Lehetséges asszociációk az ülő életmód és a BMI között a középkorban

Kutatási program az egészségmagatartásról, életmódról és életkörülményekről, Nemzeti Közegészségügyi Intézet, Egészségügyi és Társadalmi Központ, Koppenhága, Dánia

Behavioral Medicine Research Center, Pszichiátriai és Magatartástudományi Tanszék, Duke University, Durham, Észak-Karolina

Nemzeti Közegészségügyi Intézet, Øster Farimagsgade 5, 1399 Koppenhága, Dánia. E-mail: [email protected] További cikkek keresése a szerzőtől

Behavioral Medicine Research Center, Pszichiátriai és Magatartástudományi Tanszék, Duke University, Durham, Észak-Karolina

Behavioral Medicine Research Center, Pszichiátriai és Magatartástudományi Tanszék, Duke University, Durham, Észak-Karolina

Dán Epidemiológiai Tudományos Központ, Prevenciós Orvostudományi Intézet, Koppenhágai Egyetemi Kórház, Egészségügyi és Társadalmi Központ, Koppenhága, Dánia

Kutatási program az egészségmagatartásról, életmódról és életkörülményekről, Nemzeti Közegészségügyi Intézet, Egészségügyi és Társadalmi Központ, Koppenhága, Dánia

Dán Epidemiológiai Tudományos Központ, Prevenciós Orvostudományi Intézet, Koppenhágai Egyetemi Kórház, Egészségügyi és Társadalmi Központ, Koppenhága, Dánia

Kutatási program az egészségmagatartásról, életmódról és életkörülményekről, Nemzeti Közegészségügyi Intézet, Egészségügyi és Társadalmi Központ, Koppenhága, Dánia

Behavioral Medicine Research Center, Pszichiátriai és Magatartástudományi Tanszék, Duke University, Durham, Észak-Karolina

Nemzeti Közegészségügyi Intézet, Øster Farimagsgade 5, 1399 Koppenhága, Dánia. E-mail: [email protected] További cikkek keresése a szerzőtől

Behavioral Medicine Research Center, Pszichiátriai és Magatartástudományi Tanszék, Duke University, Durham, Észak-Karolina

Behavioral Medicine Research Center, Pszichiátriai és Magatartástudományi Tanszék, Duke University, Durham, Észak-Karolina

Dán Epidemiológiai Tudományos Központ, Prevenciós Orvostudományi Intézet, Koppenhágai Egyetemi Kórház, Egészségügyi és Társadalmi Központ, Koppenhága, Dánia

Kutatási program az egészségmagatartásról, életmódról és életkörülményekről, Nemzeti Közegészségügyi Intézet, Egészségügyi és Társadalmi Központ, Koppenhága, Dánia

Dán Epidemiológiai Tudományos Központ, Prevenciós Orvostudományi Intézet, Koppenhágai Egyetemi Kórház, Egészségügyi és Társadalmi Központ, Koppenhága, Dánia

Absztrakt

Célkitűzés: A BMI és a mozgásszegény életmód közötti erős pozitív keresztmetszeti kapcsolatot számos tanulmány következetesen megfigyelte. Felmerült azonban, hogy a magas BMI a mozgásszegény életmód meghatározó tényezője vagy következménye.

Kutatási módszerek és eljárások: Az Észak-Karolinai Egyetem Alumni Heart Study négy nyomon követésének adatait felhasználva megvizsgáltuk a BMI és a mozgásszegény életmód közötti lehetséges összefüggéseket 4595 középkorú férfi és nő kohorszában, akik 41 évesen válaszoltak a kérdőívekre (standard eltérés 2.3), 44 (2.3), 46 (2.0) és 54 (2,0).

Eredmények: A BMI következetesen összefüggött a mozgásszegénység megnövekedett kockázatával mind a férfiak, mind a nők körében. A mozgásszegénység valószínűségének aránya a BMI által előre jelezve 1,04 (95% konfidenciahatár, 1,00, 1,07)/1 kg/m 2 volt 41 és 44 év közötti, 1,10 (1,07, 1,14) 44 és 46 év közötti, és 1,12 (1,08), 1.17) 46-54 éves korig. A BMI egyidejű változásainak kontrollálása marginálisan enyhítette a hatásokat. Az ülő életmód nem jósolta meg a BMI változását, kivéve, ha a fizikai aktivitás egyidejű változásait figyelembe vették (o

