Jólét fogalmak

A jólét pozitív eredmény, amely értelmes az emberek és a társadalom számos szektora számára, mert azt mondja nekünk, hogy az emberek érzékelik, hogy az életük jól megy. A jó életkörülmények (pl. Lakhatás, foglalkoztatás) alapvető fontosságúak a jólét szempontjából. Ezeknek a feltételeknek a nyomon követése fontos a közpolitika szempontjából. Számos, az életkörülményeket mérő mutató azonban nem képes felmérni azt, amit az emberek gondolnak és éreznek az életükkel kapcsolatban, például kapcsolataik minőségét, pozitív érzelmeiket és rugalmasságukat, lehetőségeik kiaknázását vagy az élettel való általános elégedettségüket - azaz életvitelüket. "jólét." 1, 2 A jólét általában magában foglalja az életben való elégedettség és az érzések globális megítélését, a depressziótól az örömig. 3, 4

jólléti

Miért hasznos a közérzet a közegészségügy számára?

  • A jólét integrálja a mentális egészséget (az elme) és a fizikai egészséget (testet), ami a betegségek megelőzésének és az egészségfejlesztésnek holisztikusabb megközelítését eredményezi. 6.
  • A jólét egy érvényes népességi eredmény, amely meghaladja a morbiditást, a mortalitást és a gazdasági státuszt, és amely megmondja, hogy az emberek hogyan látják életüket a saját szemszögükből. 1, 2, 4, 5
  • A jólét a nyilvánosság számára értelmezhető eredmény.
  • A pszichológia, az idegtudomány és a méréselmélet fejlődése azt sugallja, hogy a jólét bizonyos fokú pontossággal mérhető. 2, 7
  • A keresztmetszeti, longitudinális és kísérleti vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a jólét 1, 8-mal jár:
    • Önérzékelt egészség.
    • Hosszú élet.
    • Egészséges magatartás.
    • Mentális és testi betegség.
    • Társadalmi kapcsolat.
    • Termelékenység.
    • A fizikai és társadalmi környezet tényezői.
  • A jólét olyan közös mutatót nyújthat, amely segíthet a döntéshozóknak a különböző politikák hatásainak kialakításában és összehasonlításában (például a zöldtér elvesztése jobban befolyásolhatja a jólétet, mint egy terület kereskedelmi fejlődését). 4, 5
  • A jólét mérése, nyomon követése és elősegítése a betegségek megelőzésében és az egészségfejlesztésben részt vevő több érdekelt számára hasznos lehet.

A jólét számos egészségügyi, munkahelyi, családi és gazdaságilag kapcsolódó juttatással jár. 8 Például a magasabb közérzet a betegség, a betegség és a sérülés kockázatának csökkenésével jár; jobb immunműködés; gyorsabb helyreállítás; és megnövekedett élettartam. 9-13 A magas jóléttel rendelkező személyek produktívabbak a munkahelyen, és nagyobb valószínűséggel járulnak hozzá közösségükhöz. 4, 14

Korábbi kutatások alátámasztják azt a nézetet, hogy a jólét negatív affektus-összetevője szorosan összefügg a neurotikussággal, és hogy a pozitív affektus-komponens hasonló kapcsolatban áll az extraverzióval. 15, 16 Ez a kutatás azt a nézetet is alátámasztja, hogy a pozitív érzelmek - a jólét központi elemei - nem pusztán a negatív érzelmek ellentétei, hanem a mentális egészség független dimenziói, amelyeket elő lehet segíteni és elő kell mozdítani. 17, 25 Bár a jólét szórásának jelentős része örökölhető tényezőknek tulajdonítható, 26, 27 környezeti tényezők ugyanolyan, ha nem is fontosabb szerepet játszanak. 4, 5, 28

Hogyan viszonyul a jólét az egészségfejlesztéshez?

