A nyál a szájüregi és szisztémás betegségek diagnosztikai eszközeként

Mohammad A. Javaid

a brit Columbia Egyetem parodontológusának lakója, Vancouver, BC, Kanada

Ahad S. Ahmed

b PhD hallgató, Craniofacial Health Sciences, McGill University, Montréal, Québec, Kanada

Robert Durand

c docens, Fogorvostudományi Kar, Montréal Egyetem, Montréal, Québec, Kanada

Simon D. Tran

d docens, Fogorvosi Kar, McGill Egyetem, Montréal, Québec, Kanada

Absztrakt

A betegség korai felismerése nemcsak a betegség súlyosságának csökkentése és a szövődmények megelőzése szempontjából létfontosságú, hanem kritikus fontosságú is a terápia sikerességének növelése szempontjából. A nyálat az elmúlt évtizedben széles körben tanulmányozták potenciális diagnosztikai eszközként, könnyű és nem invazív hozzáférhetősége, valamint rengeteg biomarkere, például genetikai anyaga és fehérje miatt. Ez az áttekintés frissíti a klinikus orvosát a nyál biomarkereinek közelmúltbeli fejlődéséről az autoimmun betegségek (Sjogren-szindróma, cisztás fibrózis), a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a HIV, a szájüregi rák, a fogszuvasodás és a parodontális betegségek diagnosztizálásában. Tekintettel azok pontosságára, hatékonyságára, egyszerű használatára és költséghatékonyságára, a nyáldiagnosztikai tesztek a fogorvosi rendelőben lesznek elérhetőek. Várhatóan az érzékeny és specifikus nyáldiagnosztikai eszközök megjelenése, valamint a szigorú tesztet követően meghatározott iránymutatások és eredmények létrehozása lehetővé teszi a nyáldiagnosztika alkalmazását széki oldali tesztként számos szájüregi és szisztémás betegség esetén a közeljövőben.

1. Bemutatkozás

2. A nyál mint diagnosztikai folyadék tulajdonságai

Bár az 1960-as évek elején azonosították a nyál mint cisztás fibrózis szűrővizsgálati eszközének hasznosságát és előnyeit, 8 teljes diagnosztikai potenciálját három évtizeddel később fedezték fel, amikor a vizsgálatok a nyálnak a szérummal szembeni előnyeit tárták fel. 9, 10 A szérumhoz hasonlóan a nyál is tartalmaz hormonokat, antitesteket, növekedési faktorokat, enzimeket, mikrobákat és termékeiket. 7., 11. ábra: Az 1. ábrán látható, hogy ezen alkotóelemek közül sok a passzív diffúzió, az aktív transzport vagy az extracelluláris ultraszűrés révén a vér révén jut be a nyálba. 7, 12 Ezért a nyál sok esetben a test fiziológiai funkciójának visszatükröződésének tekinthető. 13 Felmerültek a nyál diagnosztikai célú felhasználása miatt az alacsony analitkoncentráció miatt a vérhez képest. 14 A rendkívül érzékeny molekuláris módszerek és a nanotechnológia megjelenésével azonban ez már nem korlátozás. 15 A nyálat diagnosztikai eszközként kell keresni az 1. táblázatban összefoglalt kényszerítő okok sokasága miatt. Mindezek a jellemzők a nyálat vonzó diagnosztikai jelöltté teszik számos biomarker kimutatására és monitorozására csecsemőknél, gyermekeknél, felnőtteknél és nem együttműködő betegeknél. 16.

szisztémás

Vázlatos diagram, amely szemlélteti a szérummolekulák nyálba jutásának fő útjait. Ez az alkotóelemek mozgása funkcionálisan egyenlővé teszi a nyálat a szérummal a különböző betegségek lehetséges diagnosztizálásához.

Asztal 1

A nyálvizsgálat előnyei a diagnózis érdekében.

