A Netflix Japán piacra dobása nehéz, hosszú távú siker lesz

A Netflix Japan piacra dobása a harmadik negyedévben lesz az egyetlen, és keménynek tűnik. A piacon sok SVOD-szolgáltatással és a Netflix érkezését megelőzően induló újabb szolgáltatásokkal a vállalat az eddigi leghosszabb útja az érdemi bevételig.

A múlt heti második negyedéves eredményhívásban Reed Hastings, a Netflix vezérigazgatója megjegyezte, hogy „Japán lesz az egyik leglassabb piacunk.” Alábecsülés lehet. Legalább 10 nagy tévéhálózat indította el az SVOD platformokat; beleértve az NHK On Demand, a FujiTV On Demand és a TBS On Demand szolgáltatásokat. Egy másik, 29 tartalomtulajdonos közös vállalkozása, Bonobo néven indul ősszel. Szinte ugyanannyi a nem tévécsatorna-oldal; mint például a Hulu, a GyaO és az U-NEXT. Ezek az oldalak együttvéve már megszerezték a 7 millió előfizetőt.

A Media Partners Asia szerint a japán SVOD továbbra is erőteljesen növekszik, 2018-at mintegy 10 millió előfizetővel zárja. Ez valószínűleg az SVB bevételeket jóval meghaladja az $ 1B értéket ebben az időkeretben.

A piac hamarosan bonyolultabbá válik, megjelenik az ingyenes, hirdetésekkel támogatott televíziós szolgáltatások. Japán öt tokiói székhelyű, hirdetésekkel támogatott tévéhálózata bejelentette, hogy októberben új szolgáltatást, a TVer-t indítanak új műsoraik közvetítéséhez. Minden hálózat hetente tíz bemutatót tart az ingyenes webhelyen. A szolgáltatást a Present Cast üzemelteti, amely a hálózatok és a TV-hirdetési ügynökségek között 2006-ban alakult közös vállalkozás.

Ennek karöltve kell biztosítania az online videohirdetést, amely ma gyakorlatilag nem létezik a piacon. 2014-ben a reklámozással támogatott video-on-demand (AVOD) piac mindössze 25,2 milliárd jent, azaz 200 millió dollárt tett ki. Az előrejelzések szerint 2017-ben 64B jenére nőhet, de ez a hagyományos TV-hirdetések piacának apró töredéke lesz. A földi tévé hirdetési kiadásai 2014-ben 1,1 ezer jent (8,8 milliárd USD) tettek ki.

Japánban több mint 36 millió szélessávú háztartás él, 70% feletti penetrációval. Az SVOD-nak tehát a szélessávú háztartások 20% -a, és az összes otthon 15% -a elterjed. Amellett, hogy a fizetős televíziózás elterjedése 38%, ez azt sugallja, hogy a japánok vonakodnak fizetni a televíziós szolgáltatásokért, és szívesen léteznek a hagyományos ingyenes televíziós televíziózás étrendjében.

Az egyik hagyományos módszer, amelyet a Netflix a piacra való gyors behatolás érdekében alkalmazott, az együttműködés az eszközgyártókkal. Hastings úr szerint a vállalat már jól elindult ebben a részlegben. Kijelentette, hogy a Sony, a Panasonic és a Toshiba egyaránt integrálja a Netflix klienst intelligens televízióiba. Még tovább mennek azzal, hogy egy piros Netflix gombot helyeznek el a távirányítón, annak ellenére, hogy a szolgáltatás még nem indult el az országban. Mindazonáltal szem előtt tartva, hogy a televízióknak 8 éves csereciklusuk van, eltarthat egy ideig, amíg nagyszámú japán Netflix-kompatibilis TV-t kap otthonában.

Lehetséges, hogy Japánban sokkal fontosabb a mobil, mint más piacokon. Ma már több vezeték nélküli szélessávú előfizetés van, mint lakos, és az okostelefonok penetrációja 2014 márciusában már 55% volt. A kézibeszélő-gyártókkal való együttműködés még jobb stratégia lehet, mint az okostévék gyártói.

Mindezeket az adatokat tekintve Mr. Hastingsnek igaza van, ha óvatos hangot ad a japán piacról. Úgy tűnik, nagyon hosszú időbe telhet az értelmes piaci és bevételi részesedések kialakítása.

Miért számít

Az egyetlen nemzetközi piacra dobás, amelyet a Netflix 2015 harmadik negyedévére tervezett, Japán, és ez keményre formálódik.

Bár a vezetékes és mobil szélessávú penetráció jó, úgy tűnik, hogy a japánok vonakodnak fizetni a videoszolgáltatásokért.

A piacon már sok SVOD-versenytárs tevékenykedik, az új, hirdetésekkel támogatott új TV-szolgáltatások miatt nagyobb a verseny.

Japán nagyon kihívást jelentő piac lesz a Netflix számára, és több évbe telhet, amíg értelmes bevételre szert tesz.