Változások a perforált peptikus fekély lokalizációjában, valamint annak kapcsolatában a betegek nemével és életkorával az elmúlt 45 év során

Absztrakt

Háttér

Az elmúlt évtizedekben észrevehető változás történt a peptikus fekélybetegség és annak szövődményei előfordulásában. Jelen tanulmány célja az volt, hogy meghatározzuk az elmúlt 45 év változásainak jellegét a perforáció lokalizációjában, a beteg életkorában és a beteg nemében.

Mód

A vizsgálatba 881 beteg csoportját vették fel, aki 1962 és 2006 között a lengyelországi Krakkóban, az Általános Sebészeti Osztályon vett részt, és ez képezte az elemzés anyagát. A tanulmányt három időszakra (1962–1976, 1977–1991 és 1992–2006) osztották fel, hogy lehetővé tegyék a trendek statisztikai elemzését.

Eredmények

A peptikus fekély perforációinak általános előfordulása nem mutatott változásokat; a perforált nyombélfekélyben szenvedő nők aránya azonban jelentősen megnőtt. Perforált gyomorfekélyben szenvedő betegek - nemtől függetlenül - és a perforált nyombélfekélyben szenvedő nők átlagosan körülbelül 10 évvel idősebbek voltak, mint a perforált nyombélfekélyes férfiak. A perforált nyombélfekélyben szenvedő férfi és női betegek átlagéletkora az elmúlt 45 évben jelentéktelen emelkedő tendenciát mutatott.

Következtetések

(1) A perforált nyombélfekélyben szenvedő nők aránya folyamatosan és statisztikailag szignifikánsan emelkedett. (2) A perforált nyombélfekélyes férfiak szignifikánsan fiatalabbak voltak, mint más betegek. (3) A perforált nyombélfekélyben szenvedő férfi és női betegek átlagéletkora az elmúlt 45 évben jelentéktelen emelkedő tendenciát mutatott.

Bevezetés

A komplikáció nélküli peptikus fekélybetegség epidemiológiai kutatása módszeresen nehéz, ezért mentes a hibáktól. Az ilyen helyzet egyik oka a peptikus fekélybetegség változatos klinikai lefolyása, a panaszok változó intenzitásával, valamint a relapszusok és a remissziók összefonódásának különböző időtartamokkal. Egy másik probléma a peptikus fekélyt megerősítő diagnosztikai munka változásaiból származik, amelyek a klinikai felméréstől, a radiológiai vizsgálaton keresztül a gasztroszkópiáig fejlődtek, amely manapság a választott diagnosztikai módszer. Összességében ezek okozzák a nehézségeket a betegség jelenlegi előfordulásának összehasonlításában a múltban regisztrált morbiditással. Az epidemiológiai kutatások pontosságát befolyásoló másik probléma a még javuló gyógyszerészeti anyagok jelenléte, amelyek a peptikus fekély kezelésére kórházba szállított betegek számának jelentős csökkenéséhez vezettek. Ezenkívül még mindig nagyszámú fiatal beteg kezelhető csak klinikai értékelés alapján, gasztroszkópia nélkül, amely megerősíti a fekélyt és annak fekvését [1–6].

Más a helyzet a peptikus fekélybetegség szövődményei esetén, amelyek általában súlyos panaszokat okoznak, és a kórházi kezelésre utaló jelet jelentenek. Hasonlóképpen, a vérző fekély és a gyomornyílás szűkülete esetén a panaszok általában kórházi kezeléshez vezetnek. Mindazonáltal mind a diagnosztikai, mind a terápiás megközelítés annyira megváltozott az elmúlt fél évszázad során, hogy a jelenlegi megfigyelések nem hasonlíthatók össze a korábbiakkal.

A gyomorfekély perforációja egyedülálló helyzetet jelent, amelyet súlyos fájdalom jellemez, és ennek következtében szinte minden beteg kórházi segítséget kér. Az évtizedek óta változatlan kritériumok alapján az ilyen betegeket általában műtéti úton kezelik, és ez nemcsak a diagnózis igazolását teszi lehetővé, hanem a fekély pontos lokalizálását is, ezáltal lehetővé téve a sok év alatt gyűjtött adatok.

A perforált peptikus fekély lokalizációjában bekövetkezett változások, valamint a betegek nemében és életkorában bekövetkezett változások meghatározása az elmúlt 45 évben a jelen vizsgálat célja volt.