Előnyök 3, 69, 70, 71
Nem invazív, könnyen használható, olcsó
Biztonságosabb beadni, mint a szérum mintavétel (nincs tű)
Valós idejű diagnosztikai értékek
Nincs szükség képzett orvosi személyzetre
Több minta könnyen beszerezhető
A gyűjtés és a szűrés elvégezhető otthon
A keresztszennyeződés minimális kockázata
Gazdaságosabb mintavétel, szállítás és tárolás a szérumhoz képest
A diagnosztikai eljárások során kevesebb manipulációt igényel, mint a szérum
A szűrővizsgálatok kereskedelmi elérhetősége

3. Autoimmun rendellenességek

3.1. Sjögren-szindróma

3.2. Cisztás fibrózis

A cisztás fibrózis (CF), amely a kaukázusiak egyik leggyakoribb örökletes betegsége, általában a légzési szövődmények okozta korai halálhoz vezet. 21 A CF transzmembrán vezetőképesség-szabályozó fehérje mutációi feltételezhetően részt vesznek az érintett betegek tüdejében előforduló krónikus gyulladásos folyamatban. 22 A CF betegek nyálában megemelkedett a kalcium és a foszfát szintje, ez magyarázhatja az ilyen egyéneknél megfigyelt magasabb kalkulus előfordulást. Ezen betegeknél magasabb a klorid-, kálium- és nátriumionok nyálszintje, alacsonyabb nyáltérfogattal és pH-értékkel, mint az egészséges egyéneknél. 24 Ráadásul a fiatalabb CF betegek teljes nyálmintáiban magasabb a fehérje-, antioxidáns- és húgysavszint a kontrollokhoz képest. 25 Mindezek a nyálelváltozások vélhetően összefüggenek e betegek szájüregében a krónikus oxidatív és gyulladásos folyamat aktivitásával, és olyan biomarkereket képviselnek, amelyek több nyomot adhatnak a CF etiológiájáról és monitorozásáról.

4. Szív- és érrendszeri betegségek

5. Cukorbetegség

1998-99 és 2008-09 között a diagnosztizált cukorbetegség elterjedtsége a kanadaiak körében 70% -kal nőtt. 35 A cukorbetegség gyakori szövődményei több szervet érintenek, beleértve a szív- és érrendszeri, valamint a parodontális betegségeket. Nagyon kevés kutatást végeztek a cukorbetegség diagnosztizálásához szükséges nyálvizsgálatokról. Ez nagy valószínűséggel azért van, mert a piacon már könnyen használható tűszúrásos tesztek állnak rendelkezésre a vércukorszint értékelésére. A nyál proteomika azonban érdekes lehetőséget kínál azok számára, akik a kevésbé invazív megközelítést részesítik előnyben a szűrés során. Egy nemrégiben készült tanulmány beszámolt a 2-es típusú cukorbetegek nyál proteomikus profiljáról. A szerzők azt találták, hogy 52 fehérje másképp expresszálódott, és egyes cukorbetegséggel összefüggő gyulladásos biomarkerek magasabb szintjét figyelték meg a cukorbetegek nyálában a kontrollokhoz képest. Más kutatók arról számoltak be, hogy a nyálban összesen 487 elemzett fehérje közül 65-nél magasabb volt a 2-es típusú cukorbetegeknél az egészséges egyénekhez képest. 37 Ezért a fehérje profilozása a nyálban érdekes lehetőség lehet a cukorbetegség diagnosztizálására és nyomon követésére a jövőben.

6. HIV

7. Szájüregi rák

A szájüregi rák leggyakoribb formája az orális pikkelyes sejtes karcinóma (OSCC). Az OSCC mortalitás és morbiditás csökkentésének kulcsa a korai felismerés. Tünetmentes betegeknél azonban nincs elegendő bizonyíték annak eldöntésére, hogy egy vizuális és tapintható orális szűrővizsgálat, 42 vagy a kereskedelemben kapható orális rákszűrési módszerek (például autofluoreszcencia, szöveti reflexió vagy transzepitheliális citológia) 43 megakadályozzák-e a szájüregi rákkal kapcsolatos halálozást. Ezért más nem invazív szűrési lehetőségekre van szükség.