Az egészség több, mint a betegség hiánya; ez egy olyan erőforrás, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy megvalósítsák törekvéseiket, kielégítsék szükségleteiket és megbirkózzanak a környezettel, hogy hosszú, eredményes és eredményes életet élhessenek. 25, 29-31 Ebben az értelemben az egészség társadalmi, gazdasági és személyes fejlődést tesz lehetővé a jólét szempontjából. 25., 30., 31. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy fokozzák az ellenőrzésüket és javítsák egészségüket. 25, 30, 32 Az egészségügy környezeti és társadalmi erőforrásai a következők lehetnek: béke, gazdasági biztonság, stabil ökoszisztéma és biztonságos lakhatás. 30 Az egészségre vonatkozó egyéni erőforrások magukban foglalhatják: a fizikai aktivitást, az egészséges táplálkozást, a társadalmi kötelékeket, a rugalmasságot, a pozitív érzelmeket és az autonómiát. Az ilyen egyéni, környezeti és társadalmi erőforrások megerősítését célzó egészségfejlesztési tevékenységek végső soron javíthatják a jólétet. 24, 25

Hogyan van meghatározva a jólét?

Nincs egyetértés a jólét egyetlen meghatározása körül, de általános egyetértés van abban, hogy a jólét legalább magában foglalja a pozitív érzelmek és hangulatok jelenlétét (pl. Elégedettség, boldogság), a negatív érzelmek hiányát (pl. Depresszió), szorongás), az élettel való elégedettség, a kiteljesedés és a pozitív működés. 4, 33-35 Egyszerűen fogalmazva, a jólét úgy írható le, hogy pozitívan ítéljük meg az életet és jól érezzük magunkat. 36, 37 Közegészségügyi célokból a fizikai jólétet (pl. Nagyon egészségesnek és energiával telinek érezni) szintén kritikusnak tekintik az általános jólét szempontjából. A különböző tudományterületek kutatói a jólét különböző aspektusait vizsgálták, amelyek a következő 4, 34, 38, 39, 41–46 közé tartoznak:

  • Fizikai jólét.
  • Gazdasági jólét.
  • Szociális jólét.
  • Fejlesztés és tevékenység.
  • Érzelmi jólét.
  • Pszichológiai jólét.
  • Az élet elégedettsége.
  • Tartományspecifikus elégedettség.
  • Vonzó tevékenységek és munka.

Hogyan mérik a közérzetet?

Mivel a jólét szubjektív, jellemzően önjelentésekkel mérik. 40 Az önmaga által bejelentett intézkedések használata alapvetően különbözik a jólét felmérésére gyakran használt objektív intézkedések (pl. Háztartási jövedelem, munkanélküliségi szint, szomszédsági bűnözés) alkalmazásától. Objektív és szubjektív intézkedések használata - amennyiben rendelkezésre állnak - kívánatos közpolitikai célokból. 5.

Számos olyan jóléti eszköz áll rendelkezésre, amelyek különböző módon mérik az ön által bejelentett jólétet, attól függően, hogy a jólétet klinikai eredményként, a népesség egészségi állapotának kimeneteleként, költséghatékonysági vizsgálatok céljából vagy más célokra mérik-e. Például a jóléti intézkedések lehetnek pszichometriai vagy hasznosság-alapúak. A pszichometriai alapú mérések több elem közötti kapcsolaton és erősségen alapulnak, amelyek a jólét egy vagy több területének mérésére szolgálnak. A hasznosság-alapú intézkedések az egyén vagy a csoport egy adott állam preferenciáján alapulnak, és jellemzően 0 (halál) és 1 (optimális egészség) között vannak rögzítve. Egyes tanulmányok támogatják az egyes elemek (például a globális elégedettség az életben) használatát a jólét párhuzamos mérésére. Társjelentések, megfigyelési módszerek, fiziológiai módszerek, tapasztalatmintavételi módszerek, ökológiai pillanatnyi értékelés és egyéb módszereket alkalmaznak a pszichológusok a jólét különböző aspektusainak mérésére. 42

Az évek során a közegészségügyi felügyelet céljából a CDC különböző eszközökkel mérte meg a jólétet, köztük olyanokat, amelyek pszichometriai alapúak, hasznosság-alapúak, vagy egyetlen elemet tartalmaznak:

Milyen megállapítások vannak ezekből a vizsgálatokból?