Anyagok és metódusok

1962. január 1. és 2006. december 31. között 871 beteget műtöttek perforált peptikus fekély miatt a krakkói Jagiellonian Egyetem Orvosi Főiskolájának Általános Sebészeti Osztályán. További tíz, terminális állapotban felvett betegnél a perforáció diagnózisát a boncoláskor állapították meg. A vizsgálatba bevont 881 beteg teljes csoportjában 776 perforált nyombélfekély és 105 perforált gyomorfekély volt. 672 férfi és 209 nő volt.

Eredmények

Lokalizálás

A 45 éves megfigyelési idő alatt a nyombélfekély perforációja több mint hétszer gyakoribbnak bizonyult, mint a gyomorfekély perforációja, ha mindkét nem esetében együtt számoltuk. A különbségek a vizsgálat egyes periódusai között kicsiek voltak, és nem mutattak statisztikai szignifikanciát (1. táblázat).

Nem

A perforált nyombélfekélyben szenvedő betegek csoportjában nőtt a nők százalékos aránya a vizsgálat egymást követő szakaszaiban (2. táblázat). A női betegek arányának különbségei a harmadik és a második, valamint a harmadik és az első időszak között statisztikailag szignifikánsak voltak (P 2. táblázat Nemi különbségek a perforált nyombélfekélyben

Nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a perforált gyomorfekély nemi megoszlásában (3. táblázat).

A perforált nyombélfekélyben szenvedő férfi és női betegek átlagéletkora emelkedő tendenciát mutat; ez a tendencia azonban statisztikai szignifikancia nélkül volt (4., 5. táblázat). A női betegek átlagos életkora a vizsgálat minden periódusában (a/d, b/e, c/f és a vizsgálat egészében) szignifikánsan magasabb volt, mint a férfi betegek átlagéletkora P 4. táblázat: Perforált nyombélfekélyben szenvedő betegek átlagos életkora

Csak a perforált gyomorfekélyes nők átlagos életkora volt a harmadik periódusban (a/b az 5. táblázatban) szignifikánsan magasabb, mint a második időszakban (P

Vita

Jan Mikulicz Radeckit, a Jagelló Egyetem akkori sebészprofesszorát az irodalom említi, mint első sebészt, aki perforált fekélyt varrt [7]. Ez a kijelentés helyesbítést igényel - 1885-ben, a természettudósok kongresszusán Magdeburgban Radecki bemutatta annak a betegnek az esetét, akit Theodor Billroth bécsi osztályán műtöttek. Az eset pontos leírása magában foglalja a gyomor falának 7 cm hosszú subcardialis repedését és nem perforált fekélyt. Az előadást ugyanebben az évben egy krakkovi lapban publikálták „Przegląd Lekarski” címmel [8]. Ludwik Heuser Wuppertalban és Hastings Gilford Angliában 1892-ben voltak igazán az első sebészek, akik sikeresen lezárták a perforált fekélyeket [9].

A különbségek a fekély általános előfordulására és annak időbeli változására, a nemek arányára, a fekély lokalizációjára és végül a betegek életkorára vonatkoznak [5, 21, 27, 30, 32–35]. A perforációk számának az egymást követő évtizedekben bekövetkezett változásai azzal magyarázhatók, hogy a huszadik század elején született emberek kohorszai nagyobb valószínűséggel szenvedtek perforációtól, mint a később született emberek [36]. Ezt az állítást megerősítik Izland lakosságának epidemiológiai megfigyelései, amely zárt populációt képvisel, amelyen nem esnek át jelentős ingadozások. Ezek a tanulmányok megerősítették a perforáció legnagyobb kockázatát a huszadik század első és második évtizedében született emberek csoportjában. Izlandon ezeknek a nemzedékeknek volt a legnagyobb előfordulása H. pylori antitestek [37].

A nők aránya a perforált nyombélfekélyben szenvedő betegek körében a vizsgálat 45 éve alatt majdnem háromszorosára nőtt (12,3-ról 32,3% -ra). Ez a megfigyelés nem magyarázható csak a nők hosszabb élettartamával. Vizsgálatunkban mindkét nemi csoport átlagos várható élettartama nőtt. Lengyelországban a férfiak várható élettartama az első vizsgálati időszakban körülbelül 67 év volt, az utolsónál elérte a 71 évet (majdnem 6% -os növekedés). A lengyel nők csoportjában az átlagos élettartam is megnőtt - az első vizsgálati időszak csaknem 75 évéről az utolsó csaknem 80 évére (körülbelül 6% -os növekedés). A férfiak és a nők közötti élettartambeli különbségek azonban nem bizonyultak jelentősnek. Ezért az idős nőknél növekvő fekélybetegség nem tükrözi a nők hosszabb élettartamát.