Bevezetés

Kutatási módszerek és eljárások

Az Észak-Karolinai Egyetem Alumni Heart Study (UNCAHS) 1 1 Nem szabványos rövidítések: UNCAHS, University of North Carolina Alumni Heart Study; ltpa, szabadidő fizikai aktivitás.
egy longitudinális vizsgálat 4595 férfiról és nőről, akik 1964 és 1966 között jártak az Észak-Karolinai Egyetemen Chapel Hill-ben. Az UNCAHS kohorszja elsősorban 1940 és 1949 között született. A kohort nyomon követték az életmód és a pszichoszociális sokféleség tekintetében. változók éves és kétéves hullámokban 1987-től kezdődően. Ez a cikk négy, 1987-ben, 1989-ben, 1992-ben és 2001-ben gyűjtött felmérésből származó adatokat fog felhasználni. Az 1987-es kérdőívre adott válaszadási arány 75,9% volt. Az 1989-es, 1992-es és 2002-es kérdőívek megfelelő válaszadási aránya 76,3%, 71,2% és 60,4% volt. Az adatokat és az adatgyűjtést másutt részletesebben leírták (7).

Mérések

Statisztikai analízis

Az analitikai stratégia az volt, hogy összehasonlítsák a BMI és az ltpa megfigyelt hatásait két különböző analitikai modellben, kiindulási és egyidejűségként értékelve. Az alapmodell nem tartalmazza a független változók változását abban az időintervallumban, amikor az eredményváltozó változásait rögzítik. A konkurrencia modell alkalmazkodik a független változók azon változásaihoz, amelyek egyidejűleg fordulnak elő az eredményváltozó változásával. A modelleket az 1. ábra mutatja sematikusan.

várható

Az analitikai modellek sematikus ábrázolása: kiindulás és egyezés.

A mozgásszegény életmód BMI-re gyakorolt ​​hatásának elemzésénél a BMI egyik követésről a másikra történő változását használták eredményként lineáris regressziós modellekben; például a BMI változását az első értékelésről a másodikra ​​a következőképpen számítottuk: [BMI a második értékelésnél] - [BMI az első értékelésnél] és így tovább. A disztribúciós feltételezéseket, a linearitást és a lineáris regressziók modellillesztését a maradványok vizsgálatával értékeltük.

A dichotóm kimeneti változók mozgásszegény életmód vagy elhízás elemzését logisztikai regressziós modellekkel végeztük, amelyekből kizártuk azokat a válaszadókat, akik már mozgásszegények vagy elhízottak voltak annak az időtartamnak az elején, amelyben az ülővé válás kockázata (odds arányban kifejezve) vagy elhízott; például egy alany csak akkor tekinthető ülővé a harmadik értékelésnél, ha a második értékelésnél nem ülő és a harmadik értékelésnél ülő volt.

Amikor több BMI értékelést alkalmaztunk független változóként, akkor a BMI-t az elején adtuk meg abban az intervallumban, amelyben az ltpa változásának kockázatát folyamatos változóként értékeltük a regressziós egyenletbe. A BMI egyéb mérőszámait a BMI változásaként értékelték egyik értékelésről a másikra. Ezt a stratégiát azért választották, hogy elkerüljék a BMI-mérések közötti kollinearitás problémáit. Például abban a logisztikai regressziós elemzésben, ahol egy dichotóm változót, amely jelzi, hogy az alany a második és a harmadik értékelés között ülővé vált-e, kimeneti változóként használják, két folyamatos BMI változót vontak be: BMI a második értékelésnél és a BMI változása első-második értékelés (azaz [BMI a második értékelésnél] - [BMI az első értékelésnél]). A BMI és az ltpa korábbi értékeléseit potenciálisan zavaró vagy hatásmódosító változókként vették fel, amennyiben ezek rendelkezésre álltak; Például a BMI 46 és 54 év közötti változását 41, 44 és 46 éves korban korrigálták az ltpa és a BMI értékére. Statisztikailag szignifikáns a statisztikai teszteken vagy a megfelelő konfidencia intervallumokon alapuló következtetésre utal, tesztenként 5% -os I. típusú hibaaránnyal.

Eredmények

Az 1. táblázat bemutatja a minta jellemzőit mind a négy értékelésnél. A 2. táblázat a mozgásszegény életmód és a BMI közötti keresztmetszeti összefüggéseket mutatja be az értékelés mind a négy pontjában. Amint az a 2. táblázatból kitűnik, a mozgásszegény életmód és a BMI mind a négy értékelésnél erősen és szignifikánsan összefügg.

