A kolin és a foszfolipidek fontossága az étrendben

A kolin és a foszfolipidek fontossága az étrendben

A foszfolipidekre, amelyek az összes sejt létfontosságú alkotóeleme, nemcsak a lipid kettős rétegben van szükség strukturális célokra, hanem számos betegséget és általános rendellenességet is megakadályoznak sejtszinten. Sejtjeink foszfolipidek hiányában vagy ezek hiányában nem lesznek képesek működni. A foszfolipidek lényegében „zsírok”, amelyek a sejtmembránt alkotják, és többféle formában léteznek. Ezek közül három magában foglalja a foszfatidilkolint, a foszfatidil-szerint és a foszfatidil-etanol-amint. A foszfolipid-foszfatidil-kolint képző zsírsavakhoz kötött kolin elengedhetetlen tápanyag, amely az acetilkolin szintézis előfutára. Ebben a cikkben tovább megvitatjuk a foszfolipidek fontosságát étrendünkben, megemlítjük a három foszfolipid néhány fő táplálékforrását, és megvizsgáljuk az alacsony kolin tartalmú étrend hatásait és a kolin szerepét az emberi testben.

kolin

A foszfolipidek forrásai

A foszfolipidekre a szervezetnek több okból is szüksége van, például: a sejtstruktúra fenntartása, féligáteresztő membránként működik, hogy bizonyos anyagok bejuthassanak a sejtbe és onnan távozzanak, energiatermelés és -raktározás, szerepet játszik a véralvadásban és emellett a makromolekulák diffúzió útján történő elvesztésének megakadályozásában.

A foszfolipidek különféle élelmiszerekben vannak jelen, beleértve a szóját, a tejet, a csirketojást, a hal tojást és a napraforgót. A foszfolipidek mindegyik típusa csak bizonyos élelmiszerekben tartja fenn jelenlétét. A foszfatidilkolin például megtalálható a vörös húsban, a halban és a májban. A foszfatidil-szerin azonban sokféle ételben megtalálható - például:

  • Máj
  • Vese
  • Szójalecitin
  • Csirke
  • Káposzta
  • Sárgarépa
  • Rizs
  • Tonhal
  • Hering
  • Szarvasmarha agy

A foszfatidil-etanol-amin hasonlóan megtalálható a tejben, a szójababban, a csokoládéban és más feldolgozott élelmiszerekben, különösen bizonyos tejtermékekben. A foszfolipid bevitel növelésének másik módszere a foszfolipid kiegészítők szedése. Az étrendi foszfolipidbevitel azonban döntő fontosságú, mivel a természetes foszfolipidek és ásványi anyagok könnyebben metabolizálódnak az egészséges test érdekében. A fent említett ételek elegendő napi fogyasztása elengedhetetlen a foszfolipidek emberi sejtben való fenntartásához.

A foszfolipidek funkciói

A foszfolipidek különféle funkciókkal rendelkeznek, amelyek fontosak a sejt túlélése szempontjából. A foszfatidilkolin, a foszfatidil-szerin és a foszfatidil-etanol-amin a foszfolipidek számos formája közül három speciális funkcióval. A foszfatidilkolin az emberi testben a legelterjedtebb foszfolipid, amely kolincsoportot hordoz olyan funkciók ellátására, amelyek elősegítik az idegi folyamatokat, beleértve a memóriát, az érvelést és a tanulást. Ezenkívül a kolincsoport az acetilkolin prekurzoraként működik, amely neurotranszmitter fontos szerepet játszik az agy normális működésének és a szinaptikus válaszoknak a biztosításában.

A foszfatidil-serint a test szinte minden sejtje termeli, de az étrendben szükséges ahhoz, hogy minden sejt megfelelő mennyiségű foszfolipidet kapjon, mivel a legnagyobb részét szerinben gazdag étkezés után elnyeli. A foszfatidil-szerin fontos a sejtek általános egészsége szempontjából, különösen az egészséges agyi biokémia fenntartásában. Fontos a szívverés koordinációja, a herék egészsége, a csontmátrix kialakulása és a sejtek helyreállítása szempontjából is.

A foszfatidiletanolaminról ismert, hogy jelentős szerepet játszik a sejtmembrán képződésében. Cefalinként is ismert, ez a foszfolipid nagyrészt felelős a megismerésért és az emlékezetért. A fő csoport, az etanol-amin, különböző étrendi forrásokból nyerhető. Az etanolamint ezután több enzimatikus reakció révén foszfatidil-etanol-aminná alakítják. A foszfatidil-etanol-amint metilcsoportok segítségével foszfatidilkolinná alakítják. Részt vesz a központi idegrendszer funkcióinak és szerkezetének megőrzésében, valamint kulcsfontosságú szerepet játszik az idegszövet normál egészségében.

Kolin az étrendben és alacsony kolin tartalmú diétás hatások

Jelentős diétás kolinra van szükség a sejtek kolinhiányából eredő számos probléma kockázatának csökkentése érdekében. Az alacsony kolin tartalmú étrend olyan problémákat eredményezhet, mint a zsírmáj, a májkárosodás, a kognitív hanyatlás, az idegkárosodás, a fáradtság és a memóriavesztés. A jelenlegi kutatások szerint a kolinhiányos étrend májsejt pusztulást és végső soron zsírmájat eredményezhet. Ezenkívül kolinra van szükség a foszfatidilkolin szintéziséhez - megakadályozva a megfelelő VLDL szintézist a máj zsírfelhalmozódásának csökkentése érdekében.

A májkárosodás nyilvánvaló az elégtelen kolinbevitel esetén, mivel tanulmányok igazolták, hogy a kolin, mint B-vitamin, kulcsfontosságú a zsírok és toxinok májból történő eltávolításában. A zsírok felhalmozódása a májban drasztikusan csökkenti a máj metabolizmusát, ami májkárosodást okozhat. Ezért a kolinban gazdag étrend fontos a zsíros máj- és májkárosodás megelőzésében. A tojássárgája, a búzacsíra, a tőkehal, a zöld leveles zöldségek és a bab mind példák a kolinban gazdag ételekre.

Összegzés

A háromféle foszfolipidet - a foszfatidilkolin, foszfatidil-szerin és foszfatidil-etanol-amin, vagy ezek fő csoportjait - naponta kell fogyasztani annak biztosítása érdekében, hogy testünk egészséges legyen, anyagcsere-rendellenességektől és betegségektől, például zsírmájtól mentes. A kolin, mint foszfolipid főcsoport, felelős az egészséges máj- és kognitív képességek fenntartásáért. Ezért az egészség megőrzésében a halakból, a zöld leveles zöldségekből és a szójából álló étrend a legfontosabb.

Hivatkozások

Cohn, J. S., Wat, E., Kamili, A. és Tandy, S. (2008). Diétás foszfolipidek, máj lipid anyagcsere és szív- és érrendszeri betegségek. Jelenlegi vélemény a lipidológiában, 19. cikk (3) bekezdés, 257–262. doi: 10.1097/mol.0b013e3282ffaf96

Küllenberg, D., Taylor, L. A., Schneider, M., & Massing, U. (2012). Az étrendi foszfolipidek egészségügyi hatásai. Lipidek az egészségügyben és a betegségekben, 11 (1), 3. doi: 10.1186/1476-511x-11-3