A mexikói lakosság étrendi bevitelének áttekintése: A 2012. évi nemzeti egészségügyi és táplálkozási felmérés eredményei

A szerző közzététele: JA Rivera, LS Pedraza, TC Aburto, C Batis, TG Sánchez-Pimienta, T González de Cosío, N López-Olmedo és A Pedroza-Tobías, nincsenek összeférhetetlenségek

Megjelent a Journal of Nutrition mellékletében. Bemutatták a mexikói Morelosban, Cuernavacában, 2015. március 4–6-án tartott 16. népegészségügyi kutatási kongresszuson. A kongresszust a mexikói Nemzeti Közegészségügyi Intézet (INSP) szervezte. Támogatók: Bloomberg Philanthropies és INSP, Mexikó. A kiegészítés koordinátorai Juan A Rivera, a Táplálkozási és Egészségügyi Kutatási Központ, INSP, Cuernavaca, Mexikó, és Lilia S Pedraza, Táplálkozási és Egészségügyi Kutatási Központ, INSP, Cuernavaca, Mexikó. A koordinátor kiegészítő adatai: Juan A Rivera és Lilia S Pedraza nem számoltak be összeférhetetlenségről. Ennek a kiegészítésnek a kiadási költségeit részben az oldalköltségek fedezése fedezte. Ezért ezt a kiadványt ezennel "reklám" megjelöléssel kell ellátni az USC 1734. sz. 18. szakaszának megfelelően, kizárólag ennek a ténynek a feltüntetésére. A kiadványban kifejtett vélemények a szerzők véleményét tükrözik, és nem tulajdoníthatók a The Journal of Nutrition szponzorainak vagy kiadójának, szerkesztőjének vagy szerkesztőségének.

Juan A Rivera, Lilia S Pedraza, Tania C Aburto, Carolina Batis, Tania G Sánchez-Pimienta, Teresita González de Cosío, Nancy López-Olmedo, Andrea Pedroza-Tobías, Áttekintés a mexikói lakosság diétás beviteleiről: Eredmények a nemzeti Health and Nutrition Survey 2012, The Journal of Nutrition, 146. évfolyam, 9. szám, 2016. szeptember, 1851S – 1855S. Oldal, https://doi.org/10.3945/jn.115.221275

Absztrakt

Háttér: Mexikó az alultápláltság kettős terheivel szembesül: a fiatal gyermekek kábítószer- és mikrotápanyaghiánya, a terhes nők vashiánya és a korosztályok körében elterjedt elhízás.

Célkitűzés: A cél az volt, hogy összefoglalja és megvitassa a kiegészítésben közzétett megállapításokat az étrendi bevitelről és a mexikói lakosság étkezési szokásairól.

Mód: Egy országosan reprezentatív mintában 24 órás visszahívási kérdőívet alkalmaztunk, amely a minta töredékében többszörös áthidalási módszert alkalmazott megismételt méréssel. Becsültük a makrotápanyagok és mikrotápanyagok átlagos bevitelét és az elégtelenség százalékát; az élelmiszercsoportok étrendi ajánlásait betartó népesség átlagos bevitele és százalékos aránya; hozzáadott cukrok forrása; a diszkrecionális ételek fogyasztása étkezés, hely és tevékenység szerint; és a gyermekek étrendi bevitelét jelentik

Itt bemutatjuk és bemutatjuk a jelen összefoglaló kiadványban szereplő cikkekben leírt eredmények rövid összefoglalását és megbeszélését. Ezek a cikkek a mexikói lakosság étrendi bevitele és étkezési szokásai: A 2012. évi nemzeti egészségügyi és táplálkozási felmérés eredményei című szimpózium részét képezték, amelyet az Országos Közegészségügyi Intézetben (az INSP Spanyol betűszó) a mexikói Cuernavacában, 2015. március 6-án. Ezenkívül a szimpózium összefoglalóját 2015. április 15–18-án Buenos Airesben, az argentin Buenos Airesben tartott műhelymunkában ismertették.