Közel fél évszázadon át nőtt a perforált nyombélfekélyben szenvedő nők aránya. Így a perforáció ilyen lokalizálásához a férfi és a nő aránya körülbelül 7: 1-ről valamivel többre változott, mint 2: 1. Hasonló megfigyeléseket találtak más vizsgálatokban is [6, 15, 19], de mások nem fedtek fel ilyen eredményeket [13, 17, 18].

Adataink szerint a perforált gyomorfekélyes nők átlagéletkora nem különbözött szignifikánsan a nyombélfekély perforációjától. Átlagos életkoruk is hasonló volt a perforált gyomorfekélyes férfiak átlagéletkorához. Csak a perforált nyombélfekélyben szenvedő férfiak átlagéletkora lényegesen alacsonyabb, mint a fent említett csoportokban. Hasonló különbségeket figyeltek meg az angliai tanulmányban, amely szerint a perforált nyombélfekélyben szenvedő nők átlagos életkora 10 évvel volt magasabb a férfiak átlagéletkoránál [15]. Azonban ez a tanulmány a nálunk lényegesen idősebb populációt mutatta be, a férfi betegek átlagéletkora 67,6 év, a nőké pedig 77,6 év volt [39]. A legfrissebb tanulmányok többsége a peptikus fekélybetegség szövődményei miatt kórházba került betegek átlagéletkorának jelentős növekedését mutatta ki, beleértve a perforációkat is [5, 15, 17–19]. Hasonló eredményeket találtunk anyagunkban, bár statisztikai szignifikancia nélkül.

Egyre erőteljesebb fekélyellenes gyógyszerek bevezetése, ideértve a H. pylori, Elég hatékonynak bizonyult a kórházi és komplikáció nélküli peptikus fekélybetegség miatt kezelt betegek számának csökkentésére. Jelenleg csak komplikációkkal küzdő betegeket kezelnek műtéttel [1, 30, 32, 46, 47]. Úgy gondolják azonban, hogy - az általános populációban - a peptikus fekélybetegség modern kezelése nem okozta a szövődmények számának jelentős csökkenését [34, 46, 47]. Egy ilyen kijelentés azonban felülvizsgálható, mert a spanyol, svéd, olasz és tajvani legújabb tanulmányok azt mutatják, hogy a PPI bevezetésétől kezdve a perforációk száma jelentősen csökkent [6, 16, 18, 25].

Összefoglalva megállapítható, hogy a betegek incidenciájára, jellemzőire és a perforált fekély lokalizációjára vonatkozó vizsgálatok eredményeinek eltérése összefügg a peptikus betegség ezen szövődményének multifaktoriális patogenezisével, ideértve az étkezési szokások, a dohányzási szokások regionális különbségeit és az NSAID-ok alkalmazásának elterjedtsége.

Következtetések

A perforált nyombélfekélyben szenvedő nők aránya folyamatosan és statisztikailag szignifikánsan emelkedik. A perforált nyombélfekélyben szenvedő férfiak nemtől függetlenül szignifikánsan fiatalabbak voltak, mint az ilyen szövődményben szenvedő nők, és a perforált gyomorfekélyes betegek. A perforált nyombélfekélyben szenvedő férfi és női betegek átlagos életkora az elmúlt 45 évben jelentéktelen emelkedő tendenciát mutatott.

Hivatkozások

Bardhan KD, Cust G, Hinchliffe RF és mtsai (1989) A nyombélfekély felvételi és műveleti mintájának megváltoztatása. Br J Surg 76: 230–236

Johnsen R, Straume B, Forde OH és mtsai (1992) A peptikus fekély incidenciájának megváltoztatása - tények vagy műtárgyak? Tromso kohorszos tanulmánya. J Epidemiol Community Health 46: 433–436

Rosenstock S, Jorgensen T, Bonnevie O és mtsai (2003) A peptikus fekélybetegség kockázati tényezői: populációalapú prospektív kohorszvizsgálat, amely 2416 dán felnőttet tartalmaz. Bél 52: 186–193

Schoon IM, Mellstrom D, Oden A és mtsai (1989) A peptikus fekélybetegség előfordulása Göteborgban, 1985. BMJ 299 (6708): 1131–1134

Wang YR, Richter JE, Dempsey DT (2010) A peptikus fekélybetegség kórházi kezelésének tendenciái és eredményei az Egyesült Államokban, 1993–2006. Ann Surg 251: 51–58

