A hosszan tartó és kizárólagos szoptatás hatása a gyermek magasságára, testsúlyára, zsírosságára és vérnyomására 6,5 éves korban: bizonyíték egy nagy, randomizált vizsgálatból

Michael S Kramer, Lidia Matush, Irina Vanilovich, Robert W Platt, Natalia Bogdanovich, Zinaida Sevkovskaya, Irina Dzikovich, Shishko György, Jean-Paul Collet, Richard M Martin, George Davey Smith, Matthew W Gillman, Beverley Chalmers, Ellen Hodnett, Stanley Shapiro, A szoptatással kapcsolatos beavatkozási kísérlet (PROBIT) vizsgálati csoport, A hosszan tartó és exkluzív szoptatás hatása a gyermek magasságára, testsúlyára, zsírosságára és vérnyomására 6,5 éves korban: bizonyíték egy nagy, randomizált vizsgálatból, The American Journal of Clinical Nutrition, Volume 86. szám, 2007. december 6., 1717–1721. Oldal, https://doi.org/10.1093/ajcn/86.5.1717

ABSZTRAKT

Háttér: Az a bizonyíték, hogy a szoptatás megvédi az elhízást és a különféle krónikus betegségeket, szinte teljes egészében megfigyelési tanulmányokból származik, amelyek a zavarás, a szelekciós torzítás és a szelektív publikáció miatt torzító hatásúak lehetnek.

Célkitűzés: Megvizsgáltuk, hogy az exkluzív és hosszan tartó szoptatás elősegítésére tervezett beavatkozás befolyásolja-e a gyermekek magasságát, testsúlyát, zsírosságát és vérnyomását 6,5 évesen.

Tervezés: A szoptatással kapcsolatos beavatkozási promóció (PROBIT) a WHO/UNICEF bababarát kórházi kezdeményezésen alapuló, szoptatással kapcsolatos promóciós beavatkozás klaszter-randomizált vizsgálata. Összesen 17 046 egészséges szoptatott csecsemőt irattak be 31 fehérorosz anyakórházból és a hozzájuk kapcsolódó klinikákból; ezen csecsemők közül 13 889-et (81,5%) követtek nyomon 6,5 évesen, antropometriai változók és vérnyomás ismételt mérésével. Az elemzés a kezelési szándékon alapult, statisztikai kiigazítással a kórházakban vagy klinikákon belüli klaszterezés érdekében, lehetővé téve az egyéni szintű következtetéseket.

Eredmények: A kísérleti beavatkozás az exkluzív szoptatás 3 hónaposnál nagyobb gyakoriságához vezetett a kísérleti kísérletben, mint a kontroll csoportban (43,3%, illetve 6,4%; P

BEVEZETÉS

~ 3 és 12 hónapos kor között azok a csecsemők, akik hosszan tartó és kizárólagos szoptatást kapnak, vékonyabbá és rövidebbé válnak, mint azok, akiket túlnyomórészt palackkal táplálnak, bár az előbbi csoport részben felzárkózik a második életévben (1). Ez a bizonyíték arra késztette az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), hogy új növekedési normákat dolgozzon ki azoknak a csecsemőknek, akik betartják a WHO kizárólagos és tartós szoptatásra vonatkozó ajánlásait (2). Az elmúlt évtizedekben számos tanulmány azt sugallta, hogy a szoptatás hosszú távú védelmet nyújt az elhízással szemben, és hogy a védelem mértéke a szoptatás hosszabb időtartamával és kizárólagosságával növekszik (3). Az újabb szisztematikus felülvizsgálatok és metaanalízisek azonban arra utalnak, hogy a szoptatott és tápszerrel táplált csecsemők közötti zavarok közötti különbségek nem megfelelő ellenőrzése magyarázhatja a jelentett különbségeket; ezek az áttekintések bizonyítékot szolgáltatnak a publikációk elfogultságára - azaz a szoptatás protektív hatásáról beszámoló tanulmányok szelektív publikálására (4, 5).