A kiegészítésben szereplő mind a 8 eredeti kutatási cikk elemzése a 24 órás visszahívás automatizált többszörös áthidalási módszer (24HR) 7 kérdőívből, amelyet a mexikói nemzeti egészségügyi és táplálkozási felmérés (ENSANUT) 2012. országosan reprezentatív mintájához alkalmaztak. A 24HR a felhasznált kérdőívet egy INSP kutatócsoport fejlesztette ki szoftver formájában, amely az USDA automatizált többszörös áteresztési módját a mexikói kontextushoz igazította (1). A második 24HR kérdőív, amelyet 981 alany véletlenszerű részmintájára (a résztvevők ~ 9% -a) alkalmaztak, lehetővé tette a szokásos étrendi bevitel megbecsülését azáltal, hogy a nem megfelelő fogyasztás prevalenciájának becslésénél eltávolította a napi változékonyságot a teljes varianciából (2) . Az energia megfelelőségét úgy értékeltük, hogy összehasonlítottuk az egyéni bevitelt a személy becsült átlagos szükségletével (EAR). Az egyes betegek EAR-ját az Orvostudományi Intézet (IOM) által javasolt egyenletek felhasználásával számították ki (3).

Mexikóban az alultápláltság kettős terhe (az alacsony jövedelmű kisgyermekek stunting és mikrotápanyaghiánya, a terhes nők vashiányos vérszegénysége és az elterjedt elhízás minden korosztályban) és a nem fertőző krónikus betegségek (NCCD) magas előfordulása (4–7) ). A mexikói kormány vezető szerepet vállalt az alacsony jövedelmű gyermekek, valamint a terhes és szoptató nők kaszkadási és mikrotápanyaghiányának megelőzését célzó nagyszabású programok végrehajtásával (8). Továbbá léteznek olyan állami politikák, amelyek célja az élelmiszer-környezet javítása az egészségtelen ételek és italok elérhetőségének és megfizethetőségének csökkentésével (pl. Adók, az iskolai jelenlét korlátozása és a gyermekek számára történő reklámozás tilalma révén), valamint az egészséges ételek és promóciók támogatásával. fizikai aktivitás (PA; pl. étellel és PA-irányelvekkel az alapellátásban) (9, 10).

A nem megfelelő étrendi bevitel kulcsfontosságú kockázati tényező az alultápláltság minden formájában; ezért a mexikói lakosság reprezentatív mintájának étrendi értékelése alapvető fontosságú az étrend azon jellemzőinek megértéséhez, amelyek megmagyarázzák az alultápláltság kettős terhét. Ezenkívül az étrendi értékelés hasznos lehet az étrend egész életen át tartó javítására irányuló kormányzati erőfeszítések dokumentálásához.

Az összes elvégzett elemzés során az egyes elemzések hatóköre szerint nemek, életkategóriák, földrajzi régiók, lakóhely (városi vagy vidéki) terület és társadalmi-gazdasági helyzet szerint rétegeztük a többi változót. Az eredményeket 8 cikkben mutatjuk be (11–18). Összességében az eredmények azt mutatták, hogy a mexikói lakosság étrendi minősége gyenge. Az alábbiakban összefoglaljuk a főbb megállapításokat.

A makrotápanyagok bevételei és hiányosságai

Az energia-megfelelőség százalékát úgy kapták meg, hogy az étrendi teljes bevitt mennyiséget elosztották a becsült energiaigénnyel az IOM által javasolt egyenletek használatával (3). Az aktuális testtömeg fenntartásához szükséges bevitel 100%. Az átlagos energia-megfelelőség 90% és 110% között mozgott a ≥5 éves gyermekek, serdülők és felnőttek minden életkori és nemi alcsoportjában. Az 1–4 éves gyermekek energiaellátásának százaléka 120% volt (11).

A gyermekek több mint 80% -ánál, a serdülők 75% -ánál és a felnőttek 65% -ánál volt rostbevitel az IOM által nem és életkor szerint megállapított megfelelő bevitel alatt (3). A különböző korcsoportokba tartozó egyének 58–85% -a fogyasztott hozzáadott cukrot a WHO iránymutatásai által megengedett felső határ felett (a teljes energiafogyasztás 10% -a); A gyermekek 80% -ánál, a serdülők 75% -ánál és a felnőttek 65% -ánál a telített zsírbevitel meghaladta a WHO által megállapított határértékeket (a teljes energiafogyasztás 10% -a) (11, 17). A szokásos energia-, állati fehérje-, hozzáadott cukor- és telített zsírbevitel nagyobb volt a városi területeken, a tehetősebb északi régióban és a legmagasabb társadalmi-gazdasági tertilitásban, míg a rost- és komplex szénhidrátfogyasztás nagyobb volt a vidéki területeken és a kevésbé fejlett déli régió (11).

