A metabolikus szindróma jelenlegi kezelési lehetőségei

Választható nyilatkozat

Ez az előfizetéses tartalom előnézete. Jelentkezzen be a hozzáférés ellenőrzéséhez.

Hozzáférési lehetőségek

Vásároljon egyetlen cikket

Azonnali hozzáférés a teljes cikk PDF-hez.

Az adószámítás a fizetés során véglegesül.

Feliratkozás naplóra

Azonnali online hozzáférés minden kérdéshez 2019-től. Az előfizetés évente automatikusan megújul.

Az adószámítás a fizetés során véglegesül.

Hivatkozások és ajánlott olvasmányok

Y park, Zhu S, Palaniappan L, et al.: A metabolikus szindróma: prevalencia és a kapcsolódó kockázati tényezők megállapításai az Egyesült Államok populációjában a harmadik nemzeti egészségügyi és táplálkozási vizsgálati felmérésből, 1988–1994. Arch Intern Med 2003, 163: 427–436.

Összefoglaló a Nemzeti Koleszterin Oktatási Program (NCEP) szakértői testületének a magas vérkoleszterin kimutatásáról, értékeléséről és kezeléséről felnőtteknél (Felnőtt Kezelő Panel III) A magas vér koleszterin kimutatásával, értékelésével és kezelésével foglalkozó szakértői csoport Felnőttek [szerzők nem szerepelnek]. JAMA 2001, 285: 2486–2497.

Caprio S: Inzulinrezisztencia gyermekkori elhízásban. J Pediatr Endocrinol Metab 2002, 15(1. kiegészítés): 487–492.

Weiss R, Dziura J, Burgert T, et al.: Elhízás és metabolikus szindróma gyermek serdülőknél. N Engl J Med 2004, 350: 2362–2374.

Sinha R, Fisch G, Teague B, et al.: A csökkent glükóz tolerancia prevalenciája markáns elhízással rendelkező gyermekek és serdülők között. N Engl J Med 2002, 346: 802–810.

Strauss RS, Pollack HA: A gyermekkori túlsúly járványnövekedése, 1986–1998. JAMA 2001, 286: 2845–2848.

Ford ES, Giles WH, Dietz WH: A metabolikus szindróma előfordulása az amerikai felnőttek körében: a harmadik Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat eredményei. JAMA 2002, 287: 356–359.

Deedwania PC: Metabolikus szindróma és érrendszeri betegségek. A természet vagy a táplálás vezeti a szív- és érrendszeri betegségek új járványát? Keringés 2004, 109.: 2–4. Kiváló áttekintés a metabolikus szindróma kialakuló járványáról és ennek a kardiovaszkuláris kockázatokra gyakorolt hatásáról.

Isomaa B, Almgren P, Tuomi T, et al.: A metabolikus szindrómához kapcsolódó kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás. Cukorbetegség ellátása 2001, 24.: 683–689.

Cook S, Witzman M, Auinger P, et al.: A metabolikus szindróma fenotípusának elterjedtsége serdülőknél. Arch Pediatr Adolesc Med 2003, 157: 821–827.

Lakka HM, Laaksonen DE, Lakka TA, et al.: A metabolikus szindróma, valamint a teljes és a szív- és érrendszeri betegségek halálozása középkorú férfiaknál. JAMA 2002, 25: 2709–2716.

Janssen I., Katzmarzyk Ross R: Testtömeg-index, derék kerülete és egészségügyi kockázat. Arch Intern Med 2002, 162: 2074–2079.

Grundy SM, Brewer HB, Cleeman JI, et al.: A metabolikus szindróma meghatározása. Keringés 2004, 109.: 433–438.

Frayn KN: A zsírszövet és az inzulinrezisztencia szindróma. Proc Nutr Soc 2001, 60: 375–380.

Yamauchi T, Kamon J, Waki H, et al.: A zsírból származó adiponektin hormon megfordítja az inzulinrezisztenciát, amely mind a lipoatrophiához, mind az elhízáshoz társul. Nat Med 2001, 7: 941–946.

Hotta K, Funahashi T, Arita Y, et al.: Új típusú, zsírspecifikus fehérje, az adiponektin plazmakoncentrációi 2-es típusú cukorbetegeknél. Arterioscler Thromb Vasc Biol 2000, 20: 1595–1599.

Yang WS, Lee WJ, Funahashi T., et al.: A súlycsökkentés növeli a zsírszármazék gyulladásgátló fehérje, az adiponektin plazmaszintjét. J Clin Endocrinol Metab 2001, 86: 2815–2819.

Klein S, Fontana L, Young L, et al.: A zsírleszívás inzulinhatásra és a szívkoszorúér-betegség kockázati tényezőire gyakorolt hatásának hiánya. N Engl J Med 2004, 350: 2549–2557.

