klinikai jellemzőit az 1. táblázat mutatja be .

Asztal 1

14 évesnél idősebb beteg, atópiás dermatitisben szenvedő - jellemzői

Minden betegnél teljes allergológiai vizsgálatot végeztek. A bronchiális asztma, a szezonális vagy perennális rhinoconjunctivitis előfordulásának, az atópiás dermatitis kialakulásának és az atópiának a kórelőzményében szereplő adatokat rögzítették [1. táblázat].

A 2. táblázat bemutatja a 149 beteg kategorizálását az atópiás ekcma súlyossága szerint a diéta kezdetén és a diéta végén. A diéta kezdetén 32 (22%) beteg szenvedett enyhe formában, 97 (65%) mérsékelt formában és 20 (13%) súlyos atópiás dermatitiszben. A vizsgálat kezdetén az átlagos SCORAD 32,9 (SD: 14,1) volt. Az atópiás dermatitis enyhe formáját az étrend végén 50 (33%), a közepes formát 92 (62%), a súlyos formát 7 (5%) betegnél regisztrálták. A diéta végén az átlagos SCORAD 25,2 (SD: 9,99).

2. táblázat

A betegeket az atópiás dermatitis súlyossága szerint osztályozták a diéta kezdetén és a diéta végén (átlag SCORAD értékkel)

A 3. táblázat bemutatja azoknak a betegeknek a számát, akiknél az étrend végén a SCORAD emelkedett vagy csökkent. A SCORAD csökkenését 119 betegnél regisztrálták (80%). A SCORAD csak körülbelül 1 ponttal történő csökkenését regisztrálták a 119 beteg közül 6-ban, míg 113 betegnél (76%) a SCORAD csökkenése több mint 1 ponttal csökkent. A SCORAD átlagos csökkenése 7,7 pont volt.

3. táblázat

SCORAD a diéta végén

Három betegnél regisztrálták a SCORAD növekedését, és mindegyiknél 3 ponttal emelkedett. További 27 betegnél (18%) nem regisztráltak változásokat a diéta során, vagyis a diéta elején és a diéta végén a SCORAD szintje megegyezett.

A SCORAD statisztikai értékelése

A SCORAD diagnosztikai hipoallergén étrend kezdetén és végén Wilcoxon jel-rangú teszttel értékeltük. A SCORAD I és a SCORAD II konformitásról szóló nullhipotézist elutasítottuk, mert a 7,7 pontos átlagkülönbség lényeges és statisztikailag szignifikáns (P = 0,00001).

Vita

Az atópiás dermatitis egy krónikus, időszakos, gyulladásos bőrbetegség, amely bizonyos esetekben ételallergiával társulhat. Számos egyéb kiváltó tényezőt azonosítottak az atópiás dermatitis számára, beleértve az inhalálható légúti allergéneket, irritáló anyagokat és fertőző mikroorganizmusokat, mint például a Staphylococcus aureus. A pszichogén és klimatikus tényezők az atópiás dermatitis súlyosbodását is okozhatják.

Az epidermális gát kulcsfontosságú szerepet játszik a szervezet fertőzésektől és más exogén sértéstől való megvédésében a transzepidermális vízveszteség minimalizálása és az immunológiai védelem biztosítása révén. [11] A filaggrin génhibák jelentősen növelik az atópiás dermatitis kockázatát. Az ilyen hibákkal rendelkező betegek megnövekedett bőráteresztő képessége növelheti az ételekkel és más allergénekkel szembeni szenzibilizáció kockázatát, jelezve a bőr allergén kerülésének fontosságát a korai életkorban az atópiás dermatitis és az ételallergia kialakulásának megakadályozása érdekében. [11]

Az ételallergia fontos tényezőnek tűnik az atópiás dermatitis súlyosbodásában csak a gyermekek egy részénél (és a felnőttek jóval kisebb részénél). A nem IgE által közvetített mechanizmusok néha érintettek a szóban forgó ételek elfogyasztásával járó atópiás dermatitis fellángolásokban, és úgy tűnik, hogy az ételallergiának kevés vagy egyáltalán nincs szerepe a nonatopikus dermatitiszben szenvedő gyermekeknél. [12–14] Egy kérdőíves felmérésben az iskolás gyermekek atópiás dermatitiszüket befolyásoló tényezőkről alkotott felfogásából [15] a válaszadók rendkívül kis hányada (8%) vélekedett úgy, hogy bizonyos ételek vagy italok hatással vannak ekcémájukra. A High Wycombe-ban felnőttek körében végzett felmérés azt mutatta, hogy 20% -uk az atópiás dermatitis súlyosbodását meghatározott élelmiszerekre gyakorolt ​​káros hatásként érzékelte, de csak 1% -uk igazolta az ételallergiát. [16] Sicherer szerint mind az atópiás dermatitis, mind az ételallergia az egyének többségében átmeneti állapot, amely az életkor előrehaladtával javul. [17]

Fontos meghatározni az atópiás dermatitis súlyosságát a betegség javulásának értékelése érdekében a terápia után és alatt. Az atópiás dermatitis súlyosságának pontozása a klinikai vizsgálatok során szükséges. Az ETFAD kifejlesztette a SCORAD indexet, hogy konszenzust teremtsen az atópiás dermatitisz értékelési módszereiről, hogy összehasonlíthassák a különböző vizsgálatok eredményeit. [18]

A diagnosztikus hipoallergén étrend hatásának kiértékeléséhez kiszámoltuk a SCORAD indexet ennek az étrendnek a kezdetén és végén 149 betegnél. Ezt a diétát 3 hétig javasolták, és a vizsgálat elején egyértelműen elmagyarázták a betegnek.