Hozzáadott cukor források és felvételek

Az összes, belső és hozzáadott cukor átlagos energiafogyasztása 365, 127 és 238 kcal/d volt. A hozzáadott cukrok ~ kétszer annyi energiát szolgáltattak, mint a belső cukrok (127 a 238 kcal/d-hez képest), és a teljes energiafogyasztás 12,5% -át tették ki. A cukorral édesített italok (SSB-k) voltak a fő cukorforrások, amelyek a hozzáadott cukor 69% -át és a teljes cukor bevitel 45% -át tették ki. A nem telített zsírokban és/vagy hozzáadott cukorban (HSFAS) magas szintű élelmiszerek, és főleg feldolgozott és csomagolt élelmiszerek, például snackek, péksütemények, desszertek és édességek voltak a főbb hozzáadott cukorforrások, amelyek a hozzáadott cukor 25% -át tették ki és az összes cukor bevitel 16% -a (17).

Vitamin bevitel és elégtelenség

A D- és E-vitaminok voltak azok a vitaminok, amelyeknél a legmagasabb a nem megfelelő bevitel (azaz az EAR alatti bevitel) előfordulása (19, 20), felnőtteknél és serdülőknél 77% és 99% között, gyermekeknél pedig 53% és 95% között. A folát és az A-vitamin bevitele mérsékelten nem volt megfelelő (felnőtteknél és serdülőknél 47–70%, 5–11 éves gyermekeknél 15–23%, az 1–4 éves gyermekeknél 8–13%), míg a legalacsonyabb prevalencia a B-6, B-12 és C vitaminok esetében; tiamin; riboflavin; és niacin (0–37% felnőtteknél, 1–27% serdülőknél és 0–2,4% gyermekeknél). A legtöbb vitamin esetében a nem megfelelő bevitel legnagyobb gyakoriságát serdülőknél és felnőtteknél, valamint a legkevésbé fejlett rétegekben, például vidéken, az ország déli régiójában és a legalacsonyabb társadalmi-gazdasági tertiliságban figyelték meg (12).

Ásványi bevételek és elégtelenség

A kalcium és a vas volt a leginkább nem fogyasztott ásványi anyag a teljes népesség számára. A kalcium esetében az 5–11 éves gyermekek, serdülők és felnőttek nem megfelelő bevitelének előfordulása 55% és 88% között mozgott, míg az 1–4 éves gyermekeknél a prevalencia 26% volt.

Az alacsony vasbevitel előfordulásait a teljes valószínűségű megközelítés alkalmazásával becsültük meg, mivel a vasigény eloszlása nem minden népességcsoport esetében szimmetrikus, ezért az EAR alatti bevitel nem jelenti a vas elégtelenségének valós előfordulását (19). A vashiányosság a serdülők és felnőttek körében 62% és 89% között, a gyermekeknél pedig 46% és 52% között mozgott. A hiányosságok sokkal alacsonyabbak voltak, ha magas biológiai hozzáférhetőséget feltételeztek (18%, mint az Egyesült Államok és Kanadában, és nem 5,5–7,5%, ahogyan azt a mexikói népesség 1999-ben becsülte), 1% és 22% között változott az összes korcsoportban. 18% -os biohasznosulást használtunk egyik alternatívaként, mert a populációnak van egy olyan szegmense, amelynek étrendje hasonló az amerikai lakosságéhoz. Egyébként a mexikói lakosság biohasznosulása megfelel a mexikói étrendnek, amelyet főként a vidéki és alacsony jövedelmű lakosság fogyaszt, amely kevés állati fehérjét és magas fitátokat és egyéb étrendi vas felszívódást gátló anyagokat tartalmaz (21, 22). A nem megfelelő cinkbevitelű népesség százalékos aránya 13).

Az élelmiszer-csoportok hozzájárulása az energiafogyasztáshoz és az ajánlások betartásához

Az energiafogyasztás elemzése 8 élelmiszercsoportba sorolt termékekből - 6 alapvető élelmiszercsoportba (gabonafélék, hüvelyesek, tej és tejtermékek, húsok és állati termékek, gyümölcsök és zöldségek, zsírok és olajok) és 2 önálló élelmiszercsoportba (SSB-k és HSFAS-termékek) - fontos megállapításokat tárt fel. Az eredmények azt mutatták, hogy az SSB-k és a HSFAS-termékek a teljes mexikói lakosság teljes energiájának 9,8% -át, illetve 16% -át adták, ami a diszkrecionális élelmiszerekből származó teljes energia egynegyedét teszi ki, jóval meghaladva a a mexikói étrendi irányelvek (14, 23).

