A kefirfogyasztás nem befolyásolja a plazma lipidszintjét vagy a koleszterin frakcionált szintézisét a tejhez viszonyítva hiperlipidémiás férfiaknál: randomizált, kontrollált vizsgálat [ISRCTN10820810]

Marie-Pierre St-Onge

1 Dietetikai és emberi táplálkozási iskola, McGill Egyetem, Ste-Anne-de-Bellevue, Kanada

Edward R Farnworth

2 Élelmiszer-kutatási és Fejlesztési Központ, Kanadai Mezőgazdaság, St-Hyacinthe, Kanada

Tony Savard

2 Élelmiszer-kutatási és Fejlesztési Központ, Kanadai Mezőgazdaság, St-Hyacinthe, Kanada

Denise Chabot

2 Élelmiszer-kutatási és Fejlesztési Központ, Kanadai Mezőgazdaság, St-Hyacinthe, Kanada

Akier Mafu

2 Élelmiszer-kutatási és Fejlesztési Központ, Kanadai Mezőgazdaság, St-Hyacinthe, Kanada

Peter JH Jones

1 Dietetikai és emberi táplálkozási iskola, McGill Egyetem, Ste-Anne-de-Bellevue, Kanada

Absztrakt

Háttér

Az erjesztett tejtermékek kimutatták, hogy befolyásolják az emberek szérum koleszterin koncentrációját. A kefirt, erjesztett tejterméket hagyományosan fogyasztják potenciális egészségügyi előnyei miatt, de a hipokoleszterinémiás tulajdonságait mindmáig nem vizsgálták.

Mód

Tizenhárom egészséges, enyhén hiperkoleszterinémiás férfi alany fogyasztott tejkiegészítőt randomizált keresztezett vizsgálatban 2, egyenként 4 hétig tartó időszakban. Az alanyokat megvakították az elfogyasztott tejkiegészítőtől. Vérmintákat vettünk a kiindulási alapon és 4 hét kiegészítés után a plazma teljes, alacsony sűrűségű lipoprotein és nagy sűrűségű lipoprotein koleszterin és triglicerid koncentrációjának, valamint zsírsav profiljának és koleszterin szintézisének sebességének mérésére. A székletmintákat az alapvonalon, 2 és 4 hét kiegészítés után gyűjtöttük a széklet rövid láncú zsírsavszintjének és baktériumtartalmának meghatározására.

Eredmények

A kefir 4 hét kiegészítés után nem volt hatással sem az összkoleszterin, az alacsony sűrűségű lipoprotein koleszterin, a nagy sűrűségű lipoprotein koleszterin vagy triglicerid koncentrációira, sem a koleszterin frakcionált szintézisére. Étrenddel nem figyeltek meg szignifikáns változást a plazma zsírsavszintben. Mindazonáltal mind a kefir, mind a tej nőtt (p 2 (30,2 ± 4,4 kg/m 2). Az átlagos szérum koleszterinszint szűréskor 6,54 ± 0,78 mmol/l volt. A kísérleti eljárásokat és protokollt a McGill Humán Kutatás Etikai Bizottsága hagyta jóvá. Egyetem: A tájékoztatáson alapuló beleegyezési űrlapot minden alany aláírta a vizsgálat megkezdése előtt.

A diéta

Asztal 1

A kefir és a tej tápértékének összehasonlítása

Kefir	Tej
Egység/500 ml
Energia, kJ (kcal)	1200 (287)	1200 (287)
Zsír, g	7.6	7.6
Fehérje, g	23.6	23.6
Szénhidrátok, g	31.2	31.2
Koleszterin, mg	31 1	35

