A karbamid és a kreatinin áttekintése

Jose H. Salazar, MS, MLS (ASCP) CM, A karbamid és a kreatinin áttekintése, Laboratóriumi orvostudomány, 45. évfolyam, 1. kiadás, 2014. február, e19 – e20. Oldal, https://doi.org/10.1309/LM920SBNZPJRJGUT

A karbamid, amelyet a vérben mérve általában karbamid-nitrogénnek (BUN) neveznek, a fehérje anyagcseréjének terméke. A BUN nem fehérje nitrogén (NPN) hulladéknak számít. A fehérje lebontásából származó aminosavakat dezaminálják, így ammóniát termelnek. Az ammóniát ezután a májenzimek révén karbamiddá alakítják. Ezért a karbamid koncentrációja függ a fehérje bevitelétől, a test fehérje katabolizálási képességétől és a karbamid megfelelő kiválasztásától a veserendszer által. 1

A karbamid teszi ki a test által kiválasztott NPN-ek többségét (80–90% -át). A testnek a veserendszertől való függése a karbamid kiválasztásához hasznos elemzé teszi a veseműködés értékelését. A BUN növekedése nagy fehérjetartalmú étrend vagy csökkent vesekiválasztás eredménye lehet.

A kreatinin, amely szintén NPN-salakanyag, a kreatin és a foszfokreatin bomlásából keletkezik, és a veseműködés indikátoraként is szolgálhat. 2 A kreatin szintetizálódik a májban, a hasnyálmirigyben és a vesékben az arginin, a glicin és a metionin aminosavak transzaminálásával. Ezután a kreatin kering az egész testben, és a vázizomban és az agyban a foszforiláció folyamán foszfokreatinné alakul. A kreatinin túlnyomó része az izomban termelődik. Ennek eredményeként a plazma kreatinin koncentrációját befolyásolja a beteg izomtömege. A BUN-hoz képest a kreatinint kevésbé befolyásolja az étrend, és jobban megfelel a veseműködés indikátorának.

Klinikai jelentőség

A kreatinin-koncentrációk mérése a plazma- és vizeletmintákban szemlélteti a glomerulus szűrési képességét, más néven glomeruláris filtrációs sebességet (GFR). A kreatinin a testben endogén módon termelődik, és a glomerulus szabadon szűri. Ezek a tulajdonságok a kreatininből hasznos endogén markert jelentenek a kreatinin clearance-ben. Ha a GFR csökken, akárcsak a vesebetegségben, akkor a veserendszeren keresztüli kreatinin-clearance csökken. A csökkent GFR ezután a plazma kreatinin koncentrációjának növekedéséhez vezet. Önmagában a plazma mérése nem használható a veseműködés értékelésére. A plazma kreatininszint csak akkor befolyásolható, ha jelentős vesekárosodás következik be. Ezenkívül a plazma kreatininszint, amely a normál referencia tartományon belül van, nem egyenlő a normálisan működő vese rendszerrel. 3

Bár a BUN nem annyira specifikus, mint a kreatinin, a veseműködés indikátoraként is alkalmazható. A BUN nem a preferált marker a clearance-ben, mert olyan tényezők befolyásolják, mint a magas fehérjetartalmú étrend, a fehérjeszintézis változói és a beteg hidratációs állapota. Egyedül a BUN nem az ideális marker a GFR számára. A plazma kreatininnel, mint kreatinin/BUN aránnyal kombinálva, a BUN hasznos analit lehet a plazma NPN-ek növekedésének megkülönböztetésében a vesék előtt vagy után. 4

Minta követelmények

A kreatinin mérhető szérum-, plazma- vagy vizeletmintákkal. Az olyan adalékanyagokat, mint a fluorid és az ammónium-heparin, nem szabad használni a mérési módszer interferenciája miatt. A kreatinin-clearance méréséhez 24 órás időzített vizeletminta és 24 órás vizeletgyűjtési perióduson belüli plazmaminta gyűjtése szükséges.

Szérum vagy plazma tesztelhető a BUN szempontjából. Az olyan adalékanyagokat, mint a fluorid és a citrát, nem szabad használni a mérési módszer interferenciája miatt. 1

Vizsgálati módszerek

A kreatinin kémiailag vagy enzimatikusan mérhető. A Jaffe reakció néven ismert kémiai módszer magában foglalja a kreatinin reagálását pikrinsavval lúgos környezetben, narancs-vörös színű vegyület előállítására. A módszer hátránya, hogy a reakció nem specifikus a kreatininre. A páciensmintában található egyéb források, például az aszkorbinsav, az aceton vagy a cefalosporinok tévesen narancsvörös színt eredményezhetnek, amikor reagálnak a pikrinsavval. A kémiai módszer időigényes és nem használják széles körben az automatizált műszerekben. 5.

A kreatinin enzimatikusan is mérhető. A kreatinin mérésére több enzimatikus módszert alkalmaztak. Ezek az enzimatikus módszerek spektrofotométert alkalmaznak a NADH NAD + vagy H2O2 - H2O mérésére.

A BUN-t leggyakrabban enzimatikus módszerekkel mérik. Az első lépés az ureaz enzimet tartalmazza a karbamid hidrolizálására, ezáltal ammónium előállítására. A második lépés magában foglalja az ammónium kvantitatív mérését, különféle módszerekkel a karbamid mennyiségének meghatározására a mintában. A különféle módszerek közé tartozik a glutamát-dehidrogenáz (GLDH) módszer, amely a NADH-t NAD + -ig méri, az ammóniumion vezetőképességének mérése vagy egy indikátorfesték, amely reagál ammóniumionokkal. 6.