Az alapvető táplálékcsoportok közül a legmagasabb étrendi energia-hozzájárulást a nem vagy minimálisan feldolgozott gabonafélék (33%), a hús és az állati termékek (14%), a zsírok és olajok (8,5%), a gyümölcsök és zöldségek (5,7%) követik, és hüvelyesek (3,8%). A hüvelyesek, a gyümölcsök és a zöldségek fogyasztása a mexikói étrendi irányelvek ajánlott bevitelének 53–68% -át tette ki (14, 23).

A kulcsfontosságú élelmiszercsoportokra vonatkozó ajánlásokat betartó népesség százalékos arányát tekintve (15) azt tapasztaltuk, hogy a teljes népességnek csak 1–23% -a tett eleget a hüvelyesek, tenger gyümölcsei, gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a tejtermékek vonatkozásában. Ezenkívül az SSB-k, a HSFAS termékek és a feldolgozott húsok ajánlásainak felső határait a lakosság 78–90% -a, 58–76% -a, illetve 50–91% -a túllépte, a kortól és a nemi csoporttól függően (15).

Diszkrecionális ételek fogyasztása

A diszkrecionális ételek fogyasztását körülvevő tényezők tekintetében azt tapasztaltuk, hogy a reggelivel összehasonlítva a HSFAS termékek étrendi energia-hozzájárulása a teljes bevitelhez magasabb volt a délutáni harapnivalók alatt, alacsonyabb pedig az ebéd és az almuerzo (késő reggel fogyasztott villásreggeli vagy bőséges reggeli) során. reggel), míg az SSB-k energiája nagyobb volt a délelőtti harapnivalók során. A csak ülve fogyasztott étkezéshez képest a HSFAS termékekből származó energia százalékos aránya magasabb volt a tévézés során. Az otthoni étkezéshez képest a HSFAS termékekből származó energia százalékos aránya magasabb volt az utcai étkezés során, és az SSB-kből származó energia aránya magasabb volt az iskolai vagy a munkahelyi étkezés során (16).

Élelmiszerek és italok 18 éves gyermekeknél).

Kiegészítő következtetések

A jelen kiegészítést tartalmazó cikkcsoport fő következtetése az, hogy az összes vizsgált korosztályból a mexikóiak nagy része olyan étrendet fogyaszt, amely nem felel meg számos ajánlásnak és követelménynek. Ezek az eredmények összhangban vannak a magas BMI-k (4, 5) és az NCCD-k (24, 25) magas prevalenciájával minden korcsoportban, amelyek a gyermekek és a nők viszonylag nagy arányában vannak együtt az alultápláltsággal (6, 26, 27).

Az eredmények képet adnak a nem megfelelő kiegészítő etetési gyakorlatokról az élet első két évében (28), valamint az SSB-k és HSFAS-termékek magas bevitelével, valamint a feldolgozatlan alapélelmiszerek, például a teljes kiőrlésű gabonafélék, hüvelyesek, zöldségek és gyümölcs alacsony fogyasztásával. minden korosztály (14, 15). Ezek a táplálkozási szokások, amelyek a feldolgozott, tápanyagokban szegény ételeket részesítik előnyben a nem feldolgozott vagy minimálisan feldolgozott alapételek rovására, nemcsak a hozzáadott cukrok és telített zsírok magas bevitelét, hanem az ásványi anyagok, vitaminok és rostok alacsony bevitelét is eredményezik. Ezek az eredmények részben magyarázhatják a mexikói lakosságra jellemző kettős alultápláltság és magas BMI-terheket (29). Az eredmények azt is mutatják, hogy a csecsemőtáplálási gyakorlatok milyen mértékben térnek el a WHO ajánlásaitól (18, 30), negatív hatással vannak táplálkozásukra és egészségükre.

Az eredmények azt mutatták, hogy a lakosság> 50% -ánál alacsonyabb volt a rostbevitel, mint az ajánlott, és a hozzáadott cukrok és telített zsírok bevitele meghaladta az ajánlásokat; A teljes energiafogyasztás körülbelül egynegyedét SSB-k és HSFAS-ok adták. Ezeknek a termékeknek az összes hozzáadott cukor> 95% -ához való hozzájárulása az idősebb gyermekek, serdülők és felnőttek étkezési szokásait is mutatja, ami hozzájárulhat az elhízás és az NCCD-k magas gyakoriságához a populációban. Az SSB-k és a HSFAS termékek nagyobb mennyiségű bevitelével összefüggő összefüggési tényezők egy része a nassolás, a tévézés, a videojátékok, valamint a munkahelyi, iskolai vagy utcai étkezés volt.

