A nővérfelügyelők intézkedései a döntési stílusukkal és a klinikai felügyelet etikai megközelítésével kapcsolatban

Előadó, Ápolástudományi Tanszék, University of Trollhättan - Uddevalla, Vänersborg, Svédország; és doktorandusz az Oslói Egyetemen, Ápolástudományi Intézet, Oslo, Norvégia

döntéshozatali

A mentális egészség ápolásának professzora, a Hedmark Egyetemi Főiskola, Egészségtudományi Kar; és egyetemi docens az Oslói Egyetemen, Ápolástudományi Intézetben, Oslo, Norvégia

Előadó, Ápolástudományi Tanszék, University of Trollhättan - Uddevalla, Vänersborg, Svédország; és doktorandusz az Oslói Egyetemen, Ápolástudományi Intézet, Oslo, Norvégia

A mentális egészség ápolásának professzora, a Hedmark Egyetemi Főiskola, Egészségtudományi Kar; és egyetemi docens az Oslói Egyetemen, Ápolástudományi Intézet, Oslo, Norvégia

Absztrakt

Cél. A tanulmány célja az ápolóvezetők döntési stílusának és etikai megközelítésének feltárása volt, a prioritásokra és a felügyeleti folyamatba történő beavatkozásokra összpontosítva.

Háttér. A klinikai szupervízió elősegíti az etikai tudatosságot és viselkedést az ápolói szakmában.

Mód. Négy jelentős tapasztalattal rendelkező klinikai nővér-felügyelőből álló fókuszcsoportot kvalitatív hermeneutikai tartalomelemzéssel tanulmányoztunk.

Megállapítások. A nővérfelügyelők döntési stílusának lényege a tanácskozás és a prioritások. A nővérfelügyelők hajlandósága, felkészültsége, tudása és tudatossága képezi és formálja a kapcsolat létrehozásának módját. A nővérfelügyelők etikai megközelítése a beteghelyzetekre és az etikai elvekre összpontosított. Az ápolói felügyelet beavatkozásainak fő elemei, amint azt a szupervíziós ülések bemutatták, a következők: bűnösség, megbékélés, integritás, felelősség, lelkiismeret és kihívás. A nővérfelügyelők beavatkozásai magukban foglalták az ismeretek és értékek megosztását a felügyeltekkel, valamint ápolónak és embernek való elismerését.

Következtetés. A nővérfelügyelők gyakran átgondolták az autonómia etikai elvét, valamint az integritás fogalmát és tartalmát. A nővérfelügyelők etikai megközelítést alkalmaztak, amely a gondozási helyzetekre összpontosított a betegellátás fokozása érdekében. Példaképként működtek, megosztották az ápolói ismereteket és az etikai kódexeket, és a betegekkel kapcsolatos helyzetekre összpontosítottak. Ez a fajta döntéshozatal erősítheti a felügyeltek szakmai identitását. A vizsgálatban részt vevő klinikai nővér-felügyelők tapasztaltak voltak, és az értékelési döntéseket használták a klinikai döntéshozatali tevékenység formájaként. Az eredmények hangsúlyozzák a további kutatás és nagyobb ismeretek szükségességét a felügyelet etikai megközelítésének megértése érdekében.