Petefészekrák

Mi a petefészekrák?
A petefészekrák kontrollálatlanul nőtt fel aberráns sejtekből a petefészkekben. A legtöbb rákos megbetegedéshez hasonlóan a petefészekrákot annak alapján állítják össze, hogy meddig terjedt el attól a helytől, ahol keletkezett.

I. szakasz: A rák nem terjedt túl a petefészkeken.

II. Szakasz: A rák átterjedt a méhre, a petevezetékekre, a hólyagra, a sigmoid vastagbélre, a végbélre vagy más kismedencei szervekre.

III. Szakasz: A rák átterjedt a medencén túl a hasfalra és/vagy a nyirokcsomókra.

IV. Szakasz: A betegség átterjedt távoli szervekre, mint például a máj vagy a tüdő.

Ha a legkorábbi stádiumban elkapják, a petefészekrák összes esetének 90 százaléka gyógyítható. Sajnos a legtöbb eset csak jóval később derül ki, mert a betegség korai szakaszában nem okoz specifikus tüneteket. Az Egyesült Államokban 57-ből körülbelül egy nőnek életében kialakul ez a betegség. Az érintettek többsége 50 év feletti. Azok a nők, akiknek a családjában kórtörténetében szerepel a betegség, nagy kockázatnak vannak kitéve, mint azok a nők, akiknek még nem volt gyermekük (minél több gyermek született egy nőnek, annál alacsonyabb a kockázata), és azoknak, akiknek már volt mellük vagy vastagbélrák.

Melyek a kockázati tényezők?
A termékenységi gyógyszerek szedése szüléskor vagy a menopauza utáni hormonpótló kezelés kissé növelheti a nők kockázatát, és egyes tanulmányok szerint a talkum használata a nemi szervek területén sok éven át fokozott kockázatot jelent. A petefészekrák az ötödik leggyakoribb rák társadalmunkban, és több halált okoz, mint a női reproduktív rendszer bármely más rákja.

Azok a nők, akiknek családi kórtörténetében emlőrák és petefészekrák van, növelhetik saját kockázataikat, ha dohányoznak - derül ki a Cancer Epidemiology Biomarkers & Prevention 2001. áprilisi kiadásában közzétett tanulmány eredményeiből.

Mik a tünetek?
Mivel a petefészekrák nem okoz nyilvánvaló korai figyelmeztető jeleket, a nőknek mindig meg kell vizsgálniuk a következő, triviális tüneteket, bár némelyik tűnhet:

Általános hasi kellemetlenség és/vagy fájdalom (gáz, emésztési zavar, nyomás, duzzanat, puffadás, görcsök).
Hányinger, hasmenés, székrekedés vagy gyakori vizelés.
Étvágytalanság.
A teltségérzet könnyű étkezés vagy hasi duzzanat után is.
Súlygyarapodás vagy fogyás ismert ok nélkül.
Rendellenes vérzés a hüvelyből.
Kismedencei nyomás (olyan érzés, amelyet állandóan vizelni vagy üríteni kell). Állandó hát- vagy lábfájdalom.

A kismedencei vizsgálat és a szonogram segítségével meghatározható, hogy a petefészkek további értékelést igényelnek-e. A petefészekrák szűrésére széles körben népszerűsítették a CA-125 nevű vérvizsgálatot, amelyet annak ellenőrzésére használtak, hogy a petefészekdaganatok reagáltak-e a kemoterápiára a daganat marker fehérjének mérésével a vérben. Ez azonban nem tökéletes szűrővizsgálati eszköz, mert nem minden petefészekrákban szenvedő nőnél emelkedett a CA-125 szint, és mivel néhány egészséges nőnél a szint emelhető a rákkal nem összefüggő okok miatt.

Mi a hagyományos kezelés?
A kezelés általában a petefészkek, a méh, a petevezetékek és a méhnyak eltávolítására irányuló műtéttel kezdődik. Gyakran a hasi nyirokcsomókat is eltávolítják. Ezt sugárzás vagy kemoterápia követi, vagy mindkettő, attól függően, hogy a rák diagnosztizálódott-e.

Érdemes megjegyezni, hogy a fogamzásgátló tabletták hosszú távú használata véd a petefészekrák ellen.

Milyen terápiákat javasol Dr. Weil petefészekrák?
A 2003. augusztus 20-i International Journal of Cancer publikált ausztrál tanulmány eredményei azt sugallják, hogy azok a nők, akiknek étrendje magas volt a zöldségfélékben, mielőtt petefészekrákuk kialakult volna, hosszabb ideig éltek a kezelés után, mint azok, akiknek étrendje nem tartalmazott annyi zöldséget. A kutatócsoport 609 nőt kérdezett meg invazív hám petefészekrák miatt (a betegség leggyakoribb típusa), hogy 119 ételt fogyasztottak-e a diagnózisuk előtti évben. Megállapították, hogy a diagnózis után öt évet vagy tovább élt 45 százalék azok fogyasztották a legtöbb zöldséget (a burgonyát leszámítva). Azok a nők, akik keresztesvirágú zöldségeket fogyasztottak, például brokkolit, káposztát és karfiolt, tovább éltek, csakúgy, mint azok, akiknek étrendje emellett magas E-vitamint tartalmazott (úgy tűnik, hogy az E-vitamin-kiegészítők nem segítenek).

A kutatók azt is megállapították, hogy a tejtermékek fogyasztása negatív hatással volt. Azoknál a nőknél, akiknek a laktóz-, kalcium- és tejtermékfogyasztása volt a legmagasabb, körülbelül 30 százalékkal nagyobb volt a korai halálozás kockázata, mint azoknál, akik ezek közül a legkevesebbet ették.

Bármely, az étkezési szokások felidézésén alapuló tanulmány gyenge, és ennek a vizsgálatnak az eredményeit további kutatásokkal kell megerősíteni, hogy biztosak lehessünk abban, hogy a zöldségfélék fogyasztása meghosszabbítja a túlélést, és hogy a tejtermékek fogyasztása veszélyezteti a hosszabb távú túlélést. De nem várom, hogy ezek az eredmények növeljék a zöldségfogyasztást. Már rengeteg bizonyíték utal arra, hogy napi öt vagy több adag zöldség és gyümölcs elfogyasztása elősegíti az egészségét és csökkenti a rák több típusának kockázatát.