41 éves (N = 841, nők; N = 3754, férfiak) 44 éves kor (N = 734, nők; N = 3016, férfiak) 46 éves kor (N = 678, nők; N = 2583, férfiak) 54 éves kor (N = 516, nő; N = 1946, férfiak) Változó átlag SD átlag SD átlag SD átlag SD
Nők
Kor 40,68 3.01 43.19 3.06 45.14 2.92 54.23 3.14
BMI (kg/m 2) 22.76 4.34 23.14 4.35 23.95 4.78 25.39 5.32
A BMI változása a legutóbbi értékelés óta 0,47 1.77 1.02 1.78 1.46 2.46
Elhízott (%) 6.54 7.22 9.10 14.66
A legutóbbi értékelés óta elhízott (%) 2.32 3.05 6.85
Mozgásszegény életmód (%) 18.31 21.39 30.92 26.95
Ülővé válás a legutóbbi értékelés óta (%) 13.22 18.81 12.91
A jelenlegi dohányzók (%) 15.81 15.12 14.45 15.89
Volt dohányosok (%) 34.36 34.33 32.74 33.53
Férfiak
Kor 40.47 1.92 42,98 1.96 44,96 1.87 53.93 1.70
BMI 25.21 3.27 25.45 3.36 25,87 3.47 26.97 4.01
A BMI változása a legutóbbi értékelés óta 0,35 1.31 0,54 1.49 1.09 1.99
Elhízott (%) 7.33 8.06 10.85 18.15
A legutóbbi értékelés óta elhízott (%) 2.39 4.46 8.93
Mozgásszegény életmód (%) 13.21 17.22 17.26 22.51
Ülővé válás a legutóbbi értékelés óta (%) 9.75 10.13 14.04
A jelenlegi dohányzók (%) 17.50 15.82 16.18 15.11
Volt dohányosok (%) 38.01 38.86 38.64 40.24
  • UNCAHS, Észak-Karolinai Egyetem Alumni Heart Study; SD, szórás.
Alapvető egyezés Változó VAGY (95% CL) VAGY/év (95% CL) o Változó VAGY (95% CL) VAGY/év (95% CL) o
41-44 éves korig † (n = 3486, események = 89)
Ülő 1,51 (0,80, 2,76) 1,15 (0,93, 1,41) 0,20 Ülő 1,97 (0,83, 4,35) 1,25 (0,95, 1,65) 0.10
Nem letelepedett 1 (hivatkozás) Legyen nem ülő 1,26 (0,51, 2,85) 1,08 (0,81, 1,44) 0,59
Legyen mozgásszegény 1,35 (0,59, 2,84) 1,11 (0,85, 1,43) 0,44
Nem letelepedett 1 (hivatkozás) 0,41 *
44–46 éves korig (n = 2792, események = 125)
Ülő 1,71 (1,02, 2,84) 1,31 (1,01, 1,69) 0,04 Ülő 2,17 (1,00, 4,56) 1,47 (1,01, 2,15) 0,05
Nem letelepedett 1 (hivatkozás) Legyen nem ülő 1,53 (0,81, 2,81) 1,24 (0,91, 1,69) 0,18
Legyen mozgásszegény 1,12 (0,46, 2,48) 1,06 (0,70, 1,60) 0,79
Nem letelepedett 1 (hivatkozás) 0,18 *
46–54§ (n = 1867, események = 172)
Ülő 0,8 (0,47, 1,35) 0,97 (0,91, 1,04) 0,41 Ülő 1,42 (0,70, 2,84) 1,05 (0,96, 1,14) 0,32
Nem letelepedett 1 (hivatkozás) Legyen nem ülő 0,6 (0,28, 1,20) 0,94 (0,86, 1,03) 0,16
Legyen mozgásszegény 1,58 (0,94, 2,64) 1,06 (0,99, 1,13) 0,08
Nem letelepedett 1 (hivatkozás) 0,07 *
  • CL, megbízhatósági határ; UNCAHS, Észak-Karolinai Egyetem Alumni Heart Study.
  • * o a valószínűség-arány teszt értéke (3 df).
  • † A dohányzási szokásokhoz és a szexhez igazítva.
  • ‡ A dohányzási szokásokhoz, a nemhez, a mozgásszegény életmódhoz igazodva 41 évesen, és a BMI változásához 41-44 éves korig.
  • § A dohányzási szokásokhoz és a nemhez, a mozgásszegény életmódhoz igazodva 41 és 44 évesen, valamint a BMI változásához 41-től 44-ig és 44-től 46-ig.

Az 5. táblázat a mozgásszegény életmód logisztikus regressziós elemzésének eredményeit mutatja, a BMI által előrejelezve. A csak a kiindulási megközelítés alkalmazásakor a BMI mind a három életkor intervallumában fokozta a mozgásszegénység kockázatát. A BMI 41 kg-os 1 kg/m 2 emelkedése statisztikailag szignifikáns növekedést eredményezett az ülő mozgás esélyének 41 és 44 év közötti 4% -nál (95% konfidencia intervallum, 0% - 7%). Az esélyek ennek megfelelő növekedése 10% (6% és 14%) volt 44-től 46 éves korig és 13% (9% -tól 18% -ig) 45-től 54 éves korig. Beleértve a BMI egyidejű változásait, a BMI hatása nem változott adott kor. A BMI növekedése azonban függetlenül a mozgásszegénység kockázatával társult. A BMI 1 kg/m 2 növekedése a felmérések között összefüggésbe hozta a mozgásszegénység valószínűségének növekedését a 41 és 44 év közötti 9% -kal (1% -ról 18% -ra), 44-től 44 éves korig 21% -kal (13% -tól 31% -ig). 46 és 12% (5% és 20%) 46 és 54 év közöttiek. A feltételezett zavarókra és az azt megelőző ltpa és BMI változásokra vonatkozó kiigazítás nem változtatta meg ezeket az eredményeket. Ugyanezt a mintát figyelték meg, amikor az elhízást tekintették az ülővé válás meghatározó tényezőjének, bár a BMI változó dichotomizációja valószínűleg csökkentette a teljesítményt (lásd 6. táblázat).