1 A származó tejből extrapolálva.

Biológiai mintagyűjtés

Az éhomi vérmintákat (20 ml) az 1., 8., 15., 22., 28. és 29. napon vettük. Az összes vérmintát 1500 fordulat/perc sebességgel 15 percig 4 ° C-on centrifugáltuk. A plazmát és a vörösvérsejteket azonnal elválasztották, és későbbi elemzés céljából -80 ° C-on tárolták. A deuterium (D2O) 0,7 g/kg becsült testvíz-dózist adtunk minden periódus 28. napján a koleszterin FSR elemzéséhez. A testvíz a teljes testtömeg 60% -át feltételezte. Az alanyokat deutériummal jelölt ivóvízzel (0,93 g D2O/l víz) láttuk el a kezdeti deutérium adagolást követő 24 órán keresztül, hogy fenntartsuk a test vízgazdagodását a fennsíkon. Az utolsó éhomi vérmintát pontosan 24 órával az adagolás előtti minta után vettük. A székletanyag mintáit minden alany összegyűjtötte az egyes periódusok kezdete előtti napon (0. nap) és az egyes kiegészítési időszakok végén (28. nap).

Koleszterin elemzések

Az összes koleszterin-, HDL-koleszterin- és triglicerid-koncentrációt a plazmában az egyes időpontokban négyszeres elemzéssel elemeztük VP Auto-analizátorral (Abbott Instruments, Montréal, Québec). A műszert reagensek és az összkoleszterin, a HDL-koleszterin és a trigliceridek ismert standard koncentrációinak felhasználásával kalibráltuk (Sigma Laboratories, Oakville, Ontario). Az alacsony sűrűségű lipoprotein koleszterinszinteket a Friedewald-képlet segítségével számoltuk ki [18].

Koleszterinszintézis mérése

A koleszterinszintézis napi sebességének mérésére körülbelül 2 g vörösvértestből lipideket extraháltunk [19]. A kivont lipideket vékonyrétegű szilikagéllemezeken (20 cm × 20 cm, 250 mm) észleltük. Az észter nélküli koleszterin-sávokat kinyertük és elégettük, hogy megkapjuk a keletkező égővizet. A plazmavízzel deutériummal dúsított mintákat 6-szor hígítottuk, hogy a dúsítási szintet a munka szintjére csökkentsük. A termék hidrogéngáz-deutérium dúsításának elemzését kettős bemeneti arányú tömegspektrométerrel (VG Isogas 903D, Cheshire) végeztük. A tömegspektrométert naponta kalibráltuk SMOW és GISP standardok alkalmazásával.

A koleszterin FSR-t az újonnan szintetizált szabad cserélhető koleszterin napi frakciójaként határoztuk meg. Az FSR-t a termék deutérium dúsításának 24 órán belüli mért változása alapján számoltuk a test víztározójából meghatározott maximális deutérium prekurzor dúsításhoz viszonyítva [20].

Széklet pH, SCFA és baktériumtartalom

Székletmintákat gyűjtöttünk 11 alanyból, mivel 2 alanyot vontunk be a vizsgálatba, miután az első alanyok mintáit összegyűjtöttük. A mintákat tiszta műanyag edényekbe gyűjtöttük, egy éjszakán át hűtöttük, majd alikvot részekre osztottuk. 2 g székletet adtunk egy 8 ml desztillált vizet tartalmazó üvegcsébe, a tartalmát összekevertük, majd a pH-mérésig fagyasztottuk. 2 g székletet adtunk egy 8 ml 80% -os etanolt tartalmazó üvegcsébe, a tartalmat összekevertük, majd -4 ° C-on tároltuk, amíg kivontuk az SCFA-elemzésekhez. A mintákat Erfle és mtsai [21] módszerével extraháltuk, belső standardként izokapronsavat használva. 30 m DB-FFAP kapilláris oszloppal (0,25 mm ID, 0,25 μm) felszerelt Perkin Elmer Autosystem gázkromatográfot (J&W Scientific, Brockville, Ontario) alkalmaztunk az ecetsav, propionsav, izovaj, vajsav, izovalerinsav és valerinsav mennyiségének meghatározására. a csúcsterületek összehasonlítása az ismert koncentrációjú tiszta standardokkal. A széklet szárazanyagát három székletminta lemérésével határoztuk meg 24 órán át 90 ° C-on történő melegítés előtt és után. Az adatokat szárazanyag/g/g alapon fejeztük ki.

