A női elhízás az élő születés alacsonyabb arányához és az embrió beültetéséhez kapcsolódik a méhben

A BMI növekedésével az árak csökkennek

Európai Emberi Reprodukciós és Embriológiai Társaság

London, 2013. július 9 .: Európa egyik legnagyobb IVF-központjában csaknem 10 000 petesejtadomány-kezelés első ciklusának elemzése azt mutatja, hogy a női elhízás csökkenti a méh fogékonyságát az embrió beültetésére, és ezáltal veszélyezteti a reproduktív kimenetelt. A kutatók arról számoltak be, hogy a túlsúlyos női súly "rontja az emberi reprodukciót", és hogy "a méh befogadhatóságának csökkentése az egyik érintett mechanizmus". Ennek eredményeként a terhesség előtti súlycsökkentést javasolják bármilyen fogantatásnál, ideértve a petesejt adományozást is.

A tanulmányt ma az ESHRE éves találkozóján mutatja be Dr. Jose Bellver spanyol nőgyógyász az Instituto Valenciano de Infertilidad (IVI) spanyolországi Valenciából.

A túlsúly súlya a női termékenységre gyakorolt hatását széles körben tanulmányozták, a legtöbb tanulmány káros hatást talált az eredményre. Az okokat azonban kevésbé egyértelműen magyarázták, a leggyakrabban a ciklus szabályosságára és az ovulációra gyakorolt hatást fejtik ki. (1) A policisztás petefészek szindróma, például a leggyakoribb hormonális reproduktív rendellenesség jelenlétét részben a testtömeg szabályozza.

A ma jelentett tanulmány a spanyolországi IVI klinikán 2000 és 2011 között elvégzett 9587 petesejtadomány-kezelés áttekintése volt. Az összes petesejt-donor normál súlyú volt, így testtömegük nem tudta megzavarni az eredményeket. A tojást fogyasztók testtömege változó volt, és négy csoportba sorolták őket: sovány, 20 kg/m2 alatti BMI-vel (1458 beteg, 15,2%), normális 20-24,9 kg/m2 BMI-vel (5706 beteg, 59,5%), túlsúlyos, BMI 25-29,9 kg/m2 (1770 beteg, 18,5%), és elhízott, BMI> = 30 kg/m2 (653 beteg, 6,8%).

Amikor a kezelés eredményét összehasonlították a petesejt BMI-jével, az eredmények azt mutatták, hogy az embrió beültetésének, a terhességnek, az ikerterhességnek és az élveszületésnek az aránya jelentősen csökkent, mivel a BMI nőtt.

Például az élő születési arány a négy csoportban a sovány alsúlyban 38,6%, a normál testsúlyban 37,9%, a túlsúlyban 34,9% és az elhízottakban 27,7% volt. Ehhez hasonlóan az embrió beültetésének mértéke a méhben sovány alsúlyban 40,4%, normál testsúlyban 39,9%, túlsúlyosban 38,5% és elhízottban 30,9% volt. Ezek a tendenciák az elhízott betegek statisztikailag szignifikánsan 27% -kal alacsonyabb kockázatát jelentik az élveszületésnek, mint a normál testsúlyúak esetében (relatív kockázat 0,73).

A kutatók elismerik, hogy a vizsgálatban vannak zavaró tényezők (nevezetesen az, hogy az anyák egészségi információi hiányosak voltak a terhesség második és harmadik trimeszterében), de ennek a nagy tanulmánynak a tojásadomány-kezelések sorozatának kialakítása kizárta annak lehetőségét, hogy a a petesejt donor súlya (az összes normál súlyúnak tekinthető) befolyásolhatja a recipiens eredményeit. Az implantáció alacsonyabb szintje a növekvő BMI-vel a befogadó BMI egyértelmű hatására utal.

"Eredményeink alapján az elhízott nők körülbelül egyharmadával csökkentik a petesejtadományozással történő gyermekvállalás esélyét" - mondta Dr. Bellver. "Pontosabban azt tapasztaltuk, hogy a normális testsúlyú donoroktól származó elhízott petesejtek beültetési aránya 23% -kal alacsonyabb volt, mint a normál testsúlyú betegeké, 19% -kal alacsonyabb a klinikai terhességi ráta és 27% -kal alacsonyabb az élő születési arány."

Kifejtette, hogy szisztémás betegségként az elhízás "valószínűleg függetlenül befolyásolja a reproduktív rendszer különböző elemeit". Például előfordulhat néhány gyakori patofiziológiai út, például hiperandrogenizmus vagy inzulinrezisztencia. A petefészekben menstruációs szabálytalanságot és meddőséget írtak le súlyfelesleggel rendelkező nőknél.

"Azonban - mondta Dr. Bellver - még az elhízott ovulációs nőknél is csökken a fogamzási arány, ami azt mutatja, hogy az ovuláció nem az egyetlen mechanizmus, amely ennek a gyenge eredménynek az alapja. Úgy tűnik, hogy ez befolyásolja az petesejtek és az embriók minőségét is, bár még nem tudni pontosan, hogy mennyire . " E tanulmány eredményei arra utalnak, hogy az endometrium fogékonyságának romlása szintén hozzájárulhat az elhízott nők termékenységének csökkenéséhez.

"A klinikai bizonyítékok ma már elég erősek ahhoz, hogy az elhízott betegeknél a megelőző egészségügyi politikákat végrehajtsák az asszisztált reprodukciót figyelembe véve" - mondta Dr. Bellver. A túlsúly ellenőrzésének, különösen életmódbeli beavatkozások révén, kötelezőnek kell lennie nemcsak a reproduktív és szülészeti eredmények javítása érdekében, hanem az IVF-ben történő nagyobb gyógyszerfogyasztásból, sikertelen kezelésekből, az anya és az újszülött szövődményei, valamint az anyagcsere és a nem anyagcsere-betegségek az utódokban. "

175. absztrakt, július 10., szerda, 14.00 BST

Elhízás és a méh fogékonyságának romlása: klinikai tapasztalatok 9 587 petesejt-adományozási ciklusból

1. Számos tanulmány kimutatta, hogy a női elhízás csökkenti az IVF-ben az élő születési arányt és növeli a vetélés kockázatát. A bizonyítékokat bizonyos országokban (vagy egyes klinikákon) olyan erősnek tartják, hogy időnként szigorú korlátozások vannak érvényben az elhízott nők termékenységi kezeléséhez való hozzáférésre. Az asszociáció magyarázata nem teljesen ismert, de a legtöbb tanulmány káros hatással van a petefészek működésére és a petesejtek minőségére, az életkor és a policisztás petefészek szindróma által okozott komplikációkkal.

* Ha külső észrevételeket szereznek, az újságírókat felkérik, hogy győződjenek meg arról, hogy kapcsolattartóik tudják-e a kiadás embargóját.

A sajtóközlemény részleteiről további információt a következő címen kaphat:

Christine Bauquis az ESHRE-nél
Mobil: +32 (0) 499 25 80 46
E-mail: [email protected]

Jogi nyilatkozat: AAAS és EurekAlert! nem felelősek az EurekAlert-hez eljuttatott sajtóközlemények pontosságáért! közreműködő intézmények által vagy bármilyen információ felhasználása az EurekAlert rendszeren keresztül.