Bonow RO, Eckel RH: Diéta, elhízás és kardiovaszkuláris kockázat. N Engl J Med 2003, 348: 2057–2058.

van Dam RM, Rimm EB, Willett WC, et al.: Étrendi szokások és a 2-es típusú cukorbetegség kockázata amerikai férfiaknál. Ann Intern Med 2002, 136: 201–209.

Brooks GA, Butte NF, Rand WM, et al.: Az Orvostudományi Intézet krónikája testmozgás ajánlás: hogyan került a testmozgás ajánlása az étrendi ajánlások közé. Am J Clin Nutr 2004, 79: 921S-930S.

Didangelos T, Thanopoulou A, Bousboulas et al.: Az metabolikus szindrómában és 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek (ORLICARDIA) vizsgálata az orlisztát és a kardiovaszkuláris kockázati profil profiljában. Curr Med Res Opin 2004, 20: 1393–1401.

Reaven G: Metabolikus szindróma: patofiziológia és következmények a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében. Keringés 2002, 106.: 286–288.

DECODE vizsgálati csoport, Európai Diabetes Epidemiológiai Csoport: A cukorbetegség jelenlegi meghatározása releváns-e az összes okból eredő halálozási kockázat, valamint a szív- és érrendszeri és nem szív- és érrendszeri betegségek szempontjából? Cukorbetegség ellátása 2003, 26.: 688–696.

Chiasson JL, Josse RG, Gomis R, et al.: Akarbózkezelés, valamint a szív- és érrendszeri betegségek és a magas vérnyomás kockázata csökkent glükóz tolerancia esetén. A Stop-NIDDM próba. JAMA 2003, 290: 486–494.

Yki-Jarvinen H: Tiazolidindionok. N Engl J Med 2004, 351: 1106–1118.

Promrat K, Lutchman G, Uwaifo GI, et al.: Kísérleti tanulmány az alkoholmentes steatohepatitis pioglitazon kezeléséről. Hepatológia 2004, 39: 188–196.

Eckel RH: Családi kombinált hiperlipidémia és inzulinrezisztencia: távoli rokonok kötődnek az intraabdominális zsírhoz? Arterioscler Thromb Vasc Biol 2001, 21: 469–470.

Ballantyne CM, Olsson AG, Cook TJ, et al.: Az alacsony nagy sűrűségű lipoprotein koleszterin és az emelkedett triglicerid hatása a szívkoszorúér betegség eseményeire és a válasz a szimvasztatin terápiára 4 S-ben. Keringés 2001, 18.: 3046–3051.

Bravata DM, Sanders L, Huang J, et al.: Az alacsony szénhidráttartalmú étrend hatékonysága és biztonságossága: szisztémás felülvizsgálat. JAMA 2003, 289: 1837–1850.

Merritt JC: Metabolikus szindróma: szójababételek és szérum lipidek. J Natl Med Assoc 2004, 96: 1032–1041.

Aude YW, Mego P, Mehta J: Metabolikus szindróma: diétás beavatkozások. Curr Opin Cardiol 2004, 19.: 453–459. A diétás beavatkozások kiváló összefoglalása a metabolikus szindrómában szenvedő betegek jelenlegi bizonyítékai alapján.

Sowers JR: A sztatinok hatása az érrendszerre: következmények az agresszív lipidkezelésre a kardiovaszkuláris metabolikus szindrómában. Am J Cardiol 2003, 91.(suppl): 14B-22B.

Grundy SM, Cleeman JI, Merz CN, et al.: A közelmúltbeli klinikai kísérletek következményei az Országos Koleszterin Oktatási Program Felnőttek III. Keringés 2004, 110: 227–239.

Knopp RH: A lipid rendellenességek gyógyszeres kezelése. N Engl J Med 1999, 341: 498–511.

Cziraky MJ: A dyslipidaemia kezelése metabolikus szindrómában szenvedő betegeknél. J Am Pharm Assoc 2004, 44.: 478–488.

Chapman MJ, Assmann G, Fruchart JC, et al.: A nagy sűrűségű lipoprotein-koleszterin szintjének emelése a kardiovaszkuláris kockázat csökkentésével: a nikotinsav szerepe - ezt a véleményt dolgozta ki az Európai Konszenzus Panel a HDL-C-ről. Curr Med Res Opin 2004, 20: 1253–1268.

Dimons L, Tonkon M, Masana L, et al.: A folyamatban lévő foltterápiához hozzáadott ezetimib hatása a diabetes mellitusban vagy metabolikus szindrómában szenvedő hiperkoleszterinémiás betegek lipidprofiljára. Curr Med Res Opin 2004, 20: 1437–1445.