Ezek az eredmények hasznosak a mexikói étrend javítását célzó élelmiszer- és táplálkozási politikák megismertetéséhez, és támogatják a lakosság étrendi bevitelének az egész életen át történő javításának szükségességét, kezdve a WHO által ajánlott csecsemőtáplálási gyakorlatok előmozdításával. Ezek a gyakorlatok magukban foglalják a csecsemők és kisgyermekek etetésére vonatkozó globális stratégia (30) végrehajtását és a bababarát kórházi kezdeményezés megerősítését (33). Ez utóbbi kezdeményezés korábban Mexikóban sikeres volt, de újrapozícionálást és megerősítést igényel, figyelemmel kell kísérni az anyatej-helyettesítők nemzetközi marketingkódexének (34), valamint a dolgozó anyák szoptatását támogató jogszabályok betartását (30). Mindezek a stratégiák nagymértékben növelhetik a szoptatás sikerességi rátáját, ahogyan azokban az országokban is történt, amelyek ezeket a stratégiákat végrehajtották (35).

Továbbá, tekintettel a gyermekeknél megfigyelt nem megfelelő kiegészítő táplálkozási szokásokra 6).

A megalapozott csecsemőtáplálkozás és a kisgyermekek etetési gyakorlatának támogatása mellett meg kell erősíteni és javítani kell az elhízás és az NCCD megelőzését célzó kormányzati politikákat és stratégiákat (10). Ezek a stratégiák a következőket tartalmazzák: 1) a jelenlegi fiskális politikák fenntartása és megerősítése (például az SSB-k és a HSFAS termékek adóztatása), amelyek hatékonyan csökkentik e termékek vásárlásait (9, 36), 2) a fiskális politikából származó bevételek felhasználása az elhízás megelőzésére, és 3) a meglévő politikák kialakításának vagy végrehajtásának javítása [például az egészségtelen termékek (SSB-k és HSFAS-termékek) betiltása az iskolákban és az egészségtelen élelmiszerek gyermekek számára történő forgalmazásának betiltása]. Ezenkívül, tekintettel arra, hogy az átlagos hozzáadott cukor bevitel jóval meghaladja a WHO ajánlásait, és az összes cukor több mint kétharmada hozzáadott cukrot tartalmaz (11, 17), egyértelműbb élelmiszer-címkékkel kell felhívni a lakosság figyelmét az élelmiszerek és italok cukortartalmára. végre kell hajtani. Az egyik ajánlás az élelmiszerek és italok összes cukortartalmának a jelenlegi élelmiszer-címkézési irányelvekben megengedett felső határának csökkentése a jelenlegi energia 18% -áról 5% és 10% közé a WHO irányelvei szerint (17, 37, 38 ).

Azt is javasoljuk, hogy a Mexikói Orvostudományi Akadémia által nemrégiben kiadott mexikói étrendi irányelvek (23, 39) legyenek az alapja egy olyan nemzeti kampánynak, amely népszerűsíti az egészséges táplálkozást, amely főleg nem vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerekből áll, különösen zöldségekből., gyümölcs, hüvelyesek és teljes kiőrlésű gabonafélék a feldolgozott élelmiszerek felett, és figyelmeztetni kell az egészségtelen termékek fogyasztásának negatív egészségügyi hatásait. Az eredményeket az egészségügyi és társadalmi fejlődésen kívüli ágazatoknak, például a mezőgazdaságnak, a kereskedelemnek, a pénzügyeknek és az oktatásnak is fel kell használniuk az egészségorientált közpolitikák kialakításához, amelyek elősegítik az egészséges élelmiszerek kínálatát (termelés, forgalmazás, alacsony jövedelműek számára történő elosztás) támogatások felhasználása az egészséges táplálékellátás támogatására, az élelmiszerek beépítésére és a táplálkozási oktatásra az iskolai tantervben (40).

Köszönetnyilvánítás

JAR tervezte a kutatást; A JAR és az LSP megírta a kézirat eredeti tervezetét, és elsődleges felelősségük a végső tartalomért; és JAR, LSP, TCA, CB, TGS-P, TGdC, NL-O és AP-T áttekintették és szerkesztették a kéziratot. Minden szerző elolvasta és jóváhagyta a végleges kéziratot.