Vita

Ebben a tanulmányban azt tapasztaltuk, hogy a BMI következetesen összefügg az ülővé válás fokozott kockázatával, függetlenül attól, hogy a BMI egyidejű vagy megelőző változásai bekerültek-e kovariátumokként. A mozgásszegény életmód nem volt összefüggésben a BMI növekedésével, ha a kiindulási modellben prospektívan értékelték, de akkor társult, amikor a mozgásszegény életmód változásai a kiindulási és a követés között is bekerültek az egyidejű modellbe. Ami a vizsgálat eredményeit illeti, a mozgásszegény életmód BMI-re gyakorolt ​​hatásának elemzése megerősíti a társulás meglévő tanulmányainak eredményeit. Bak és mtsai. és Petersen és mtsai. ((5), (6)) dán vizsgálati populációkban végeztek, és ez a tanulmány kiterjeszti a megállapításokat egy másik, de hasonló populációra, azaz a középkorú fehér amerikaiakra. A BMI hatása a kiindulási értéken nem változott lényegesen attól, hogy a BMI egyidejű változásait figyelembe vették-e vagy sem. E tanulmány megállapításai arra utalnak, hogy a magas BMI meghatározó az ülő életmód szempontjából, de nem szolgáltatott egyértelmű bizonyítékot a mozgásszegény életmód súlygyarapodásra gyakorolt ​​hatásáról.

A mozgásszegény életmód BMI-re gyakorolt ​​hatásának látszólag ellentmondó megállapításai összhangban vannak a szakirodalom meglévő eredményeivel is. Azokból a vizsgálatokból, amelyekben a fizikai aktivitás a BMI vagy a testsúly változásának előrejelzőjeként használták az alapot, vegyesek. Többen nem számoltak be összefüggésről ((5), (6), (9)), míg mások a fizikai aktivitás protektív hatásáról számoltak be a kiinduláskor ((10), (11)). Bild és munkatársai tanulmánya. ((12)) a súlyosan fizikailag aktívaknál tapasztalt megnövekedett súlygyarapodásról számolt be a kevésbé aktív vizsgálati résztvevőkhöz képest. A fizikai aktivitás egyidejű változásait kontrolláló vizsgálatokban a fizikai aktivitás növekedése túlnyomórészt a súly csökkenésével jár ((13), (14), (15), (16), (17), (18), (19), (20)), és ez összhangban áll megállapításainkkal. Javasoljuk, hogy a pozitív megállapítások magyarázatának egy része, amikor az egybevágó megközelítést alkalmazzák, a fordított okozati összefüggés okozta torzítás.

Mivel a BMI és a mozgásszegény életmód kapcsolata nagy jelentőséggel bír a közegészségügy szempontjából, javasoljuk, hogy ezt az összefüggést tanulmányozzák részletesebben. A tömegen és a magasságon kívüli antropometriai intézkedéseket be kell vonni, például a derék kerületét, a derék/csípő arányát és a zsírmentes testtömeget. Ezek az intézkedések megfelelőbbek lehetnek a mozgásszegény életmód testösszetételre gyakorolt ​​fiziológiai hatásának leírására. Sajnos úgy tűnik, hogy a külső érvényességi aggályokkal foglalkozó randomizált vizsgálatok nem valósíthatók meg. Nehéz elérni a testmozgás nagy mennyiségének való megfelelést annak érdekében, hogy megakadályozhassa a súlygyarapodást egy jelentős követési időszak alatt ((21)). Az ilyen kísérletek populációinak nagysága és a nyomon követés szükséges időtartama a súlygyarapodás megállapításához nagyon költségessé tenné a kísérleteket. Ezért érdemes megfigyeléses epidemiológiai vizsgálatokat folytatni, amelyek még jobban ellenőrzik a feltételezett zavarokat, valamint az előző és a későbbi változások kölcsönhatását mind a fizikai aktivitásban, mind a testtömegben és az összetételben.

Következtetés

Eredményeink azt sugallják, hogy a magas BMI az ülő életmód meghatározó tényezője, de nem támasztják alá egyértelműen, hogy az ülő életmód hatással van a későbbi BMI változásokra.