Sowers JR, Frohlich ED: Inzulin és inzulinrezisztencia: hatás a vérnyomásra és a szív- és érrendszeri betegségekre. Med Clin North Am 2004, 88: 63–82. Informatív és legfrissebb áttekintés a metabolikus szindróma patofiziológiai mechanizmusairól és annak összefüggéséről a kardiovaszkuláris rizikófaktorokkal.

Sowers JR, Bakris GL: Vérnyomáscsökkentő terápia és a 2-es típusú diabetes mellitus kockázata. N Engl J Med 2000, 342: 969–970.

Hooper L, Barlett C, Davey SG, et al.: Tanács az étrendi só csökkentésére a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére. Cochrane Database Syst Rev 2004, 2: CD003656.

Vollmer WM, Sacks FM, Ard J, et al.: Az étrend és a nátriumbevitel hatása a vérnyomásra: a DASH-nátrium vizsgálat alcsoportelemzése. Ann Intern Med 2001, 135: 1019–1028.

Katovidh MJ, Pachori A: A rennin-angiotenzin rendszer gátlásának hatása az inzulin kardiovaszkuláris hatásainak. Diabetes Obes Metab 2002, 2: 3–14.

Yusuf S, Sleight P, Pogue J, et al.: Az angiotenzin-konvertáló enzim inhibitor, a ramipril hatása a magas kockázatú betegek kardiovaszkuláris eseményeire. A szívkimenetek megelőzésének kiértékelésével foglalkozó kutatók. N Engl J Med 2000, 342: 145–153.

Dahlöf B, Devereux RB, Kjeldsen SE, et al.: Kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás a lozartánintervencióban a végpont csökkentésére a magas vérnyomásban: randomizált vizsgálat atenolollal szemben. Gerely 2002, 359: 995–1003.

A ramipril hatása a cukorbetegségben szenvedők kardiovaszkuláris és mikrovaszkuláris kimenetelére: a HOPE vizsgálat és a MICRO-HOPE altudat eredményei. A szívkimenet megelőzésének értékelése (HOPE) vizsgálatának nyomozói [szerzők nem szerepelnek]. Gerely 2000, 355: 253–259.

Brenner BM, Cooper ME, De Zeeuw D., et al.: A lozartán hatása a vese- és kardiovaszkuláris kimenetelre 2-es típusú cukorbetegségben és nephropathiában szenvedő betegeknél. N Engl J Med 2001, 345: 861–869.

Lewis EJ, Hunsicker LG, Clarke WR, et al.: Az irbesartan angiotenzin-receptor antagonista renoprotektív hatása 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő nephropathiában szenvedő betegeknél. N Engl J Med 2001, 354: 851–860.

Az ALLHAT együttműködési kutatócsoport ALLHAT tisztviselői és koordinátorai: Főbb eredmények magas kockázatú hipertóniás betegeknél, akiket angiotenzin-konvertáló enzim inhibitorra vagy kalciumcsatorna-blokkolóra vagy diuretikumra randomizáltak: az antihipertenzív és lipidcsökkentő kezelés a szívroham megelőzésére (ALLHAT). JAMA 2002, 288: 2981–2997.

Arand SS, Qilong Y, Gerstein H, et al.: A metabolikus szindróma és a fibrinolitikus diszfunkció kapcsolata a kardiovaszkuláris betegségekkel. Keringés 2003, 108.: 420–425.

Pearson TA, Blair SN, Daniels SR, et al.: Az American Heart Association irányelvei a szív- és érrendszeri betegségek és a stroke elsődleges megelőzésére: 2002. évi frissítés: konszenzus panel útmutató átfogó kockázatcsökkentéshez koszorúér- vagy más érelmeszesedési érbetegség nélküli felnőtt betegeknél. American Heart Association Tudományos Tanácsadó és Koordinációs Bizottság. Keringés 2003, 107.: 499–511.

Ridker miniszterelnök, Buring JE, Cook NR, et al.: C-reaktív fehérje, a metabolikus szindróma és az incidens kardiovaszkuláris események kockázata. Nyolcéves követés 14 719 eredetileg egészséges amerikai nő után. Keringés 2003, 107.: 391–397.

Feldman M, Jialal I, Devaraj S, et al.: Az alacsony dózisú aszpirin hatása a szérum C-reaktív fehérje és a tromboxán B2 koncentrációira: egy placebo-kontrollos vizsgálat rendkívül érzékeny C-reaktív fehérje-assay alkalmazásával. J Am Coll Cardiol 2001, 37: 2036–2041.

Dinneen S, Gerstein H: A mikroalbuminuria és a mortalitás összefüggése nem inzulinfüggő diabetes mellitusban: az irodalom szisztematikus áttekintése. Arch Intern Med 1997, 157: 1413–1418.

Fang J, Alderman MH: Szérum húgysav és kardiovaszkuláris mortalitás. JAMA 2000, 283: 2404–2410.