A betegeket arra kérték, hogy rögzítsék az atópiás dermatitis tüneteit (az érintett bőr mértéke, viszketés, alvászavar stb.) És minden egyéb egészségügyi problémát speciális formában. 119 (79,8%) betegnél javult az atópiás dermatitis, amit a SCORAD csökkenése is jelez. Ezen betegek közül 6-ban a SCORAD csökkenése csak 1 ponttal, míg 113 betegnél (75%) a SCORAD csökkenése több mint 1 ponttal csökkent. A SCORAD csökkenés átlagos szintje 7,7 pont volt. Az étrend során három betegnél feljegyezték az atópiás dermatitis súlyosbodását, a SCORAD mindhárom esetben 3 ponttal növekedett. További 27 betegnél nem rögzítettek változást az atópiás dermatitis súlyosságában e diéta során, a SCORAD szintje ugyanaz volt a diéta elején és végén.

A diéta kezdete előtt a vizsgálatunkban részt vevő betegek többsége az atópiás dermatitis közepes formájától szenvedett (97 beteg), 32 az enyhe formától és 20 a betegség súlyos formájától. A diéta végén javulást regisztráltak az atópiás dermatitis súlyos formájú 20 betegnél, és ebből a 20 betegből csak 7 továbbra is súlyos betegségben szenved; a SCORAD index ezeknél a betegeknél körülbelül 45 pont volt a 3 hét végén, ami az atópiás dermatitis mérsékelt formáját jelzi. Bár a SCORAD átlagos csökkenése (7,7 ponttal) klinikai szempontból nem volt túl jelentős, a betegek többsége ezt az étrendet kedvező hatásúnak értékelte. A betegek többsége jelezte, hogy a bőr viszketése csökkent, és hogy jobban tudnak aludni.

Eredményeink alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a diagnosztikus hipoallergén diéta bevezetése ideiglenes orvosi megoldásként szolgálhat serdülőknél és felnőtt betegeknél, akik közepes és súlyos atópiás dermatitiszben szenvednek.

Három hetes diagnosztikus hipoallergén étrend után a páciensek megengedték, hogy bevegyék a gyanús ételt étkezésükbe, és oktatást kaptak a valószínű élelmiszer-allergénnel végzett tesztek elvégzéséről. Tájékoztatást kaptak a pollennel való keresztallergia lehetőségéről, valamint az aromás adalékanyagokat és hisztaminoliberátorokat tartalmazó ételek fogyasztásával kapcsolatos kockázatokról. Minden betegnek adalékmentes étrendet ajánlottak, alacsony biogén amin tartalommal. Krónikus urticariában vagy atópiás dermatitiszben szenvedő betegek szenvedhetnek a hisztamin intoleranciájától. Az alacsony biogén amin tartalmú étrend javíthatja ezen betegek állapotát. A vizsgálatba bevont összes beteg úgy értékelte ezt az étrendet, hogy pozitívan befolyásolja a tüneteiket.

A jövőbeni tanulmányoknak elég nagyoknak kell lenniük ahhoz, hogy megválaszolják a feltett kérdéseket, és azokat a Consolidated Standards of Reporting Trends (CONSORT) irányelveinek megfelelően kell jelenteni. [22] A Commonsense azt javasolja, hogy az ételkizárási vizsgálatokat olyan embereken kell elvégezni, akiknek a kórtörténete ételallergiára utal, és a pozitív eredményeket megfelelő allergiatesztekkel vagy kihívástesztekkel kell megerősíteni. Különbséget kell tenni a kisgyermekek, serdülők és felnőttek között, mert a gyermekek ételallergiája idővel javulni szokott. A betegség súlyosságát érvényes műszerekkel kell mérni, és tartalmaznia kell az életminőség értékelését és a betegközpontú eredményeket, amelyeket klinikailag könnyen lehet értelmezni. Ahol csak lehetséges, hosszú távú (> 6 hónapos) eredményeket is fel kell jegyezni az ilyen vizsgálatokban.

Következtetés

Eredményeink alapján javasoljuk ennek a diagnosztikus hipoallergén étrendnek az alkalmazását ideiglenes orvosi megoldásként mérsékelt vagy súlyos atópiás dermatitiszben szenvedő betegeknél. Ez az étrend fontos diagnosztikai tesztként szolgálhat az ételallergia feldolgozása során.

Mi újság?

A diagnosztikus hipoallergén étrend ideiglenes orvosi megoldásként szolgálhat közepesen súlyos vagy súlyos atópiás dermatitiszben szenvedő betegeknél.