  • Az NHANES I (1971–1975) adatai azt találták, hogy a foglalkoztatott nők jobban érzik magukat a jólétben, és kevesebb szakmai szolgáltatást vesznek igénybe a személyes és mentális egészségi problémák kezelésére, mint a munkanélküliek. 53
  • A 2001. évi NHIS és a minőségi jólét skála, egy preferenciákon alapuló skála adatai, amelyek 0-1 közötti jólétet eredményeznek, azt találták, hogy a 20–39 év közötti férfiak vagy nők jóval jobban érezték magukat (pontszám ≥ 0,82) a 40 éves vagy annál idősebb férfiakkal vagy nőkkel összehasonlítva (pontszám> 0,79). 54.
  • A 2005-ös Viselkedési Kockázati Tényező Felügyeleti Rendszer adatai szerint az amerikai felnőttek 5,6% -a (körülbelül 12 millió) jelentette, hogy elégedetlen/nagyon elégedetlen az életével. 48
  • A 2005-ös BRFSS adatai szerint a felnőttek mintegy 8,6% -a számolt be arról, hogy ritkán/soha nem kapott szociális és érzelmi támogatást; értéke a minnesotai 4,2% -tól az amerikai Virgin-szigetek 12,4% -áig terjed. 47
  • A Porter Novelli HealthStyles 2008-as adatai alapján. 55
    • A felnőttek 11% -a állandóan vidámnak érezte magát az elmúlt 30 napban.
    • A felnőttek 15% -a állandóan nyugodtnak és békésnek érezte magát az elmúlt 30 napban.
    • A felnőttek 13% -a teljes élettel érezte magát az elmúlt 30 napban.
    • A felnőttek 9,8% -a határozottan egyetért abban, hogy életük közel áll az ideáljukhoz.
    • A felnőttek 19% -a határozottan egyetért azzal, hogy elégedett az életével.
    • A felnőttek 21% -a határozottan egyetért abban, hogy életüknek világos a célja.
    • A felnőttek 30% -a határozottan egyetért abban, hogy a legtöbb nap a teljesítmény érzését érzi abból, amit tesz.

Melyek az egyéni szintű jólét összefüggései és meghatározói?

Nincs egyedüli meghatározója az egyéni jólétnek, de általában a jólét függ a jó egészségtől, a pozitív társadalmi kapcsolattól és az alapvető erőforrások (például menedék, jövedelem) elérhetőségétől és hozzáférésétől.

Számos tanulmány vizsgálta az egyéni és a nemzeti jólét meghatározó tényezőinek összefüggéseit. Sok ilyen tanulmány a jólét különböző mértékeit alkalmazta (pl. Elégedettség az élettel, a pozitív hatás, a pszichés jólét), és különböző módszertanokat eredményezett, amelyek alkalmanként következetlen következtetéseket hoztak a jólléttel és annak előrejelzőivel kapcsolatban. 37, 56, Általánosságban az életben való elégedettség szorosabban függ az alapvető szükségletek kielégítésének elérhetőségétől (élelmiszer, menedékhely, jövedelem), valamint a modern kényelemhez (pl. Villany) való hozzáféréstől. A kellemes érzelmek szorosabban kapcsolódnak a támogató kapcsolatokhoz. 5.

Néhány általános megállapítás a jólét és más tényezők közötti összefüggésekről a következő:

Gének és személyiség

Egyéni szinten a genetikai tényezők, a személyiség és a demográfiai tényezők összefüggenek a jólléttel. Például a pozitív érzelmek bizonyos fokig öröklődhetnek (az örökölhetőség becslése 0,36 és 0,81 között mozog), ami arra utal, hogy genetikailag meghatározott alapjel állhat az érzelmek, például a boldogság és a szomorúság szempontjából. 26,27,57,58,59 A genetikai hatások kifejeződését azonban gyakran befolyásolják a környezeti tényezők, amelyek azt sugallják, hogy a körülmények és a társadalmi körülmények számítanak, és közpolitikai szempontból cselekvőképesek. Longitudinális vizsgálatok szerint a jólét érzékeny az élet eseményeire (pl. Munkanélküliség, házasság). 60, 61 Ezenkívül a genetikai tényezők önmagukban nem magyarázhatják a nemzetek közti jólét különbségeit vagy a nemzeteken belüli trendeket.

Néhány jóléthez szorosan kapcsolódó személyiségi tényező az optimizmus, az extroverzió és az önbecsülés. 20, 62 A genetikai tényezők és a személyiségi tényezők szorosan kapcsolódnak egymáshoz, és kölcsönhatásba léphetnek az egyéni jólét befolyásolásában.

Míg a genetikai tényezők és a személyiségi tényezők a jólét fontos meghatározói, túlmutatnak a közpolitikai célok területén.