Kevesebb tanulmány vizsgálta a szoptatás hosszú távú hatásait a gyermek és felnőtt testmagasságára (magasságára), bár a Boyd-Orr kohorsz paradox módon (az élet első két évében az életkorra kifejtett negatív hatásokra tekintettel) ) összefüggést jelentenek a szoptatás és a nagyobb termet között (6). Az Avon Longitudinal Study of Parents and Children kohorsz legújabb tanulmányai az Egyesült Királyságban hosszú távú, dózis-válaszhatásra utaltak a szérum inzulinszerű növekedési faktor-I koncentrációkra a szoptatás mértéke szerint, ami pozitív hatást gyakorolhat a magasság (7).

Szisztematikus áttekintések és metaanalízisek szerint a szoptatott csecsemők átlagos szisztolés vérnyomása valamivel alacsonyabb (összesített becslés: 1,4 Hgmm alacsonyabb), mint a tápszerrel táplált csecsemőknél (8, 9). Tanulmányok azt is sugallták, hogy a szoptatás csökkenti az érelmeszesedést a tápszeres tápláláshoz képest (10), de nem csökkenti a szívkoszorúér-betegség halálozásának kockázatát (11).

A szoptatásnak az adipozitásra, a testalkatra, a vérnyomásra és más krónikus betegségekre gyakorolt jótékony hatásainak bizonyítéka szinte kizárólag megfigyelési vizsgálatokból származik. Amint Owen és munkatársai (5) szisztematikus áttekintéséből kiderül, a fennmaradó zavar és a publikációs elfogultság legalább részben megmagyarázhatja a közzétett bizonyítékokat. Ezenkívül azok a vizsgálatok, amelyek összehasonlítják a hosszan tartó és kizárólagos szoptatást kapó csecsemők növekedését a rövidebb időtartamú és a kisebb szoptatású csecsemők növekedésével, hajlamosak a szelekciós torzításra. A genetikai vagy egyéb alkotmányos okokból lassabban növekvő csecsemők elégedettek lehetnek anyjuk anyatejtermelésével, míg a gyorsabban növekvők nagyobb energiafogyasztást igényelhetnek (12, 13), az anyák pedig vonakodhatnak (vagy egyes esetekben képtelenek) növelni a tejellátásukat az ápolás gyakoriságának növelésével. A megfigyelési vizsgálatokban rejlő módszertani korlátok leküzdése érdekében 6,5 éves nyomon követést terveztünk a Fehérorosz Köztársaságban folytatott klaszter-randomizált vizsgálatban részt vevő, a szoptatással való beavatkozás előmozdításában (PROBIT) résztvevő gyermekek nyomon követésében (14).

TÁRGYAK ÉS MÓDSZEREK

Tárgyak

Korábban beszámoltunk a PROBIT részletes módszereiről és az eredmények nyomon követésének első évéről (14). A randomizálás egységei (klaszterei) kórházanként szülészeti kórházak és egy kapcsolt poliklinika (járóbeteg-rendelőintézet, ahol a gyermekeket jó gyermek- és betegséggondozásban követik), a kettős randomizálás mind a véletlenszám-táblán, mind az érmehajításon alapult (14). ). A kísérleti beavatkozás a bababarát kórházi kezdeményezésen alapult, amelyet a WHO és az UNICEF fejlesztett ki a szoptatás elősegítésére és támogatására, különösen azoknál az anyáknál, akik a szoptatás megkezdését választották (15); a kontroll anyasági kórházak és poliklinikák folytatták a randomizálás idején érvényben lévő gyakorlatokat és politikákat. A vizsgálati eredmények összesen 17 046 egészséges szoptatott csecsemőn alapulnak 31 szülészeti kórházból vagy poliklinikából; mindannyian születésükkor születtek, ≥2500 g súlyúak voltak, és a szülés utáni tartózkodásuk alatt vettek részt (14). Tudomásunk szerint a PROBIT az eddigi legnagyobb véletlenszerű vizsgálat az emberi laktáció területén. ISRCTN-37687716 néven vették nyilvántartásba, és megfelel a fürt-randomizált vizsgálatok tervezésére, elemzésére és jelentésére vonatkozó, a jelentéstételi próbák egységes szerkezetbe foglalt irányelveinek (16).