Wu CY, Wu CH, Wu MS és mtsai (2009) Egy országos populációalapú kohorszos vizsgálat azt mutatja, hogy csökkent H. pylori felszámolása és protonpumpa inhibitorok alkalmazása. Clin Gastroenterol Hepatol 7: 427–431

Jennings D (1940) Perforált peptikus fekély: az életkor és az ivareloszlás változása az elmúlt 150 évben. Lancet 1: 444–447

Mikulicz J (1885) O laparotomii w przypadkach przedziurawienia żołądka i jelita. Przegl. Lek XXIV (2): 1–3

Lau WY, Leow CK (1997) A perforált nyombél- és gyomorfekélyek története. Világ J Surg 21: 890–896

Crisp E (1843) A gyomor perforációjának esetei, levonással az elváltozás jellegéhez és kezeléséhez képest. Lancet 2: 639

Lanas A, Garcia-Rodriguez LA, Polo-Tomas M és mtsai (2009) A felső és az alsó gasztrointesztinális vérzés és perforáció időbeli alakulása és hatása a klinikai gyakorlatban. Am J Gastroenterol 104: 1633–1641

Lassen A, Hallas J, de Schaffalitzky Muckadell OB (2006) Komplikált és nem komplikált peptikus fekélyek egy dán megyében 1993–2002: populációalapú kohorsz vizsgálat. Am J Gastroenterol 101: 945–953

Lohsiriwat V, Prapasrivorakul S, Lohsiriwat D (2009) Perforált peptikus fekély: klinikai megjelenés, műtéti eredmények és a Boey pontozási rendszer pontossága a posztoperatív morbiditás és mortalitás előrejelzésében. Világ J Surg 33: 80–85

Bertleff MJ, Halm JA, Bemelman WA és mtsai (2009) A perforált peptikus fekély laparoszkópos és nyílt javításának randomizált klinikai vizsgálata: a LAMA-vizsgálat. Világ J Surg 33: 1368–1373

Bardhan KD, Royston C (2008) Idő, változás és peptikus fekélybetegség Rotherhamben, Egyesült Királyság. Dig Liver Dis 40: 540–546

Russo P, Brutti C (2007) Protonpumpa-inhibitorok és kórházi mentesítési arányok a gyomor-bélrendszeri eseményekhez Olaszországban: országos ökológiai tanulmány. Clin Ther 29: 751–758

Kang JY, Elders A, Majeed A és mtsai (2006) A kórházi felvételek és a peptikus fekély halálozási arányának legújabb trendjei Skóciában 1982–2002. Aliment Pharmacol Ther 24: 65–79

Hermansson M, Ekedahl A, Ranstam J és mtsai (2009) A peptikus fekély szövődményeinek csökkenése a protonpumpa inhibitorok bevezetése után, a svéd populáció tanulmánya 1974–2002 között. BMC Gastroenterol 9:25

Janik J, Chwirot P (2000) Perforált peptikus fekély - időbeli trendek és minták 20 év alatt. Med Sci Monit 6: 369–372

Brown RC, Langman MJ, Lambert PM (1976) Kórházi felvételek peptikus fekélyre 1958–72 között. BMJ 1 (6000): 35–37

Koo J, Ngan YK, Lam SK (1983) A peptikus fekély kórházi felvételének, perforációjának és mortalitásának tendenciái Hongkongban 1970-től 1980-ig. Gastroenterology 84: 1558–1562

Kopelman D (2009) Perforált peptikus fekély: „fejlődő” világ „fejlett” világgal szemben. Világ J Surg 33: 86–87

Lazarus S (1964) Perforált peptikus fekély Izraelben. Bél 5: 590–596

Mackay C, Mackay HP (1976) Proceedings: perforált peptikus fekély Skócia nyugati részén 1964–73. Br J Surg 63: 157–158

Sanchez-Bueno F, Marin P, Rios A és mtsai (2001) Csökkent-e a perforált peptikus fekély előfordulása az elmúlt évtizedben? Dig Surg 18: 444–447 beszélgetés 447–448

Sanders R (1967) Perforált nyombél- és gyomorfekély előfordulása Oxfordban. Bél 8: 58–63

Watkins RM, Dennison AR, Collin J (1984) Mi történt a perforált peptikus fekélyrel? Br J Surg 71: 774–776

Armstrong CP, Blower AL (1987) Nem szteroid gyulladáscsökkentők és a peptikus fekély életveszélyes szövődményei. Bél 28: 527–532