Kor és nem

Attól függően, hogy milyen típusú intézkedéseket alkalmaznak (pl. Az elégedettség az élettel szemben a pozitív hatással), az életkor és a nem is összefügg a jó közérzettel. Általánosságban elmondható, hogy a férfiak és a nők jóléte hasonló, de ez a mintázat a 63 éves kortól változik, és az idők folyamán megváltozott. 64 A jólét U-alakú megoszlása ​​életkor szerint - a fiatalabb és idősebb felnőttek általában jobban érzik magukat a középkorú felnőttekhez képest. 65

Jövedelem és munka

A jövedelem és a jólét kapcsolata összetett. 4, 39, 65 Attól függően, hogy milyen típusú intézkedéseket alkalmaznak és milyen összehasonlításokat végeznek, a jövedelem csak szerényen korrelál a jólléttel. Általánosságban elmondható, hogy a jövedelem és a jólét közötti összefüggések (általában az életben való elégedettség alapján mérve) erősebbek az alacsonyabb gazdasági szinten lévők esetében, de a tanulmányok a magasabb jövedelmi szintet elérőkre is hatásokat találtak. 66 A fizetett foglalkoztatás kritikus fontosságú az egyének jóléte szempontjából, mivel közvetlen hozzáférést biztosít az erőforrásokhoz, valamint elősegíti egyesek elégedettségét, értelmét és célját. 67 A munkanélküliség negatívan befolyásolja a jólétet, mind rövid, mind hosszú távon. 61, 65, 67

Kapcsolatok

A támogató kapcsolatok a jólét egyik legerősebb előrejelzője, amelynek kifejezetten pozitív hatása van. 68, 69

Milyen összefüggések mutatkoznak a jólét terén nemzeti szinten?

Az országok jólétükben jelentősen különböznek egymástól. 4, 70 Magasabb jólétű társadalmak azok, amelyek gazdaságilag fejlettebbek, hatékony kormányaik vannak, alacsony a korrupció szintje, magas a bizalom, és képesek kielégíteni a polgárok alapvető élelmiszer- és egészségigényét. 4, 5 A kulturális tényezők (pl. Individualism vs. kollektivizmus, társadalmi normák) szintén szerepet játszanak a jólét nemzeti becslésében. 70

Mi a különbség az egészséggel kapcsolatos életminőség, a közérzet, a virágzás, a pozitív mentális egészség, az optimális egészség, a boldogság, a szubjektív jólét, a pszichológiai jólét, az életben való elégedettség, a hedonikus jólét és más létező kifejezések között az irodalomban? 71.

Összefoglalva: a pozitív mentális egészség, a jólét és a virágzás a pozitív működés magas szintjének jelenlétére utal - elsősorban a mentális egészség területén (beleértve a szociális egészséget is). A legszélesebb értelemben vett jólét azonban magában foglalja a fizikai, a mentális és a társadalmi területeket.

Az okok, amelyek miatt meg kell mérni a jólétet és a kapcsolódó konstrukciókat, valamint annak értékelése, hogy ezek a területek hogyan változtathatók meg, segítenek abban, hogy tájékoztassák, mely területeket (pl. Elégedettség az élettel, pozitív hatás, autonómia, jelentés, vitalitás, fájdalom) és mely eszközöket és módszerek. 71.

Mit tesz a CDC a jólét vizsgálatára és előmozdítására?

A CDC egészséggel kapcsolatos életminőség-programja 2007 óta arra törekszik, hogy megvizsgálja, hogyan lehet a jólét integrálni az egészségfejlesztésbe, és hogyan lehet mérni a közegészségügyi felügyeleti rendszerekben. 55 Számos tanulmány vizsgálta a meglévő megfigyelési skálák megvalósíthatóságát, ideértve a tétel-válasz elmélet alkalmazását a közegészségügyi felügyeleti rendszerekben használható rövid, pszichometrikusan megbízható rövid formák azonosítására. 72,73 CDC és három állam (OR, WA, NH) gyűjtött adatokat az életre elégedettség skála és más jóléti intézkedések felhasználásával a 2010-es viselkedési kockázati tényező felügyeleti rendszeren. 74 A CDC vezette az Egészséges Emberek 2020 Külső kezdeményezés átfogó céljainak kidolgozását is az életminőséggel és a jólléttel kapcsolatban.