Amint arról korábban beszámoltunk (14), a 2 randomizált csoport hasonló volt a kiindulási szociodemográfiai és klinikai változókban, ideértve az anya életkorát, iskolai végzettségét, az otthoni többi gyermek számát, az anyák arányát, akik előző gyereket szoptattak ≥ 3 hónapig, császármetszés, az anyák dohányzása terhesség alatt, születési súly, terhességi kor és 5 perces Apgar-pontszám. A kísérleti beavatkozás lényeges különbséghez vezetett a szoptatás időtartamában, amely a követés első évében is fennmaradt: a kísérleti és a kontroll csoportban az anyák 72,7% -a és 60,0% -a még mindig 3 hónapos korban szoptatott, 49,8% és 36,1% tette ezt 6 hónapon keresztül, 36,1% és 24,4% tette ezt 9 hónapon keresztül, 19,7% és 11,4% pedig 12 hónapon keresztül (14). Ezenkívül az exkluzív szoptatás elterjedtsége a kísérleti csoportban 3 hónapos korban 7-szerese volt a kontroll csoportban mért értéknek (43,3%, illetve 6,4%), bár mindkét csoportban alacsony volt 6 hónapos (7,9% és 0,6%, ) (14). Amikor a szoptatást kiegészítették vagy abbahagyták, az elsődleges helyettesítő helyben gyártott anyatej-helyettesítő tápszer volt. Korábban beszámoltak az egyéb folyadékok, gabonafélék és más szilárd élelmiszerek csecsemőkori beviteléről (17).

Mivel az interpediatrist és az intrapediatrist mérési megállapodást (azaz ugyanazon gyermek rövid időn belüli újbóli mérését) hivatalosan nem vizsgálták, és mivel a gyermekorvosok elvakítása a kísérleti vagy kontrollfeladattal szemben nem volt lehetséges, újramérési auditot terveztek az érvényesség és a poliklinikai adatok reprodukálhatósága. A 38 gyermekorvos mindegyikéhez véletlenszerűen 5 gyermeket választottak ki az ellenőrzésre, összesen 190 ellenőrzött gyermekre. Annak érdekében, hogy az összes nyomon követésen részt vevő gyermek jogosult legyen a szelekcióra, az ellenőrzést az elsődleges adatgyűjtés befejezése után, az első klinikai látogatás után átlagosan 17,7 hónappal (tartomány: 5,3–32,6 hónap) hajtották végre. Az antropometriai és a vérnyomásmérések auditját az egyik minszki székhelyű szerző (LM, ZS, ID vagy GS) hajtotta végre, akik mind olyan gyermekorvosok voltak, akiket elvakítottak az első klinikai látogatáson elért intézkedésekre, de nem a kísérleti vagy kontroll kezelés elosztására. Az audit és a kezdeti poliklinikai látogatások között eltelt idő miatt az eredményeket összehasonlítottuk a Pearson-korrelációs együtthatók alkalmazásával.

Statisztikai analízis

EREDMÉNYEK

Összesen 13 889 gyermeket láttak nyomon a jelen tanulmányban; az eredetileg véletlenszerűen kijelölt 17 046 81,5% -át képviselték. A véletlenszerűen kijelölt, de nem nyomon követett 3157 (17 046–13 889) gyermek közül 88-an meghaltak, 2938-at elveszítettek a nyomon követés miatt, és 131-en nem tudtak vagy nem akartak részt venni látogatásukon. Az utánkövetési arány hasonló volt a kísérleti (80,2%) és a kontroll (82,9%) poliklinika csoportjaiban, de poliklinikánként jelentősen változott: 56,1% -ról az egyik minszki poliklinikán 94,6% -ra a kis, vidéki poliklinikán Klimovichiban. Az átlagos ± SD életkor követéskor 6,6 ± 0,3 év volt.

Ahogy látható Asztal 1, a kísérleti és a kontrollcsoportban követett gyermekek hasonló kiindulási jellemzőkkel bírtak; a kis különbségek párhuzamosak voltak a randomizáláskor látottakkal és korábban beszámoltak (14). A gyermekek gyakorlatilag azonosak voltak a szülő átlagos BMI-jében is, a kísérő szülő (általában az anya) által az utólátogatáson jelentett magasságok és súlyok szerint: 24,5, illetve 25,7 BMI mindkét csoportban az anya és az apa számára.

A gyermekek kísérleti és kontrollcsoportjainak összehasonlítása 6,5 éves korban történt