Collier DS, Pain JA (1985) Nem szteroid gyulladáscsökkentők és peptikus fekély perforáció. Bél 26: 359–363

Gustavsson S, Kelly KA, Melton LJ 3rd és mtsai (1988) Trendek a peptikus fekély műtétében. Népességalapú tanulmány Rochesterben, Minnesota, 1956–1985. Gasztroenterológia 94: 688–694

Kato I, Nomura AM, Stemmermann GN et al (1992) A gyomor- és nyombélfekély prospektív vizsgálata, valamint a dohányzással, az alkohollal és az étrenddel való összefüggése. Am J Epidemiol 135: 521–530

Jibril JA, Redpath A, Macintyre IM (1994) Skóciában a nyombélfekély felvételének és működésének megváltoztatása. Br J Surg 81: 87–89

MacKay C (1966) Perforált peptikus fekély Skócia nyugati részén: 5343 eset felmérése 1954–63 között. Br Med J 1 (5489): 701–705

McKay AJ, McArdle CS (1982) cimetidin és perforált peptikus fekély. Br J Surg 69: 319–320

Valerio D, Hendry W, Kyle G (1982) Gastroduodenalis perforáció Észak-Kelet Skóciában, 1972–1981; az incidencia emelkedése. Bél 23: 38–39

Svanes C (2000) A perforált peptikus fekély tendenciái: előfordulás, etiológia, kezelés és prognózis. Világ J Surg 24: 277–283

Thors H, Svanes C, Thjodleifsson B (2002) A peptikus fekély morbiditásának és mortalitásának tendenciái Izlandon. J Clin Epidemiol 55: 681–686

Svanes C, Salvesen H, Stangeland L és mtsai (1993) Perforált peptikus fekély 56 év alatt. A betegek időbeli alakulása és a betegség jellemzői. Bél 34: 1666–1671

Canoy DS, Hart AR, Todd CJ (2002) A nyombélfekély perforációjának epidemiológiája: tanulmány a kórházi felvételről Norfolkban, Egyesült Királyság. Dig Liver Dis 34: 322–327

Negre J (1985) Perforált fekély idős embereknél. Lancet 2 (8464): 1118–1119

Svanes C, Soreide JA, Skarstein A és mtsai (1997) Dohányzás és fekélyperforáció. Bél 41: 177–180

Garcia Rodriguez LA, Jick H (1994) Az egyes nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel társított felső gasztrointesztinális vérzés és perforáció kockázata. Lancet 343 (8900): 769–772

Coggon D, Lambert P, Langman MJ (1981) 20 éves kórházi felvétel peptikus fekély miatt Angliában és Walesben. Lancet 1 (8233): 1302–1304

Gisbert JP, Pajares JM (2003) Helicobacter pylori fertőzés és a perforált peptikus fekély prevalenciája és az antimikrobiális kezelés szerepe. Helicobacter 8: 159–167

Ng EK, Chung SC, Sung JJ és mtsai (1996) Helicobacter pylori fertőzés a nyombélfekély perforációiban, amelyet nem nem szteroid gyulladáscsökkentők okoznak. Br J Surg 83: 1779–1781

Christensen A, Bousfield R, Christiansen J (1988) Perforált és vérző peptikus fekélyek előfordulása a H2-receptor antagonisták bevezetése előtt és után. Ann Surg 207: 4–6

Paimela H, Tuompo PK, Perakyl T és mtsai (1991) Peptikus fekélyműtét a H2-receptor antagonista korszakban: populációalapú epidemiológiai vizsgálat a fekélyműtétekről Helsinkiben 1972 és 1987 között. Br J Surg 78: 28–31

Nyílt hozzáférésű

Ezt a cikket a Creative Commons Nevezd meg, nem kereskedelmi célú licenc feltételei szerint terjesztjük, amely bármilyen nem kereskedelmi célú felhasználást, terjesztést és sokszorosítást lehetővé tesz bármilyen adathordozón, feltéve, hogy az eredeti szerző (k) és a forrás jóváírásra kerülnek.

Szerzői információk

Hovatartozások

Orvostudományi Kar, II. Általános Sebészeti Klinika, Jagiellonian University Medical College, Kopernika 21, 31-501, Krakkó, Lengyelország

Andrzej Wysocki, Piotr Budzyński, Jan Kulawik és Włodzimierz Drożdż

A PubMed Google Scholar alkalmazásban is kereshet erre a szerzőre