statisztikai elemzések

A végpontokat (a 28. és a 29. nap átlaga), valamint a plazma TC, LDL-koleszterin, HDL-koleszterin és TG koncentrációinak változásait a kiindulási értékhez képest minden egyes időszakban összehasonlítottuk a kezelési különbségekkel párosított Student-féle t-teszttel (SAS/STAT 6.12 verzió, SAS Intézet, Cary, NC). A kefir és a tejpótlás utáni koleszterin FSR közötti különbségeket szintén Student páros t-tesztjével hasonlítottuk össze. Az egyes fázisok 28. napján a plazma zsírsavarányait Student t-tesztjével hasonlítottuk össze. Az eredmények variancia-elemzésének ismételt mérését az általános lineáris modelleljárással (SAS/STAT 6.12 verzió, SAS Institute, Cary, NC) végeztük, hogy elemezzük a széklet SCFA-jának különbségeit az étrenddel és az idővel mint a modell változóival. A pH-értéket statisztikai elemzések előtt transzformáltuk anti-logaritmusukba, amint azt Carman és mtsai javasolják [22]. Az adatokat átlag ± SD értékként adjuk meg.

Eredmények

Megfigyeléseink szerint az alanyok betartották a protokollt, egy kivétellel, ahol az alany nem fogyasztotta a placebo terméket. A gasztrointesztinális rendellenességekről mindkét kiegészítő időszakban beszámoltak. Két alany görcsrohamról és székrekedésről számolt be a kefirpótlás kezdetekor. A tejfogyasztás során az egyik alany felfúvódás és laza székletérzetről panaszkodott, míg két alany a széklet gyakoribbá válásáról vagy görcsökről számolt be. Minden panasz a kefirrel vagy tejjel történő kiegészítés első hetében fordult elő. A kezdeti hét után mindkét terméket jól tolerálták. Az alanyok ugyanazokat a reggelit fogyasztották mindkét pótlási időszakban.

Az alanyok kezdeti átlagos testsúlya a kefirt és a tejpótlást megelőzően 90,2 ± 4,0 kg, illetve 90,3 ± 4,1 kg volt. Az egyes testtömegek -0,9 és 2,7 kg, illetve -3,2 és 1,4 kg között változtak a kefir és a tejpótlás során (nem szignifikáns).

Az alanyok teljes plazma koleszterin és HDL-koleszterin koncentrációjának százalékos változását a kefir és a tejpótlási periódusok után az 1. ábra mutatja. 1. A diéta vagy az idő nem befolyásolta a teljes, HDL- és LDL-koleszterin koncentrációt. A kiindulási értékeket, a végpontokat és az egyes kiegészítési periódusok változását a 2. táblázat tartalmazza. 2. A kefir kiegészítés utáni végső plazma-koleszterinszint (6,51 ± 1,05 mmol/l) nem különbözött a tejpótlást követő 6,00 ± 1,25 mmol/L-től. A TC-koncentráció változása a kiindulási értékhez képest nem különbözött a kefir és a tejpótlás között. A HDL-koleszterin koncentrációk esetében a végpontértékek 1,05 ± 0,22 mmol/l voltak kefir kiegészítés után, és 1,02 ± 0,22 mmol/l a tej hozzáadása után. A kefir és a tej között nem volt különbség a HDL-koleszterin koncentráció változásában a kiindulási értékhez képest. Hasonlóképpen, a végpont LDL-koleszterin-koncentrációja a kefir-kiegészítés után (5,43 ± 1,17 mmol/L) és az LDL-koleszterin változása a kiindulási értékhez képest (0,01 ± 0,68 mmol/L) nem különbözött a tejpótlástól (4,93 ± 1,22 mmol/L és - 0,13 ± 0,97 mmol/l). A kefir vagy a tejfogyasztás nem befolyásolta az összes koleszterinszintet: HDL-koleszterin vagy LDL: HDL-koleszterin arány.

A plazma teljes koleszterin, HDL-koleszterin és triglicerid szintjének változása férfi alanyokban kefir és tejpótlás után. □ = kefirpótlás; ▪ = tejpótlás. Az értékek átlag ± SD, n = 13.

2. táblázat

Plazma lipidkoncentrációk (mmol/L) kefir vagy tejkiegészítő fogyasztásával 28 napig.

Kiegészítés	TC	HDL-C	LDL-C	KSZ
Kefir	Alapvonal	6,46 ± 1,43	1,04 ± 0,29	5,41 ± 1,45	3,03 ± 1,87
Végpont	6,51 ± 1,13	1,05 ± 0,22	5,43 ± 1,17	3,03 ± 1,52
változás	0,05 ± 0,74	0,01 ± 0,19	0,01 ± 0,68	0,00 ± 1,16
Tej	Alapvonal	6,08 ± 1,04	1,01 ± 0,25	5,06 ± 1,04	2,87 ± 1,60
Végpont	6,00 ± 1,25	1,02 ± 0,22	4,93 ± 1,22	3,01 ± 1,30
változás	-0,08 ± 0,89	0,00 ± 0,27	-0,13 ± 0,97	0,14 ± 0,87

Az értékek átlagok ± SD, n = 13. A végpontokat és a kiindulási ponttól való változást párosított Student-féle t-tesztekkel teszteltük a diéták közötti különbségek tekintetében.

A végpont triglicerid koncentrációit sem befolyásolta a kefir vagy a tejpótlás (3,12 ± 1,51 vs 3,21 ± 1,58 mmol/l, 1. ábra). 1). A kiindulási trigliceridkoncentrációk, a végpont és az egyes kiegészítési periódusok változása nem különbözött szignifikánsan a kefir és a tejfogyasztás között, és a 2. táblázat mutatja .

A vörösvértest-mentes koleszterin frakcionált szintézise a kefirpótlást követően nem különbözött a tejpótlástól (2. ábra). Az átlagos FSR csoport 0,057 ± 0,043 és 0,043 ± 0,033 medence/nap volt a kefir és a tejpótlás esetében,.

A koleszterin frakcionált szintetikus arányainak összehasonlítása kefir és tejpótlás után. □ = kefirpótlás; ▪ = tejpótlás. Az értékek átlag ± SD, n = 13.

A 11 alany közül, akitől székletmintákat vettek, 8 (73%) esetében kiderült, hogy megnövekedett a baktériumok koncentrációja kefir kiegészítéssel. Az alanyok közül csak 3-nak (27%) volt nagyobb a széklet baktériumszáma a tejpótlás után. Nem volt összefüggés a széklet baktériumtartalma és a vér egyik lipidparamétere között.

Az értékek átlag ± SD, n = 12. 1 jelentős időhatás mind a kefir, mind a tejpótlás során, p 9 kolóniaképző egység (CFU). Saxelin és munkatársai [27] azt találták, hogy 1011 baktériumkoncentrációra van szükség ahhoz, hogy minden alanyban kolonizációt idézzen elő. Ebben a vizsgálatban 11 székletből származó baktériumtartalommal vizsgált alany közül csak 8 tartalmazta a minimális kimutatási szintet 10 3 CFU/g szárazanyag-tartalom. Másrészt, ha a megnövekedett propionátszint a fő hatásmechanizmus, akkor a kefirben jelen lévő baktériumok típusa valószínűleg nem termel propionátot az acetáttal szemben, és ezért nem gátolná a koleszterinszintézist és a keringő koleszterinszint csökkenéséhez vezetne.

Következtetések

Bár adatainkból nem lehet határozottan megállapítani a kefir plazma koleszterinszintre gyakorolt hatásának hiányát, a jelenlegi eredmények nem támasztják alá a kefir fogyasztását mint probiotikumot a plazma koleszterinszintjének csökkentésére. A kefirben található baktériumok típusa és koncentrációja nem biztos, hogy hatással van a koleszterin anyagcserére. Tehát ebben a vizsgálatban megadott mennyiségekben a kefirfogyasztás nem befolyásolja a koleszterin anyagcserét, és ezért nem lenne klinikai értéke a hiperkoleszterinémia kezelésében.

Versenyző érdekek

A publikáció előtti történet

A cikk előzetes közzétételi előzményei itt érhetők el: